Onlinemarketing blog

Az Onlinemarketing blogon a hazai és külföldi online marketing hírekből, információkból merítek. Ha érdekeset látok, hallok, olvasok, arról elmondom a véleményem. Néha pedig csak leírom, amit szerintem érdemes tudni az internetes, online, digitális marketingről.

Berényi Konrád, tanácsadó

Levél a blognak

Legfrissebbek

Nincs megjeleníthető elem

Fontos dolgok


etarget

Nomen Est Omen

A Konrád férfinév a német Kuonrat névből származik. Elemeinek jelentése: merész és tanács.
Forrás

A Cég

Az Onlinemarketing blogot az Onlinemarketing.hu Kft., mint online marketing és kommunikációs ügynökség vezető tanácsadója és ügyvezetője írja.

Onlinemarketing.hu Kft.

 

Fontos dolgok

Add to Google

Add to Netvibes

Twitteren. Vigyázat, mély víz!

Hirdetések

Közösségi média alkalmazás partnerünk a
pagerider-logo_1.png




Virágcseppek - Bach virágterápia tanácsadás

Utolsó kommentek

  • Konrad: Itthon én elsősorban Koren Balázsnál láttam ezt a témát: kobak.org/blog/ (2023.10.25. 19:37) Tanulj dolgozni az MI-vel
  • pcmentor: Tudsz esetleg ajánlani olyan blogot, videósorozatot, ahol ezt meg lehet tanulni? (2023.10.24. 23:33) Tanulj dolgozni az MI-vel
  • Aztapaszta: Mindig nagy izgalommal vártam a podcast adását a Meti Heteor-t. Nagyon fog hiányozni. (2023.09.05. 06:45) Jó utat, Kelt!
  • Konrad: @Androsz: valójában számos más téma is van viccelni, és pont azért nem jók az általad sorolt témák... (2023.05.02. 18:17) Mivel viccelj?
  • Androsz: Hát, sajnos a legjobb ma semmivel sem viccelni. Valaki biztosan megsértődik rajta, és ma már minde... (2023.05.01. 15:40) Mivel viccelj?
  • Utolsó 20

MUNKA!

Nincs megjeleníthető elem

Tagek

8x80 (3) adatbázis építés hónap (5) adblock (15) adverticum (4) AI (5) ajánló (596) analytics (7) apple (3) arukereso (84) arukereso toplista (72) banner hónap (8) blog (233) blogmarketing (64) blogring (97) business blog (40) céges weboldal (14) e-business (10) ebusiness (108) ekormányzat (3) előadás (25) email marketing (47) érdekes (212) etarget (207) etarget qa (4) etarget tippek (33) etarget toplista (128) facebook (182) fórum (6) gépház (100) gerillamarketing (10) google (119) hiba (113) hírek (36) humor (31) iab (4) index (33) instagram (7) internetes fejlesztések hónap (4) internetes stratégia 2007 (8) internethungary2006 (16) internethungary2007 (6) internethungary2008 (4) internethungary2009 (5) internethungary2010 (6) internet hungary 2011 (3) iwiw (74) jog (31) kampány (398) kérdés (7) kereső (62) keresőmarketing (233) keresomarketing nap 2007 (7) keresomarketing nap 2008 (7) keresomarketing nap 2009 (8) keresomarketing nap 2010 (3) keresomarketing nap 2011 (6) keresomarketing nap 2012 (5) keresőoptimalizálás (51) keresőoptimalizálás tematikus hónap (5) kkvmarketing (9) Klub (19) közösség (251) közösségi média (32) kreatív (140) kutatás (100) látogatottság (28) laza (10) LinkedIn (5) Marketing és környezetvédelem (6) mediahungary (3) mediahungary2010 (4) mesterséges intelligencia (4) minicrm (7) mobil (34) mobil marketing (23) msn (10) oktatás (42) om eloadasok (4) om tanacsadas (3) onlinemarketing (1364) online kutatas 2007 (7) online marketing tippek (366) polblog (57) pr (29) reklamkonferencia eger (6) reklám célzás hónap (6) rss (23) sem (201) seo (50) smo (47) spam (32) startup (9) startup 2008 (4) startup 2009 (4) startup 2012 (5) statisztika (324) stratégia (23) szakcikk (6) szövegírás (45) tabu (5) támogatott bejegyzés (43) tanácsadás (22) tanácsadás hónap (4) tartalom (83) tartalommarketing (4) telefon (3) TikTok (3) turizmus online (5) twitter (13) üzlet (435) üzleti kommunikációs hónap (4) video (117) viral (25) vírusmarketing (30) vlog (4) web2 (142) web22 symposium (7) web2 symposium (17) webáruház (4) weboldal (259) webshop (5) website ergonómia hónap (4) wiki (4) wom (35) www.fenyek.hu (5) yahoo (13) [origo] (15) Címkefelhő

