Változni fog az üzleti modelljük
(vagy nem, de akkor meg süllyesztő:)

Vigyázó szemetek a zeneiparra vessétek
(természetesen nem a hazaira gondoltam:)

Ahogy a TV nem tudta elmosni a mozit, a rádiót és az újságot, pedig ezt jósolták. Úgy az internet se fogja megszüntetni az újságot és a könyvet.

"Hogy, az e-könyvek? Igen? Hány hazai kiadónak van e-könyve? És mekkora forgalmakat is csinálnak?"

az e-könyvek piaca ugyan szorosan kapcsolódik a felvetéseidhez, de csak óvatosan érdemes összevetni a print piacával. erről külön egy terjedelmes posztot lehetne írni(sőt, többet, az ekonyvolvaso blog pl elég sokat kitermelt), ezért itt most csak annyit, hogy elég összetett ügy, számos oka van, amiért ez a helyzet.

"És ugye olyan 500,- Ft kerül itt-ott a kereskedőkhöz (illetve 476,-, hiszen az 5% áfa meg megy a Feneketlen Zsebbe). Ki lenne az a barom, aki ennyi pénzről önként és dalolva lemondana? Márpedig az online terjesztés pont ezt jelentené."

miért jelentené ezt? a kalkulációd sem teljesen kerek, de az egyszerűség kedvéért vegyük annak. viszont miért is járna az online terjesztés a kereskedői jutalék kihagyásával?

"És ha hozzáteszem, hogy a három legnagyobb hazai terjesztő egyben kiadó is..."

pontosabban a 4 nagy terjesztő közül 2...

"Miért kéne nekik támogatniuk az internetes terjesztést?"

bocs, tényleg félreérthetek valamit, de szerinted a bookline mit csinál? illetve hát mindegyik nagy kereskedő erősen próbálja nyomni az online boltját (az egyetlen méretesebb ekönyvbolt pedig éppen közülük kettőnek a kooprodukciója).

A polc.hu pont a héten kezdett el árulni e-könyveket, igaz nem túl sokat...

@tekatana:

és tegyük hozzá, hogy pont a bookline terjesztői jutaléka az egyik legdurvább....

Pár hónapon belül az Alexandra piacra dobja a "saját" könyvolvasóját, úgyhogy mindenképpen izgalmas lesz ez az év. =)

Ha valakit érdekel egy rövid áttekintés a könyvpiac 2010-es évéről, akkor annak ajánlom a következő bejegyzést: susnya.hu/a-magyarorszagi-konyvforgalom-alakulasa-2010-ben/1622/

@gv: Na igen. ekonyvolvaso.blog.hu/2011/03/23/polcponthu

Konrád, mint ahogy már írták, a piaci szereplők közül igazából kettő ad ki könyvet, ebből az egyik egy kiadói társulás végülis.

Petyaaa, ezt majd akkor hidd el, ha létezik. Ugyanis duma az van az Alexandránál, más nemigen.

Olyan szempontból is nagyon más a helyzet, hogy van köztük olyan, aki belátja az online és az online marketing fontosságát, van aki szarik rá.

Mondjuk az mindben közös, hogy gusztustalan az 50-60%-os árrésük. Amit vázolsz, Konrád, ennél sokkal rosszabb a helyzet a kis kiadók részére. Ebből viszont kitörhetnének az Online csatornákon, ha értenének hozzá, illetve be mernék vállalni.

Sajnos a magyar könyvpiacnak pont ez az egy-két nagy a rákfenéje. Igen jót tenne a piacnak, ha elhullana egyik-másik.

Több mint ezer e-bookom van, 99%-ban magyarok. Köztük a pár hónapja megjelentek is, tehát nemcsak a régi Verne regények.

Régen rengeteget utaztam, mivel szeretek olvasni rákényszerültem a laptopon olvasásra. Most már kacsingatok egy olvasó felé, tartalom lenne rá.

Én mondjuk fizetnék is párszáz forintot az e-bookért, hiszen nem akarom megölni a kedvenc iróimat. De 1500-2000 Ft-ot nem fogok adni egy e-bookért, amikor 3000 a boltban papiron.
És ráadásul mi viszonylag jól élünk, havi 15-20e Ft-ot is elköltünk könyvekre...

@Petyaaaa: "Pár hónapon belül az Alexandra piacra dobja a "saját" könyvolvasóját,"

Nocsak. Erről mit lehet tudni?

@Dworkyll: erre én is kíváncsi vagyok. meg persze erősen szkeptikus - pl a sanoma (amelyik szintén nem kispályás játékos) mikorra is harangozta be a több ezer címmel induló ekönyvboltját? tavaly nyárra. mikor nyílt meg és hány címmel?
szóval én is hiszem, ha látom, de persze hajrá.
(az alexandra esetleges ráindulása az ekönyvpiacra egyébként pikáns fordulat annak tükrében, amit matyi dezső még tavaly nyilatkozgatott a könyvfesztiválon meg interjúkban. persze lehet, hogy ráébredt, hogy értelmetlen hadakozni a fejlődéssel és jobb megpróbálkozni az előremeneküléssel.)

1, igenyes, szep kiadvanyokat, az emberek szivesebben vennek
2, ne keverjuk az internet terhoditasad, a nemzet kulturalis szinvonalanak csokkenesevel (az rtl klubon nevelkedettek nem fogjak ellepni a konyvesboltokat), tovabba az emberek anyagi helyzete sem engedi, hogy annyi konyvet vasaroljanak amennyit akarnak.
3. az internetet nem ellensegnek kellene tekinteni, hanem eszkoznek: terjesztes, e-book-ok

Nem tudom miert nem ez ea elso amire gondolnak. Bar ez csak az en velemenyem.

