Te mit csinálsz? Mit szoktál csinálni? Mik azok a jellemző dolgok, amik érdekelnek, amiket meg szeretsz venni? Milyen a viselkedésed?
Ugye ez sokkal jobban jellemez téged, mint az, hogy például hol laksz, mikor születtél, vagy melyik iskolában végeztél. Egy klasszikus példa az a belsőépítész, aki jogászokra "szakosodott", és hogy legyen velük miről beszélgetni, elkezdett jogi könyveket vásárolni. Miközben sem a végzettsége, sem a lakóhelye alapján nem nézné senki jogi érdeklődésűnek.
Nem véletlen, hogy az igazán pontos hirdetés célzás nem demográfiára történik, hanem viselkedésre. De a viselkedéshez bizony elég összetett adatbázis kell: követni kell az egyes felhasználói cselekvéseket, ráadásul ebből kell következtetéseket levonni. Erre persze vannak jobbnál jobb eszközök, például a böngészők által használt kis sütik (cookie-k), vagy a webáruházaknál a vásárlási listák.
Az első komolyabb viselkedésen alapuló célzást használó rendszer az Amazone könyváruház ajánló megoldása volt: az alapján ajánlott könyvet, hogy egy bizonyos könyvhöz mások mit vettek meg. Vagyis a viselkedési mintákat próbálta azonosítani és azt felhasználni.
Az első komolyabb adatvédelmi botrány is ehhez a célzási fajtához köthető, mégpedig a DoubleClick hirdetéskiszolgálónak mentek neki a jogvédők, hogy vajon miért is rögzít annyi adatot és miért is épít ebből komoly adatbázist?
Máris látszik, hogy ez a fajta célzás miért is nem túl népszerű a marketingen kívüli körökben: jellemzően nem szeretik azt az emberek, ha beazonosíthatóak, és pont a viselkedés az, ami alapján ez a legkönnyebben megtehető. Meg aztán a magánélet védelme is sérül sokak szerint ilyen esetekben.
Konkrétan arról van szó szerintem, hogy sokan nem akarják, hogy kiderüljön, pornót is nézegetnek a neten...
Nade ahogy telnek az évek és ahogy nő a felhasználók száma, növekszik az internetes költés, és fontosabbá válik a hirdető. Így idén már igazi szenzáció az, hogy a Google bevezette kísérleti jelleggel a viselkedésen alapuló célzást a keresőbe. Teheti, hiszen pontosan látja, mire keresünk, és ennek megfelelőn már nem a keresési relevancia számít csak (vagyis a tartalom alapján történő célzás), hanem a korábbi kereséseink is. Így elképzelhető, hogy miközben egy receptet keresünk a Googleben, kapjunk egy autóhirdetést - hiszen pár napja intenzíven kerestünk használt autót.
Az ilyen fajta keresés tehát nagyon pontos lehet, de óvatosan kell vele bánni. A felhasználói jogokat érdemes maximálisan figyelembe venni és betartani, mert szerintem ez egy olyan aranybánya, amit nem kellene hagyni elveszni.
Idehaza jellemzően ez a módszer a saját rendszerekben használható, elsősorban webáruházakban. Elméletileg a közösségi odlalakon is be lehetne vezetni ilyen célzást, de sem fejlesztési, sem jogi oldalról nincs teljesen jól körüljárva még ez a téma. De a Google lépése, és az azt követő reakciók - jelesül az, hogy nem voltak botrányok - számomra azt vetítik előre, hogy ez a jövő (egyik) útja.
Néhány év, és lesznek adatbázisok, amik többet tudnak majd rólunk, mint a családtagjaink. Szép, új világ, nem igaz?
Utolsó kommentek