Vágjunk bele. Futott itt az elmúlt napokban egy kampány, ami nem is annak nézett ki. Állt egy vírus részből (ami egy kamu címről küldött e-mail) és egy blogból. A kampány célja a Motel című horrorfilm DVD kiadásának a bevezetése volt.
Részlet a levélből:
A napokban eltűnt egy barátom, nem veszi fel a telefonját, és a családját sem érem el. Nagyon félek, hogy elő sem kerül, ugyanis az egyik közös ismerősünk mutatott egy blogot, amiben egy aberrált állat konkrét emberkínzásokról számol be, a barátom pedig elindult utánajárni, ki írja a blogot, és mit is művel valójában. Lehet hogy a saját bőrén kellett megtapasztalnia, hogy mi folyik a blogban szereplő városszéli garázs pincéjében???
Amiért ezt most előhoztam, az az egyik kampányelem: a blog, aminek a végső célja a filmre való felhívás lett. A legegyszerűbb, ha megnézzük magát az oldalt. De figyelem, csak erős idegzetűeknek!
A történet egyszerű: egy őrült gyilkos blogol és gyilkol, pontosabban előbb gyilkol és utánna leírja, mit tapasztal. Elég bomlott. Mondjuk aki ráakadt, az vagy kiakadt, vagy nézegette. Mindenesetre a végére kiderült, miről is szól a dolog, és ott van a link a microsite-ra. És lehet, meg lehetett kommentezni. Érdemes nézegetni, a bentmaradt kommentspamekkel és megjegyzésekkel.
Tehát a film és a blog elég kemény. Viszont ha a blog a kampány része - márpedig az -, akkor van értelme kritikát írni róla.
Először is: egy blog élete nem 8 nap. Ez így egy előkészítetlen, a blogszférában gyakorlatilag hatástalan jelenlét. Mire rákattannának az emberek, megismernék a dolgokat, máris kiderül, hogy reklám az egész. Olyan reklám, ami először nem annak akar látszani, így ez egy "nem szeretem" reklám. És így a szöveg hatása is elvész. Mert ez a blogszféra, ez nálunk még nem mainstream!
Aztán a tartalom besorolása 18 éven felülieknek lenne, de ez nem derül ki az oldalról. Fontos: ez reklám! Már nem egy magán blog, azóta biztos nem az, hogy kiderült, egy kampány része! A reklámnak vannak szabályai. Fel kell tüntetni például azt, hogy ez reklám... Meg fel kell tüntetni, ki reklámoz.
Más lenne a helyzet, ha egyébként működő blogokat használnának fel, és egy-egy hivatkozás szólna a filmről. De most megintcsak nem ez történik.
A szomorú az, hogy az ötlet nagyon jó, a megvalósítás - ami elkészült - szintén jó. Ha nem 8 napig, hanem legalább egy hónapig ment volna az etetés, ha eközben elkezdtek volna beszélni, blogolni róla az emberek, és amikor kiderül, mi is ez, már legalább 40-50 és nem 2-3 hivatkozás mutat rá, akkor kifejezetten irigy lettem volna erre a kampányra.
Így nem. Így mindössze annyit teszek, hogy gratulálok az ötletért a red-stars interaktív ügynökségnek.
Utolsó kommentek