@gogyimogyi:
"Mondjuk az mindben közös, hogy gusztustalan az 50-60%-os árrésük. Amit vázolsz, Konrád, ennél sokkal rosszabb a helyzet a kis kiadók részére. Ebből viszont kitörhetnének az Online csatornákon, ha értenének hozzá, illetve be mernék vállalni"

általában megmosolyogtató, amikor olyan jelzőkkel illet valaki egy adott piacon általánosan alkalmazott üzleti feltételeket, mint gusztustalan.
az ún. "online csatornákon kitörés" lehetősége pedig erősen overrated - ezt jellemzően olyanok szokták magabiztosan megoldásként emlegetni, akiknek felszínes fogalmaik vannak a hazai könyvpiacról.

Bocs a hibakert, siettem!

tekana, 15 éve vagyok a könyvszakmában, elég jól ismerem az összes szereplőt, elhiheted. A kis kiadóknak pedig igenis az online piac ami megoldás lehet. És mindezt úgy írom, hogy elég komolyan vettem részt ezen online is szereplők marketing tevékenységében is.

takatana, sry

amúgy a felszines ismeretekkel légyszives ne dobálózz így látatlanban, lehet h lényegesen jobban jobban ismerem a részvevőket, az éves marketing kereteiket és stratégiáikat, mint amiről neked fogalmad van...

A könyv meg fog maradni, de csak a minőségi vonal (albumok, reprintek, klasszikusok bőrkötésben, stb.), az is inkább reprezentációs, ajándék, gyűjtő, stb., célokra. Valahogy úgy, ahogy a filmes fotózás szinte csak a művészek és az igényes/kíváncsi amatőrök eszköze lesz pár év múlva.

Ha már itt vagyok, lenne egy ugyan szakmai de most éppen off kérdésem: adott egy honlap, amelynek a látogatottsága 60%-át (amik csak néhány másodperces időtartamúak) egy másik honlapra elhelyezett banner adja (ezt a honlapot szereti a Google). Ha ezt a bannert megszüntetjük, akkor változik-e (hátrébb kerül-e) a honlap helye a Google találati listáján? Köszönöm előre is!

bestpixel, ha csak néhány másodperces, eleve nem túl jó, mert a bouncing rate magas lesz, sokan 'pattannak vissza', ami a te pagerank-ednek nem tesz túl jót. Amúgy a találati lista sorrendjének egyik fő eleme, hogy a téged ajánló oldal PR-je mekkora. Tehát ha ez egy magas PR-rel bíró oldal, akkor veszteség lehet, de ha ez a felület, amin kint vagy, valami adserveren megy át, lehet ki is szűri a google, mert fizetett hirdetésnek minősül.

De alapvetően a néhány másodperces látogatások nem jók. Az lenne jó, ha analytics-szel, vagy valami más eszközzel mérni tudnád, hogy erről a helyről mennyi konverziód lesz, vagy mennyire jutnak el a látogatók az értékes felületekre (regisztráció, vásárlás, stb)

@gogyimogyi: no persze simán lehet, hogy nagyon otthon vagy a témában, bár a megjegyzésedből nem ezt a következtetést vontam le.
sajnálom ha magadra vetted - ha figyelmesen olvastál, azt írtam, hogy _jellemzően_ _olyanok_, akik... az online csatornákat (meg webkettőt, meg miegyebet bedobnak) mint tuti megoldást a kiadók terjesztési problémaira.

ez egy lufi, megalapozatlan mítosz.

ezt hosszabban kellene kifejtenem, úgyhogy majd inkább írok róla posztot, most csak egy kulcsszó meg egy kérdés átgondolásra: volumen. egy kiadó vajon hány példányt tudna eladni egy átlagos sikerű címéből a hazai piacon, ha van egy szuper webboltja és nagyon ügyesen kihasználja az online lehetőségeit? (tegyük fel akár ki is hagyja a nagy terjesztőket).

@tekatana: volumen. Igen. Ezzel van a legnagyobb baj. A hagyományos terjesztési hálózatok elvben pont ebben jók. De csak akkor jutsz be oda, ha bevállalod az egyébként arcpirítóan szemét konstrukciókat... És tudod finanszírozni azokat a hónapokat, amíg az eladott könyveid utáni pénzt kegyeskednek elutalni neked.

Nézd, szerintem ha jó csatornákat használ, akkor jó lehet, lévén nála marad a könyv teljes ára, tehát 50-60%-ot online marketingre tud fordítani, amit ha jól használ fel, adwords, social networks, kis gerilla marketing, akkor tud jól teljesíteni.

Pláne, hogy a bevétel rögtön nála landol, és nem egy feneketlen bizományos rendszerbe kell betolnia az árút, ahol sokszor minimum 3-4 hónap amire pénzt is lát belőle. Sőt, ha ismered a piacot, akkor még sok esetben ez is erős túlzás a fizetési határidőket tekintve.

Persze nyilván témafüggő a dolog, az éppen hype-olt témákkal nyilván sokkal könnyebb. De nem egy kis kiadót ismerek, akinek teljesen bevált a dolog, és sokkal jobban jár így, mint a nagyokkal.

Amúgy a volumenről meg annyit, hogy pillanatnyilag a könyvszakmában nem nagyon létezik.

Ahol egy 4-5 ezres példányszám egy könyvből jónak számít, én nem beszélnék volumenről.

Ja, és ne felejtsük el azt a közel 3 millió embert az országban, akinek a legközelebbi könyvesbolt kb. 1000 forintnyi autózásra van. Tehát teljesen idális célpont az online értékesítéshez.

Jajjjj... ömlik a hülyeség, már megint!