Hirdetési partner


Infinety Online Média és Marketing Kft.

Tel: +36-1-326-0065
E-mail: sales@infinety.hu
Web: infinety.hu
Blog: infinety.blogspot.com

A szellem kiszabadult, a palack nyaka törött

Címkék: üzlet

2009.03.09. hétfő 01:23 Konrad

Miközben az Artisjus és más szervezetek utóvédharcot folytatnak, a világ megváltozott. Mára a szellemi tulajdon nem az, ami volt akár csak tíz évvel ezelőtt is. A szellemi tulajdon az interneten szabadon áramlik, legyen az zene, film, szöveg (vers vagy próza), vagy akár egy fotó, egy kép.

A szellemi tulajdon röghözkötése megszűnt. Vége a feudalizmusnak, és lassan beköszönt az azt leváltó kor. Ami várhatóan eleinte egyfajta vadkapitalizmus lesz, és sokáig nem fog kialakulni egy új viszonyrendszer. Évekig megélünk úgy, hogy egymás mellett lesz a régi feudális szabályozás és az új vadkapitalista felhasználás.

De a szellem kiszabadult a palackból. És bár sokan megpróbálják így-úgy visszarángatni, de hiába: a palack nyaka törött. Ha vissza is sikerül gyömöszölni ideig-óráig, akkor sem fog bent maradni. Megérezte a szabadságot, és nem kell neki a börtön.

Ez a változás természetesen sokaknak nem tetszik. Egy hűbérúr nagyon pocsék hangulatba kerül, ha egy jobbágyat kénytelen felszabadítani, és itt most nemcsak egy-két jobbágyról, vagy egy-két faluról van szó. Itt és most a hűbéri rendszer megszűnéséről kell beszélnünk!

Amikor néhány évtizede arról írt Arthur C. Clrake egy regényében, hogy milyen változásokat hozhat, ha eltörlik a távolsági telefonhívások díját, még nem gondolt arra, hogy milyen változások lehetnek az információ hozzáférését korlátozó akadályok megszűnését követően. Ahogy a nyomtatás eljuttatta a tudást a tömegekhez, és már nemcsak a papság felügyelte az információkat, és ahogy a felvilágosodás divattá tette a tudást, úgy változtatja meg alapjaiban az internet az információ szabadságát minden téren. Mára lassan megszűnnek a könyvtárakba zárt egyedi tekercsek, mára lassan nem lesz arra lehetősége egy szűk kisebbségnek, hogy a tudás hatalmával próbáljon mások fölé kerekedni. Mára az információ, a szabad információ vált az internet egyik alapkövévé.

Azért internetezünk, hogy információt szerezzünk.

Ez az információ persze lehet szórakoztató, lehet élveteg, lehet hasznos és haszontalan, segíthet és károssá is válhat. De van. Itt van.

Ez pedig alapvetően felborít mindent, amit eddig megszoktunk. Felborítja például az üzleti modelleket is. A web 2.0 felbolygatta az információk közzétételének a régi menetét, felbolygatta az emberek közötti interakciók lehetőségét - kitágította a határokat. Valami ilyen történik az információval is.

Az információs társadalom 2.0-ban nem az a kérdés, hogy szabad-e egy tudásmorzsa, nem az a kérdés, hogy hozzáférhető-e valami. Hiszen hiába törölnek egy zenét a YouTube-ról, öt másik helyen megejelenik pár percen belül. A kérdés az, hogyan éri majd meg ezek után előállítani a szellemi termékeket? Hol fog megjelenni a haszon, vagy meg fog-e egyáltalán jelenni valahol?

