Az történt, hogy még tavaly februárban ellopták a tárcámat, benne az összes iratommal. Mindent sikerült azóta pótolni, kivéve a TAJ kártyámat. Eddig nem kellett, meg el is maradt. De most kell, ezért igényelnem kell másikat.

Azt még lenyelem, hogy fizetnem kell érte. Igaz, ellopták, van rendőrségi feljelentés is, de végülis dolgoztatom a közigazgatást, és oly' kevés adót szednek, hogy abból már nem fussa.

Na de nekem Szegeden lehetne személyesen intézni, így marad a levelezés. Ugyanis e-közigazgatásról egyelőre csak álmodni szabad. Tehát posta. Snail-mail. A tájékoztató leírja, sőt, telefonban elmondja, hogy előre el kell utalni a pénzt, és aztán ők intéznek mindent. Logikus, az e-bankok elterjedésével ez végül is a fotelból való ügyintézés. Kis hiba, hogy nincs odaírva a bankszámlaszám, de sebaj, telefon!

És akkor íme a könyvelőm levele, aki ezt intézte nekem:

Kiderült, hogy az általános tájékoztatással ellentétben (amit letöltöttem és elküldtem neked, egyébként a telefon is ezt mondja be szó szerint) a valóságban úgy megy, hogy küldesz egy kérelmet, ők küldenek egy csekket és azt visszaküldöd. Erre elrebegtem, hogy igazából a tájékoztatóban nem ez van, és akkor az nem működik? Sóhajtozott a túloldalon a néni, aztán azt mondta, hogy az téves tájékoztatás, de ha nagyon szeretném, megadja a számlaszámot, csak ez neki több munkát jelent, mert bizonyíttatnia kell a pénzügyi osztállyal majd, hogy bejött az átutalás. Esküdöztem, hgoy mellétesszük az utalási bizonylatot.

Tehát akkor most ez hogy van? Az ügyintéző hazudik? Téves tájékoztatás vagy lustaság? Amiért ezt megírom - az első felfortyanáson túl - a könyvelőm javaslata:

Tiszta őrület ez a magyar állami káosz! Szerintem a legjobban akkor járnánk, ha suttyomban mindent elektronikus útra terelnénk, majd egy hirtelen mozdulattal az egész állományt és rendszert kihajítanánk a francba, és az elektronikus adatokat kezelni képes rendszert alakítanánk ki kb. 15%-nyi emberrel, aki viszont érti, hogy mit miért csinál.

Hiszen ezek az emberek, akik ott vannak, még alapvető dolgokhoz sem értenek.

A szegedi ügyintéző, akivel elsőre beszéltem, nem volt ennyire rugalmas és volt képe megkérdezni, hogy ha előre utalnék, akkor ők honnan tudnák, hogy az mire vonatkozik? Hát mondjuk a TAJ szám egyedi voltáról. De ezt már nem osztottam meg vele. Szóval ez egy rémség, ami itt van.

Igen, rémség. És az egészben az a legszörnyűbb, hogy ez az államigazgatás vezetői szintjén nem is látszik. Hiszen az elv - a leírt, elmondott tájékoztatás - logikus és működik. Ugyanakkor a múlt századból itt maradt apparátus ezt bojkottálja, saját szabályokat állít fel, és konkrétan leszarja, hogy szolgáltatni kellene.

A dolog igazi tanulsága az, hogy hiába vezetünk be új, logikus és normális szabályokat, ha azok, akiknek ezt végre kellene hajtani, nem képesek rá. Az mindegy is, hogy miért nem. És félek, ez lesz az e-közigazgatással is: papíron be fogják vezetni, de a valóságban ugyanúgy pedálosan és pénz-olajozottan fog működni, mint most.