A szerzőnek láthatóan felszínes ismeretei vannak a magyarországi sajtó- és könyvpiacról. Ez önmagában véve nem lenne baj, de az, hogy ezt nagydobra is veri, az már komoly probléma. Az, hogy nem rendelkezik a megfelelő iparági és piaci információkkal, csak tetézi a bajt. Kedves Konrád: ez így nagyon kevés lesz, egy kicsit még gyakoroljon! Elégtelen.

Lássuk akkor:

1. Könyvpiac:

Több hazai könyvkiadó is tervezi, hogy komolyan beszáll, vagy már beszállt az e-book piacra, és nem csak az elektronikus könyveket fogják árulni / árulják, hanem az e-book olvasókat is. Nyilván nem a legdrágább modelleket választották ki a magyar publikumnak, de a célnak megfelelnek. Ezzel természetesen nem csak az elektronikus könyveket árulják majd, hanem a terjesztés (e-book olvasók) felett is bizonyos befolyásra tesznek szert és hasznot is húzhatnak belőle, ha beindul. Mindemellett, az internetet már most is használják a hagyományos (nyomtatott) könyvek értékesítésére. Minden nagyobb könyvterjesztőnek van saját webshopja, vagy megtalálható nagyobb webshopok partnereként.

2. Napilapok és magazinok

A magazinok elég gyorsan ki tudják majd használni a tableteket és fizetős alkalmazásokon keresztül értékesítik majd a tartalmaikat. Ez nyugaton már így megy, itthon is így lesz amint a tabletek elterjednek. Közben természetesen a nyomtatott forma lassan, de biztosan csökken. A digitálisan és a hagyományos módon terjesztett magazinok azonban ugyanúgy hozzák majd a bevételeket. A hirdetési bevételeket is.

A napilapok árszínvonala még messze van a Nyugat-európai árszínvonaltól, itt egészen biztosan emelkednek majd az árak - ez a példányszámok csökkenéséhez vezet ugyan, de a bevételek is növekednek majd. Mindeközben (kényszerűségből vagy nem) minden nagyobb kiadó erősít a neten. A hivatkozott Sanoma az online piac egyik meghatározó szereplője már évek óta, a Ringier pedig azóta, amióta lezajlott egy generációs váltás a vezetőségben szélsebesen kapaszkodik felfele. Még a téli álomból ébredő Axel Springer és a többi regionális kiadó is iparkodik. Ki-ki a saját maga módján: vásárol, indít.

Mindeközben a jelenlegi nagy online szereplők nem nagyon tudnak mozdulni. Az online reklámpiac nem ad nekik annyi profitot, hogy jelentősen tudnák növelni piaci részesedésüket - sőt, részesedésük a piacból az új szereplők belépése és növekedése miatt csökken. Azt helyesen látja a szerző, hogy a nagy print vállalatok nem az online bevételeikből termelik a profitot, ugyanakkor mire az eladott nyomtatott lapjaikon és hirdetéseiken termelt bevételeik elfogynak (ami valószínűleg még sokára lesz) az online piac legnagyobb szereplői lesznek. És akkor majd ott csinálják meg az óriás profitot. Meg mindenhol máshol, hiszen már ma is beszállnak egyéb üzletágakba. A Sanomának kábeltévéje van és nem vényköteles gyógyszereket árul a hazipatika.com-on, a Ringier rendezvényeket szervez. Közben mindannyian könyveket, CD-ket és DVD-ket árulnak az újságárusoknál (mert ott nem 50-60% a jutalék, hanem sokkal kevesebb) és ki tudja még mi mindent terveznek. Pénzük van hozzá és marketingre sem sokat kell költeniük.

@gogyimogyi: Köszönöm! Azt tudom, hogy a néhány másodperces látogatások nem jók, pont ez a gondom: emiatt nem tartanék fenn egy bannert, de mivel a honlap, amin van a banner, eléggé jó helyen van a találati listákon, lehet, hogy emiatt mégis jó lenne nekem. Most engem csupán az érdekel, hogy a honlap a banner nélkül mennyit csúszhat hátrébb? Ha csak néhány helyezést (mert egyébként tartalmas honlap), akkor semmi gond, De ha mondjuk 30 oldalt, akkor már nem jó.

A témához: a lapoknál és a könyveknél is a nagy kereskedői jutalék a gond. Régebben adtam ki magazint, a Lapker kb. 47%-os jutalékára úgy tekintettem, mint marketing költség. Ennyiért juttatták el a magazinomat az olvasókhoz, amit aztán a hirdetők felé érvényesítettem a hirdetési díjakban. Könyvek esetében persze más a gond: ugyanekkora a jutalék, de a kereskedő gyakorlatilag nem tesz érte sokat (nem hirdet ebből a pénzből stb.), csak a boltot tartja fenn. Ezen lehet változtatni a webshopokkal, mert akkor csak raktár kell, ami meg van most is. Így a könyvek ára is csökkenhet.
De a legnagyobb gond a vásárlói szokások: most nő fel az a korosztály, akinek az a természetes, hogy képernyőről olvas minden hírt. Nekik a papír már csak felesleges súly, függetlenül attól, mi van rá írva.

@gogyimogyi:
"Nézd, szerintem ha jó csatornákat használ, akkor jó lehet, lévén nála marad a könyv teljes ára, tehát 50-60%-ot online marketingre tud fordítani, amit ha jól használ fel, adwords, social networks, kis gerilla marketing, akkor tud jól teljesíteni."

aham, na, itt egész jól hozod éppen azt a típusú tanácsadást, amire feljebb utaltam :)

egyébként én csak egy számot kérdeztem, erre a koncepcióra alapozott optimista becslést.
persze nyilván nincs ilyen, hogy "átlagos sikerű", de legyünk konkrétabbak, ha már példát mondtál - egy olyan címnél, amiből 4-5 ezret el tudnak adni az eddigi módszerrel.