Megéri-e majd zenélni, könyvet írni, filmet készíteni? Ha igen milyen "üzleti modellel"? A reklám szabadsága (de nem szabadossága) lesz a megoldás? Vagy az adakozás? Esetleg egyedi fizetés? Vagy mi?

Azt gondolom, ezt ma még esélyünk sincs megmondani. Egy átmeneti kor elején vagyunk, utóvédharcokat folytatunk a régi kor embereivel, akik néha még nyernek is.

De már nem sokáig. És akkor jajj lesz nekünk, ha nyerünk. Mert tőlünk fogják várni a válaszokat.

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://onlinemarketing.blog.hu/api/trackback/id/tr63990517

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

darvas · http://dtp.tumblr.com 2009.03.09. 08:38:26

Nem lenne kedved ezt könyvtárosokkal is megértetni? www.konyvtaros.com/2009/03/konyvtar.html

Jeromos 2009.03.09. 09:36:00

Egy kivétel van ami ellentétesnek tűnő irányba mozdul, az ötletek szabadalmaztatása, sokszor egészen nyilvánvaló ötleteké. Bár ez nem a végfelhasználókat érinti, de a szabad versenyt nagyban sérti.

~web1 (törölt) 2009.03.09. 10:21:35

szerintem az alkotó joga eldönteni, hogy mit szán marketing célokra, és mit eladásra. mi az, amit megoszt a világgal, és mi az, amit nem oszt meg, csak annak egy részével.

legalább két álláspont vitatkozik ezzel.

---

az egyik, amit a kiadók képviselnek. ők azt mondják: a szabad tőkepiacból kell kiindulni, abból, hogy befektetői csoportok pénzt csinálnak a kultúrából, ami ugyanolyan jószág, mint az anyagi javak. az alkotó a kiadók ajánlatai közül kiválasztja a neki megfelelőt, aláír egy szerződést, amiben a jogokat, és a marketing jogokat átruházza, és működik a dolog. ez az elképzelés tette amerikát, és latin amerikát a világ média iparának központjává.

---

a másik álláspont az, amit a kalóz kiadók, és amit te is mondasz. azt mondjátok, hogy a szellemi termékek eladására nincs mód, hiszen azoknak szabadon, vagy ha úgy tetszik ingyenesen kell áramolniuk. a zene mindenkié.

---

mindkét elképzelés brutálisan szembemegy az információs önrendelkezés jogával, az egyik azt mondja, hogy erről a jogról szerződéssel le lehet mondani, a másik pedig azt, hogy ez a jog eleve nem illet meg senkit sem. nem kell sokat magyarázni, az első a kapitalista, a másik a kommunista felfogás. gyorsan hozzáteszem mindkét álláspont civilizált.

a baj csak az, hogy európában egyik sem működik.

amerikában egy tehetséges zenész tényleg válogathat a kiadók jobbnál jobb ajánlatai között, hiszen ott a piac egységes. európában próbálj meg eladni egy spanyol zenekart franciaországban, németországban, vagy lengyelországban. nagyon nehezen megy. amerikában az államok nem nemzetállamok. egy bolíviai zenekart simán eladhatsz venezuellában. amerika 2-3 nyelvű (angol, spanyol, portugál), európa meg 20-30 nyelvű.

ázsiában meg az van, ha egy zenész a megosztás útján népszerű lesz, akkor több tucat metropoliszba mehet koncertezni. egy ázsiai zenész számára a megosztás kiugrási lehetőség, nincs olyan európai zenekar, amit ez a modell kiemelt volna. a szabad piac a szuper tehetségtelen zenészeket emelte ki: fásy ádámot, uhrin benedeket, kiszel tündét, sebeők jánost (aki okos, csak épp nem zenész). a megasztárt az emelt díjas sms éltette, és mióta az nincs, az összes sztár vegetál. az összes. leginkább a főzőműsorokból tudnak pénzt keresni. ott is úgy, hogy eljátszák, nem tudják megkülönböztetni a káposztát a karfioltól.

a totális ingyenességben a láthatatlan kéz a
szuper tehetségtelenséget élteti. hiába olvastad ezt egy 18. századi könyvben, hogy az majd milyen jó lesz, itt ami ingyenes, az olyan is.