@Wahrsager: tervek... elképzelések... majd ha látjuk a megvalósulást, akkor. A terveket én is hallom, csak nagyon szkeptikus vagyok.

Az meg, hogy disztribúciós csatorna az internet, pont nm illik ide témában, szerintem.

Egyébként igen, a kiadók sok lábon állnak, és még többön kell nekik.

@Konrad: ok, akkor válasszuk külön:
1. a nagy terjesztők azért jók benne, ahogy fogalmazol, mert ők fedik le a piac legnagyobb részét, tehát a legtöbb vevőhöz rajtuk keresztül tudod eljuttatni a könyved.
2. előbbiből természetesen következik, hogy ők diktálják a feltételeket. hogy ezek éppen mennyire "arcpirítók", "szemetek" (gonoszak, pofátlanok, gusztustalanok, stbstb - tényleg vicces közgazdaságilag értelmezni ezeket), az nézőpont és kontextus kérdése.
3. az, hogy _megállapodás_ellenére_ nem fizet időben egy partner, ésvagy kihasználva domináns pozícióját szándékosan több hónapos késéssel fizet, azt valóban tisztességtelen és nevezhetjük pofátlannak. de ez ugye nem ugyanaz.
4. ahol a könykiadás/terjesztés felmerül, kedvelt és visszatérő toposz a kapzsi és gonosz terjesztő és az arcátlanul magas árrés (egyébiránt ezt más témában megkapják a kiadók is).
no de mihez képest arcátlanul magas? mennyi volna a "fair"? ki határozza meg és mi alapján? (továbbszőve: más terméknél minden ok? a hipermarketek korrekt jutalékot kérnek, vagy esetleg az összes tescot is fel kéne gyújtani? ;). illetve mondjuk a nyugati országokban mit gondolsz, vajon mennyire - kevésbé, erősebben - koncentrált a könyvpiac? ott kihagyhatja őket egy kis kiadó, alacsony fogyású könyvével?)

@Wahrsager: hát ez majdnem tldr lett, de végül átrágtam rajta magam és csak annyit reagálnék, hogy azért az alapján, amit összehordtál, te ne nagyon akarjál itt osztályzatokat osztani konrádnak :)

@tekatana: ha a piacot úgy nézem, ahogy most van, az egy dolog. Ha úgy nézem, hogyan lett ilyenné, ha úgy nézem, minek mi volt az ára, akkor élnek azok a jelzők, amiket írtam.

1.: igen, ez így van. Ezért vannak nagyon jó zsarolási helyzetben. Ráadásként pont annyian vannak, hogy ne nézzen ki úgy, mintha nem lenne verseny.

2.: erőfölénnyel való visszaélés. Mind ez neked valamit? Hogy miért nem támadják meg őket? Te is tudod, milyenek a hazai kiadók.

3.: ha elszigetelt esetek lennének... de ha ez a gyakorlat...

4.: a magas árrés a nyújtott szolgáltatáshoz képest magas. Ahhoz képest magas, hogy nem megveszik a könyveket, hanem bizományban átveszik. Ahhoz képest magas, ahogy a címeket kezelik. Ahhoz képest magas, hogy a nagykerek a kiskereknek sokszor már nem bizományba adják át a könyveket. Ahhoz képest magas, hogy az árrés mindössze disztribúciót takar és semmi mást.

Már az Ipad és Ibook korában bementem egy könyvesboltba az USA-ban. Kiváncsi voltam, milyen könyveket és milyen áron árulnak.

Megdöbbentő volt a hazai árakhoz képest. Átlagosan 20 dollár körül volt egy puhatáblás könyv. Nálunk ezek 700-1500 Ft körül mozognak. Komolyabb üzleti könyvek 30-40 dollár körül voltak, nálunk 4-5000 Ft körül vannak ezek.

Mondhatnánk, hogy ok fejlettebb ország, ne de ha megnézzük, hogy egy-egy komolyabb üzleti könyvet 100ezer példány alatt be sem vesznek a terjesztők, akkor az ottani nyomdákat és kiadókat nem kell igazán félteni az ottani szintén 50%-os terjesztői díj mellett. (ráadásul ott előre fizetnek, bár ez nálunk mindkét félre nézve veszélyes lenne)

Nálunk 10-15 év alatt az átlagos 8-10 ezres példányszám 3-4 ezer közé esett szinte változatlan kiadott darabszám mellett. Tehát a megjelent könyvek száma nem igazán változott, csak nagyobb a választék a boltokban.

Összehasonlítva kint ugyanolyan papír, festék, stb. és beruházási költségek mellett több marad a nyomda és a kiadók zsebében, míg nálunk a nagy könyvkötészetek stagnálnak vagy a túlélésért küzdenek.

A nagyobb példányszámokat keleten gyártják, míg a kisebb 500-1500 példányszámos munkákat a kisebb kötészettel rendelkező nyomdák csipegetik el. Ami középen meg marad az az övék.

Sok kiadó rendelkezik nyomdával is nálunk, ezért nem tudom melyik ujjukba kellene harapniuk, ha e-book szolgáltatásban akarnak gondolkozni. Ha egyszer feláll a rendszer, akkor a digitálisan tördelt könyv teljesen mindegy hogy a nyomdában vagy az e-book áruházban köt ki.

Ugyanakkor nincs papír, nyomási, feldolgozási, szállítási és raktározási költség. Nem hiszem, hogy sokáig fognak várni a bevezetéssel.

Az e-book piac profit oldalát nem tudom fel mérni, de az amerikai Ibook-n egy-egy könyv általában fele-negyede a nyomtatott terméknek, tehát egyből le is mondtak a megspórolt nyomdai költség egy részéről.

Nálunk kisebb forgalom mellett, azonos színvonalú szolgáltatással kell előrukkolniuk és ezért nem hiszem, hogy nagyon tudnának faragni az e-book árakból.

Végül egy szuper példa az Ibook Storeból: Napoleon Hill: Gondolkodj és Gazdagodj elérhető ingyen, 1-2 dollárért, 8-10 dollárért és dombornyomva, vörös jelzőszalaggal, márvány mintás előzékkel, arany élmetszéssel bőrkötésben 17 dollárért!!!

Igen még mindig e-bookról beszélünk! (sírtam a röhögéstől, még nincs minden elveszve)

@bestpixel: "De a legnagyobb gond a vásárlói szokások: most nő fel az a korosztály, akinek az a természetes, hogy képernyőről olvas minden hírt. Nekik a papír már csak felesleges súly, függetlenül attól, mi van rá írva."

Ez szerencsére kacsa. Mind több fiatal tini rohangál könyvekkel (hogy milyenekkel, ne menjünk bele). Olvasnak, vásárolnak (kölcsönöznek), és olvasók is maradnak.

Tény, hogy az e-könyv betesz némileg a nyomtatott könyveknek, de a lakosság nagyobbik fele még újságot sem olvas, tehát a könyvpiac szempontjából ez a nagyobbik csoport eleve halott. Néhány százalékot át lehet csábítani kultúrnapokkal, a többség azonban nem akar/tud/szeret nyomtatott anyagot olvasni.

A kiadókat nem kell siratni, ha lemondanának a profit egy kis százalékáról (iszonyat összeget tesznek zsebre!), hogy csökkentsék a könyvek árát, többen is vásárolnának új kiadásokat.

Bár én imádok olvasni, de jóformán antikváriumba és könyvtárakba járok, csupán egy-két friss kiadású könyvet veszek meg évente, mert iszonyatosak az árak a minőséghez képest.

Pl. az Asimov, Lovecraft, Herbert, stb. klasszikusok könyveit batár nagy önvédelmi csatakönyv-formátumban adták ki, ami nem fér be se a kabátzsebbe, az oldaltáskában gerincferdülést okoz, és fél óra olvasás felér egy széria csukló-alkar-bicepsz erősítéssel.

Agyatlanság. Az van, a profitéhség mellett. Az igényes, de kispénzű olvasó meg így járt.

@MarbleC: az áraknál vedd figyelembe, hogy az átlagfizetés kb. 3x-osa a magyarnak, tehát a 20 dollár az _valós értékén számolva_ kb. 7 dolláros (~1500Ft) hazai árnak felel meg.

@Peter T. Sinclare:
Igaz. Még nem láttam kis iskolást Ipaden Harry Pottert olvasni. Ez azért jelent valami fényt az alagút végén.

"A nyomtatott sajtónak akkor lesz vége, ha a nagymami laptoppal megy az árnyékszékre"
Vincze András - Heidelberg Magyarország Kft.

@Peter T. Sinclare: Lehet, éppen ezért írtam hogy a papír, festék és a termelőberendezések viszont ugyanannyiba kerülnek itt is, ott is.

Bocs, hogy ezt mondom, de lehetnének drágábbak is a könyvek éppen e miatt itthon. De nem lesznek.

@Konrad: értem, de amúgy a többi kapcsolódó példámat is figyelembe vetted?

merthogy 1. - ez nem egy speciális jellemzője a könyvbiznisznek. a piaci koncentráció elég tipikus jelenség, még csak nem is hazai.
2. - mond, de csak óvatosan alkalmazzuk. az erőfölény fenállhat, de az ugye önmagában nem jogellenes. a vele való visszaélés igen, de ahhoz néhány kritérium hiányzik (egyik terjesztő sincs monopolhelyzetben, egymásnak is versenytársai stb).
egyébként dehogynem: a líra/libri/alexandra/bookline négyest menetrendszerűen feljelentgeti(k?) a versenyhivatalnál, a vizsgálatokkal sok borsot törnek az orruk alá, de eddig egy alkalommal sem tudtak előszedni bizonyítékot, amivel el lehetne marasztalni őket.
3 - ja, de mondom, hogy ez más tészta, szimplán a szerződés megszegése.
4. hát ezzel nem jutunk előbbre, ezzel szerintem nem adsz semmi viszonyítási pontot.
mi volna a nem magas, mi alapján és ki dönti el, ha nem a piac?
(próbáld meg behelyettesíteni tetszőleges termékkel a felsorolásod, egy hasonló szerkezetű és koncentrációjú másik piacnál...)

@tekatana: én azt látom, hogy van egy helyzet, ami a szereplők egy jelentős részének nem jó. Hiányzik ezen a piacon az win-win helyzet, amit más piacokon megtapasztaltam (és persze megint másokon meg nem). Nem tudom, mi lenne a jó megoldás, nem ez a szakterületem, csak azt látom, hogy a jelenlegi helyzet nem stabil. Az elmozdulás egyik kiváltója lehet a digitalizáció, de azt látom, hogy még a szereplők sincsenek teljesen tisztában azzal, hogy ez mivel jár és mivé fejlődhet.
Nagyon nehéz a régi üzleti modelleket úgy felváltani, hogy egyes szereplők érdekei ne sérüljenek. De végül aztán a postakocsi hálózatokat is felszámolták, és mégis lehet levelet küldeni A-ból B-be a mai napig :)

Mondjuk szerintem nezni kene egy szezonalis eloszlast, meg azt is, hogy milyen mintan oszlik ez el...

Meg a magyar virtus is... Ha tekatana, mint a magyar o'reilly - mondhatom ezt? - elkezdene titkositatlan pdf-epub-mobi kombot arulni, mint az amerikai nagyteso, akkor nagyonis elkepzelheto, hogy egyetemenkent / kollegiumonkent egyetlen peldany kelne el.