szóval az információs szabad áramlása információs önrendelkezés nélkül egy hülyeség. nem liberális, hanem ázsiai típusú kommunista nézet. de mondom a kommunista itt nem szitokszó, civilizált álláspont a tied is, csak éppen nincs olyan zenész, aki egyet fog veled érteni. aki azt mondja, hogy nem kell online eladás.

nota bene a személyes bizniszeddel is szembemegy ez az ideológia. ugyanis ez azt jelenti, hogy a reklámoknak is szabadon kellene áramolniuk. azaz azt is be kellene árazni nullára.

de mondom ázsiában ez működőképes. amerikában meg pont az ellenkezője lesz. szerintem még fizetős reklámcsatorna is lesz. virágozni fognak az online zeneáruházak. európa félúton van a kettő között. itt valamiféle egyensúlyt kell találni. ennek a kulcsa pedig az információs önrendelkezés, és nem az információ szabad áramlása. a fair market, és nem a free market.

Konrad · http://onlinemarketing.blog.hu 2009.03.09. 10:31:52

@~web1: szerintem nem beszélek arról, hogy minden ingyenes. Arról beszélek, hogy az egy irány. De el kell fogadni, hogy hiába szabályozod, akkor is bekerül egyfajta ingyenes piacra a szellemi tulajdonod. Pont az lenne a lényeg, hogy olyan modell kell, ami ezeket is figyelembe veszi. A jelenlegiek meg nem ilyenek.

dezo · http://devaizoltan.hu/blog 2009.03.09. 12:18:42

Értékközvetítés és élmény.
Szerintem ez a két fő tényező.
Ha számomra értéket jelent egy információ, akkor azért hajlandó vagyok áldozni. Ha az az információ pl. üzleti értéket jelent nekem, akkor elő fogok fizetni rá. Nem feltétlenül azért, mert csak így jutok hozzá, hanem azért, mert így könnyebben és gyorsabban. Szerinem is el kell fogadnunk tényként, hogy ami pénzért elérhető tartalom, most, az csak idő kérdése, és ingyen is azzá válik.
Vagy pl. az irodalom esetén: Örömest fizetek egy előadóestért, ahol HOBO-tól hallok József Attila verseket. Nekem ez az élmény, amiért hajlandó vagyok fizetni. Akinek az a élmény, hogy verset olvas, az pedig meg fogja venni a kötetet.

Tehát szerintem az a feladat, hogy aki szellemi alkotást hoz létre, az találja ki, hogy kinek, milyen módon tud azzal értéket átadni. Ha ezt már tudja, akkor meglesz hozzá az üzleti modell és a csatorna is.

(Igen, ez azt is jelenti, hogy Uhrin úr, meg Kiszel Tünde csak akkor fognak ebből megélni, ha lesz, aki számára értéket adnak. Ha meg van ilyen, akkor gazdagodjanak.)

zm 2009.03.09. 12:23:44

Nagyra becsullek, de ez a post most:
-egy csunya altolanositason alapulo csunya altalanositas
- tenykent kozolsz olyan dolgokat, amiket semmivel nem tamasztasz ala

A feudalizmus felbomlasa, a tudas hatalmaval valo elnyomas megszunese, az uzleti modellek felborulasa ?! Ember, ez nem a világvége ez csak egy uj medium ami ami eleg hatekony ahhoz hogy a regiektol atvegye a szerepet. A neten tobbnyire azok a dolgok terjednek amik arra az uzleti modelre epulnek, hogy jusson el minel tobb emberhez, annal jobb. Es eljut. Csak meg az nem alakult ki, hogy ebbol hogy lesz honorarium. De majd ki fog, ebben biztos vagyok. Az AJ meg a tobbi hasonlo jogvedo sajnos pont szembe megy a vilaggal. Nekem kicsit olyan amit csinalnak, mintha a posta kuzdene az emailforgalom novekedese ellen, kozben pedig ha egy lepessel tavolabbrol nezik akkor azt latjak, hogy a cel hogy mindenki netezzen, mindent a neten vasaroljon, majd ok hazhoz viszik. Szal egyszeruen csak arrol van szo, hogy valtozik a vilag, aki alkalmazkodik jol jar, aki meg nem az nem. Kozben pedig a jogaszok mindenkit arra buzditanak, hogy harcoljon a regi vagy az uj jogaiert, mert Ok igy is ugy is sok penzt kapnak erte.