Ezt eddig valahogy senki nem irta le itt...

(Haver multkor vett egy uj iPhone-t, es azzal a lendulettel feltorte - mondom, miert? Hat, mert egy csomo app van, ami nelkul nem tudok elni, DE annyit nem er amennyiert adjak..)

A konyvvasarlas masik fele pedig szezonalis, tul.kepp disztargy: namost ha el kell dontenem, hogy egy szep albumot adok amit egyszer vegigporget, majd jol mutat a polcon, vagy egy PDF-et amit max. a desktopra tud kirakni ikonnak, akkor sajnos egyertelmu a valasztek.

Mondom ezt ugy, hogy egy 4500 kotetet tartalmazo lakasban nottem fel...

@Peter T. Sinclare:
"A kiadókat nem kell siratni, ha lemondanának a profit egy kis százalékáról (iszonyat összeget tesznek zsebre!), hogy csökkentsék a könyvek árát, többen is vásárolnának új kiadásokat."

naugye, mindjárt kiderül, hogy a kiadók is profitéhes karvalytőkések, egyre kerekebb a kép (én szóltam előre :))
no és arra is van tipp, hogy ők mennyi százalékot érdemelnek meg?

"Pl. az Asimov, Lovecraft, Herbert, stb. klasszikusok könyveit batár nagy önvédelmi csatakönyv-formátumban adták ki, ami nem fér be se a kabátzsebbe"

ja, tényleg ez engem is bosszantott, az asimovhoz külön börönd kell (pedig amúgy a szukits egy jó kiadó)

@Konrad: Igen, a win-win helyzet. Ma a könyv írója (hacsak nem valami nagy név) keresi a legkevesebbet. Apám, aki már vagy 15 könyvet kiadott saját erőből (néprajz témában), az egyik legutóbbi könyve honoráriumáról lemondott a kiadó javára. Hiába mondtam neki, hogy ez felesleges, nem fogadta el az érvelésemet, mert attól tartott, hogy a kiadó nem adja ki a könyvet, ha nem lesz haszna belőle. Pedig lesz, mindenképpen.

@MarbleC: na végre egy kiegyensúlyozottabb fejtegetés.

"Ugyanakkor nincs papír, nyomási, feldolgozási, szállítási és raktározási költség. Nem hiszem, hogy sokáig fognak várni a bevezetéssel."

valóban, de ne felejtsd el a keresleti oldalát a piacnak, illetve, hogy azt erősen meghatározza az ekönyvolvasók elterjedése...
és azt se, hogy ez nem valósítható meg egyik pillanatról a másikra, ahogy a "rendszer feláll" - előbbi függvényében egy jó ideig párhuzamosan kell a nyomtatott változatot is piacra dobni.

"Az e-book piac profit oldalát nem tudom fel mérni, de az amerikai Ibook-n egy-egy könyv általában fele-negyede a nyomtatott terméknek, tehát egyből le is mondtak a megspórolt nyomdai költség egy részéről."

az apple árait nem hasonlítgattam, de az amazon ekönyvei jellemzően nem olcsóbbak, néha drágábbak. a nyomdaköltséget sok laikus jelentősebb tételnek hiszi, mint ami, valójában általában 20%-ot tesz ki csupán az árból.

@Aadaam:
"Ha tekatana, mint a magyar o'reilly - mondhatom ezt?"

mondhatod, hízelgő, de sajnos messze nem igaz :). az egyedi újítókészség és egyéb általam elismert tulajdonságaik mellett egy fontos külső tényező választ el minket: a piac mérete.

" - elkezdene titkositatlan pdf-epub-mobi kombot arulni, mint az amerikai nagyteso, akkor nagyonis elkepzelheto, hogy egyetemenkent / kollegiumonkent egyetlen peldany kelne el."

hmm, ez valós aggodalom volt, amikor felmerült, hogy legalább kísérletképpen belevágunk néhány címmel (én ugyanis nagyon forszíroztam, izgatott a lehetőség).
de egyáltalán nem ez volt a fő akadálya, hanem egy sokkal prózaibb probléma: a kiskapu szakkönyvei túlnyomórészt fordítások, a külföldi kiadók pedig bármilyen meglepő még paranoiásabbak és megkötötték magukat. egy kivétellel (nem nehéz kitalálni :)) megkötötték magukat, nem egyeztek bele, vagy olyan feltételeket szabtak, amikkel tényleg értelmetlen lett volna belevágni.

ezt csak azért tettem hozzá, mert az szintén visszatérő szöveg fórumokon, hogy "a hazai kiadók" mekkora maradi barmok, hogy nem lépnek, és nyomatják az ekönyveket ezerrel már. hát nagyon sok esetben nem rajtuk múlik...

@Konrad: hát ennél tőled kevésbé óvatosan általános választ vártam :)
de ok, mára le is szakadok a témáról, inkább tényleg megírom azt a posztot.

@MarbleC: "Megdöbbentő volt a hazai árakhoz képest."

Legközelebb ne az srp-t olvasgasd, azon az áron, csak az idióták vásárolnak, az amazon ahhoz képest féláron van.

Én, mint kiadó, máshonnan nézem a piacot:
Nem a pénz kevés, hanem túl sok a szereplő plusz vannak irracionális, piacidegen elemek a működésben. Van hazánkban x méter bolti könyvespolc, amit túl sok könyvvel próbálunk megtölteni. Könyv túltermelés van, a könyvek mondjuk 10%-ának teljesen felesleges megjelenni. Sok az önjelölt író, az égő tekintetű, élete feláldozására is elszánt kiadó, akik okán ott az a 10 felesleges százalék, ami ha nem volna, a többiek forgalma nőne ennyivel és az ugye nem kevés. Abban bízom, hogy a válságot nem mindenki éli túl.

Ma Magyarországon sokkal árnyaltabb a könyvipar képe, mint amit fentebb írtatok...
Legelőször is ott kell kezdeni, amit Mikrovp írt: egyszerűen túl sok a könyv a hazai piacon. 2008-ban pl. 14,5(!) ezer féle könyv jelent meg. Ma már ez a szám mérséklődött 13 ezer körülire, de még ez is sok kb. 2-2,5 ezerrel. Eközben az átlagos példányszám 2.600db/cím körül jár. Mindehhez tessék hozzászámolni azt, hogy hazánkban az 1970-es évek óta folyamatosan csökken az olvasó népesség aránya. (Bővebben: Két felnőttből egy könyvvásárló > nol.hu/archivum/archiv-492192). És ha még figyelembe vesszük a piac méretének sajátosságait, akkor egyáltalán nem meglepő, ha az elmúlt 3 évben kb. 6milliárd Ft-al csökkent az iparág bevétele. (lásd MKKE: Magyarország könyvtermelése > www.mkke.hu/page.php?page=BOOK_TURNOVER) Vagyis egy szűkülő piacról beszélünk.
Ehhez hozzájön a hazai könyvértékesítési rendszer sajátossága: a bizományosi értékesítés. Itt főként a kiadóknak kell megfinanszírozniuk szinte minden költséget (és most nem a nagykereskedő + kiadó kombókról beszélek). Ritka (vagy talán nincs is) az olyan kereskedő, aki időben fizet a bizományban eladott könyvek után, de egyáltalán nem ritka a 6-7 hónapos(!) csúszás sem. Ugyanakkor a kereskedői oldal is érthető, hiszen az eladáshoz egyrészt komoly online-offline reklámra van szükség (ill. logisztikai és háttér rendszerekre), másrészt a könyvesboltok csak akkor rentábilisak, ha jelentős forgalmú/látogatottságú üzleteket tudnak felmutatni. Ezek pedig (a hagyományos kereskedelem átrendeződése miatt) ma már a plázák, bevásárlóközpontok - ahol viszont a bérleti díjat nem forintban mérik, hanem euróban.
Vagyis a kiadóknak, hogy könyvet adjanak ki pénzre van szükségük, a kereskedőknek, hogy fenntartsák az értékesítési láncot szintúgy. Pénz? Az a legkevesebb! (lásd a poszt címét!)
Ebbe a rendszerbe robbant bele a könyves e-kereskedelem pár éve: a földrajzilag nem determinált és konkurencia-erős piacon (hiszen csak egy klikk a "szomszéd" webáruház), csak hozzáadott értékkel, vagy kedvezményekkel tudsz piacot tartani (esetleg növelni). Kereskedői szempontból végül is mindegy, hogy hozzáadott érték, vagy kedvezmény, hiszen mindkettő pénzbe kerül. Vásárlói oldalról viszont inkább a kedvezmény a járhatóbb út. Vagyis itt is csak a pénzhiányról beszélhetünk.
Ezt az online piacot dobta meg a terjedő e-book-ok népszerűsége: viszont itt már nem csak egy lokális piacról, hanem egy globális piacról kell beszélünk, tőkeerős és tőkeerősebb versenyzőkkel.
Egy biztos: lépniük kell a hazai könyvkiadóknak és könyvkereskedőknek: vannak akik "saját" e-könyvolvasó piacra dobásával kísérleteznek, ám ennek -véleményem szerint- akkor van értelme, ha nem csak könyves, hanem egyéb online tartalmakat is tudnak ezen a platformon értékesíteni. Ez pedig nem olyan egyszerű! (Integrált offline-online taktikára és stratégiára volna szükségük + bővíteni kell tevékenységi körüket. Bővebben: vecseilaszlo.blog.hu/tags/k%3Ak%C3%B6nyvkereskedelem) Vannak ugyanakkor olyan kisebb kiadók, akik rugalmasságuknál fogva ügyesen és jól ki tudják használni az online világ adta lehetőségeket: egyszerre több csatornán értékesítik a kiadványaik: kisker, nagyker, webshop, közösségi oldalak, stb... A piaci adottságok és sajátosságok tükrében talán ez most valamivel járhatóbb útnak tűnik...
A fentiekből egy biztosan következik: a könyvszakma ma már nem tisztán a hagyományos könyvkereskedelemről kell hogy szóljon. Integrálni kell több csatornát, fejleszteni, bővíteni, modernizálni és lépést tartani azzal a technológiai környezettel, amiben élünk.
Persze ez semmiképpen nem jelenti a hagyományos könyv halálát: könyv lesz és még jó sokáig nem fog megszűnni. Csupán a hangsúlyok tolódnak majd el: egyre többen vesznek majd e-könyveket melyek, olcsóbbak, a mai életben rugalmasabban és sokrétűbben felhasználhatók lesznek, szemben a hagyományos fizikai könyvvel, mely drágább, nehezebben kezelhető fizikai paraméterei okán (súlya, méretei, stb..), és amely nem is olyan sokára (valószínűleg) státuszszimbólum lesz (megint?).

@vecseilaszlo:
A csökkenő példányszám/cím egy normális folyamat és egy ilyen kis országban nem is volt normális a 8-10 ezres példányszám/cím.

Nem minden embert igényeit elégíti ki egy Lőrincz L., Nemere vagy Moldova regény, mint a 90-es években.

Van akit a barkácsolás, kertészkedés, kutyázás, cicázás, ezoterika, horoszkóp, pénzügy, marketing, stb. érdekel (soroljam még?), van akit pedig teljesen más.

Minden ilyen igény kielégítésére számos vállalkozó nyitott kis kiadót és ez nem baj ha jól fel tudják mérni a piaci igényeket.