~web1 (törölt) 2009.03.09. 15:25:46

dezo,
a helyzet az, hogy a kutya nem olvas fel mátészalkán. nem éri meg elmenni hobónak mátészalkára ezzel, mert ott a népek nem laknak elég sűrűn. ez itt nem japán, ahol a metropoliszok össze vannak nőve.

ázsia az a terep, ahol a népek összesűrűsödnek. nézd, ma a malájok többsége ebben a városban él:
en.wikipedia.org/wiki/File:Singapore_Skyline.jpg
pusztuló félben van sandokán, és a tengeri kalózok.

budapest ezzel szemben így néz ki:
hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Budapestbridge100.jpg&filetimestamp=20070608002252
szembeötlő a különbség. itt nincs magas népsűrűség.

és persze nem azt mondom, hogy mi is legyünk szingapúr, és költözzünk tornyokba. hanem csak azt, hogy ne akarjunk már egy olyan modellt itt bevezetni, ami egybefüggő metropoliszokra van kitalálva.

ha egy induló japán zenekar megosztja a dalait a neten, akkor esélye van arra, hogy tinik százezrei töltenek meg hatalmas méretű stadionokat, és koncerttermeket. európában erre nincs esély.

mondj egy olyan európai zenészt, akit a youtube, vagy a myspace tett híressé. akiknél működött ez az ingyenes megosztáson alapuló sztori. európában az ingyenes tömegmédia a szuper tehetségtelen embereket emeli ki. és még a tehetséges embereknek is a tehetségtelen oldalát helyezi előtérbe.

nem azt mondom, hogy hanyatlik a kultúra mindenhol, hanem csak azt, hogy európában nem lehet ugyanazt a stratégiát követni, mint ázsiában.

nézd meg ezt a demográfiai görbét:
en.wikipedia.org/wiki/File:Karachi_population.svg
az arab tenger egyik kikötőjében így összesűsűrödnek a népek.

európára meg egyre inkább az egyenletes eloszlás a jellemző. itt hibás stratégia azt mondani: az online piacot tegyük ingyenessé, mert az offline piacon úgy is megél mindenki. mert ahol a vidéket a népek egyenletesen lakják be, ott az offline piac alacsony hatékonysággal működik.

ezzel nem azt akarom mondani, hogy az ingyenességet fel kell számolni. hanem csak azt, hogy ezt az offline irányba kell eltolni. és az online piacok áruforgalmát kellene megnövelni. és mingyen, hogy kulturális javakról van szó, vagy zsákos krumpliról.

dezo · http://devaizoltan.hu/blog 2009.03.09. 15:46:59

@~web1:

Igazad van a demográfia és kulturális különbségekben. Pont ezért nem a youtube-on sztárrá váló, egyszámos tini-bandák fognak itt jól járni, hanem a valódi zenét játszó, valódi előadásokat produkáló előadók. Akik úgy építik fel az üzleti modellüket, hogy támogatva a rajongótáborukat, nyugodtan lenyomnak egy évben több-száz fellépést.
Példát kértél: emil-rulez - a régi szisztéma szerint nulla lehetőségük lett volna az ismertségre. Egy évig volt letölthető az első albumuk (terjedt a link a neten apránként - még az mp3.index.hu-n volt). Azóta is egy masszív (online is meglévő) rajongóbázisuk van. Akik megtöltenek minden koncertet, és megvesznek minden kiadványt, pólót, vacakot.

Csak egy kis adalék, pont most akadtam rá: - sesam.hu/WordPress/2009/03/03/a-magyar-zeneipar/

KGyST · http://repules.tumblr.com 2009.03.09. 21:10:35

Írtam erre egy válaszposztot, kicsit hosszabb lett, mint maga a problémafelvetés, olyan bölcsészes :)

bit.ly/19K5TP

~web1 (törölt) 2009.03.09. 21:20:47

az emil rulez akkor tudott az online piacon felfutni, amikor a netet leginkább csak néhány ezer fiatal egyetemista érte el, és adott volt a célközönség. ma sokkal nehezebb dolguk lenne befutni. lehet, hogy én vagyok tájékozatlan, de szerintem nincsenek olyan európai zenekarok, akiket a myspace, vagy a youtube tett volna híressé. akiket ez a tömeges, ingyenes közeg emelt volna ki. szóval nem látom igazolva ennek a modellnek a hatékonyságát, éppen az ellenkezőjét látom igazolva.

---

az európai zenei piac szerintem úgy működne hatékonyan, ha 1, 10, 100 centes számok között lehetne válogatni. szerintem ez nem csak eladás szempontjából jó, hanem marketing szempontból is. ugyanis aki elkölt egy centet online zenére, az könnyebben vesz egy online gatyát, meg bugyit is. de ha nem költ online zenére, mert azt mondjuk internet = ingyenesség, akkor nem lesz olyan kelendő online a bugyi, meg gatya se.

de nem csak ez ezzel a probléma. ahol nincs eladás, ott igazából nincsenek célcsoportok. ki olvas ma mondjuk portfolió.hu-t. azt gondolnánk, hogy csupa pénzügyi elemző. frászt. ha kutatánk kiderülne, hogy van közte kismama, meg nagymama is. és nem véletlen akad egy kettő, hanem jelentős részben olvassák olyanok is, akiknek elvileg nem kellene azt olvasniuk, de még is azt teszik. azért mert az európai emberbe az a sokszínűség bele van kódolva, és amúgy a férfiak valami különös vágytól vezérelve olvasnak női lapokat, és megfordítva. és nem csak a melegek, hanem mindenki.

szerintem ezért nem működik a youtube. ki tölti le onnan mondjuk szécsi pált. csak a nosztalgiázó idősek, vagy a fiatalok is. a válasz gondolom: is-is. a magasan, vagy az alacsonyan iskolázottak. nyilván: is-is. a ki tölti le ma szécsi pált kérdésre a válasz: egy kis magyarország. marketing szempontból jó ez. dehogy jó. nem lehet egyszerre célozni a fiatal egyetemesitára, és a nyudíjasokra.

azt kellene csinálni, hogy nosztalgiakampányból eljut a nagymama abba a szekcióba, ahol a tundra bugyit hirdetik, és kínálják szécsi pált, a gerilla marketinges hirdetéshez meg tanga bugyit kínálunk, meg persze szécsi pált. és az időseknek szóló szekcióból tovább navigál a nagymama, és vehet ott kötőtűt, meg fonalat, amivel kötögethet, meg vásárolhat a papinak svájci sapkát. lehet, hogy naiv a példa. ha nincs vásárlás, akkor nem lehet így szeparálni. mert a népek olyan perverzek, hogy a nagyik a fiatal szekcióba mennek be nosztalgiázni, és jól felháborodnak a tangabugyin, a fiatalok meg az időseknek szóló szekcióban vihognak, hogy nézzétek már micsoda bugyogót árulnak itt.

a youtube meg azt mondja: gyere ide böngésszél, van itt minden, mint a búcsúban, vagy még inkább a bazárban. ez a modell szerintem ázsiára van szabva. mert ott a társadalom erősen uniformizált. a kimonó úgy van kitalálva, hogy az jó az idősnek, és a fiatalnak is. de a tangabugyi és a tundrabugyi nem így van kitalálva. na, nem akarom széjjeloffolni ezt a témát, gondolom érhető. európában célzottan kell reklámozni, ázsiában meg az a hatékony, ha egyszerre lőnek mindenkire. mert a piac, a kultúra másmilyen.

és szerintem ez az ingyenes közösségi forradalmi izé ázsiába való.

Terepnapló 2009.03.09. 23:51:02

Akit esetleg bővebben érdekel a téma:

Egyrészt: www.lessig.org/info/bio/
A jogrendszer, jogszabályok, és a kreativitás, alkotás szabadsága kérdéskörről elmélkedik több munkájában.
Fent van a TED-en is egy előadása a témában.

Illetve (egy kevésbé lelkes hang) - ha valakit a "másik oldal" egy képviselője is érdekel:
en.wikipedia.org/wiki/Andrew_Keen


süti beállítások módosítása