Az amazon sem élne olyan jól, ha a műveltebb, nyelveket beszélő emberek (fizetőképes potenciális vásárlók) itthon is elérnének mindent, ami érdekli őket. Hiába a piackutatás is része kéne hogy legyen egy-egy kiadói munkának.

ui: Például én is egy internetes könyvben olvastam hogy a szövegtagolás megkönnyíti a neten való olvasást. :)

@MarbleC: igen a piaci igények felmérése sokszor hiányzik, ezért is jelenik meg egy sor könyv, feleslegesen.

A példányszám rázósabb téma. Nyereséget inkább 2000, mint 1000 eladott példánynál lehet felmutatni. Ez fajlagosan elég magas költséget jelent, ergo a könyv drága, és ahogy csökken a példányszám, egyre drágább lesz. Egy szegény országban ez rossz hír.

Végül pedig ott van az a lehetetlen helyzet (igazából a GVH-nak volna itt feladata), hogy a nagy terjesztők közül kettőnek kiadói is vannak. Ennek következménye, hogy ők a saját termékek eladásáért tesznek meg mindent, FÜGGETLENÜL minden egyéb paramétertől, mint pl. a könyv minősége, keresettsége, stb. Ez az az irracionális elem a piacon, amit meg kellene szüntetni. Így nem beszélhetünk versenyről, mert ezek a "saját" könyvek hatalmas előnnyel indulnak a vásárlók kevéske forintjaiért.

@különvélemény:
Tudnál segíteni mi az a SRP? Nekem így elsőre nem esik le.

Summer reading program vagy Self-Defense of the Republic of Poland? :)

@tekatana: Az 50-60%-os árrés valóban arcpirítóan gusztustalan a magyar nagyterjesztők részéről. De nem is ez a legnagyobb baj, hanem a mélyben leledző fizetési morál.

1. A nagyterjesztők havonta adnak olyan fogyásjelentést, amit senki sem tud ellenőrizni - magyarán szólva, azt írnak bele az elszámolásba, amit jónak látnak. Nálunk nyugatabbra közben a realtime, elektronikus és főleg megbízható elszámolási rendszerek dívnak - gyak. ha egy boltban leolvassák a pénztárgépben a vonalkódot, akkor az be is kerül a rendszerbe.

2. A fenti kétes megbízhatóságú fogyásjelentés után kiállított 30 napos számlát általában 3-6 hónap csúszással szokás kifizetni, mert miért ne.

Ezek a tapasztalatok az általam ismert könyvkiadók 90%-tól elhangoztak magánbeszélgetésekben - névvel nyilván senki nem meri felvállalni, mert azt kockáztatja, hogy át sem veszik a könyvét.

Néhány évvel ezelőtt volt alkalmam megvizsgálni a cseh könyvpiacot, ami méretre nagyjából megegyezik a mienkkel. Akkoriban átlag 5-10%-al volt magasabb a könyvek ára, mint a magyar piacon, ugyanakkor 35-40%-os terjesztői árrés volt jellemző - a 40%-ot pedig már sokallták a cseh kiadók.

A magyar nagyterjesztői rendszerben a kiadók gusztustalan kivéreztetése folyik, miközben a terjesztő hozzáadott értéke meglehetősen alacsony az 50-60%-os jutalékhoz képest.

Ami aggasztó, hogy úgy tűnik, az e-könyv piacra is az offline már "jól bevált" üzleti modellt akarják áthozni - kombinálva a DRM valamint a formátumháború minden bajával, aminek a negatívumait viszont már az olvasnivágyó user szenvedi el. Márha egyáltalán - mert a userek egy szép százaléka inkább Torrentiából rendeli meg a könyvet, ha azt látja, hogy a hivatalos verziók nem működnek a Kindlején.

Azt gondolom, hogy a formálódó magyar e-könyv piacnak nem szabad hagynia, az eddigi papíros nagyterjesztők érvényesüljenek rajta, hanem gyorsabban reagálva, a kiadók/szerzők és az olvasók érdekeit egyformán szem előtt tartó új, online vállalkozásoknak kell előretörniük.

@tekatana: Az is megérne egy misét egyébként, hogy a nagyterjesztők egy részének saját könyvkiadóik vannak - azért nyugatabbra terjesztő inkább terjesztőt vásárol fel, kiadó szokott kiadót megvenni... a saját bizniszükben terjeszkednek, nem pedig a komplett láncot akarják lenyelni.

@Peter T. Sinclare:

"A kiadókat nem kell siratni, ha lemondanának a profit egy kis százalékáról (iszonyat összeget tesznek zsebre!), hogy csökkentsék a könyvek árát, többen is vásárolnának új kiadásokat."

Nem terjesztőket kéne itt írnod? A könyvár 50-60%-a a terjesztőnek megy, a maradék 40-50%-ba kell belezsúfolni a jogok, külföldi mű esetében a fordítás, a lektorálás, korrektúra, a nyomda és minden egyéb költséget. És akkor arról nem is beszéltünk, hogy kell marketing keret is, ami a kis kiadóknál jellemzően nem létező tétel.

@mikrovp: 1000-1500 példánynál okos taktikával, nyomda és papírválasztással már meg lehet húzni a nullszaldó árát.

@Peter T. Sinclare:

"A kiadókat nem kell siratni, ha lemondanának a profit egy kis százalékáról (iszonyat összeget tesznek zsebre!)".

Kiadó vagyok, kb 10 éve. Már nagyon szeretném látni azt az "iszonyat összeget".

@Merras

Itt több kérdés is van, pl:
- csak a termék előállításának közvetlen költségét számolod, vagy a könyv előállítása után felmerülő hozzárendelhető költségeket (marketing, logisztika), vagy minden költséget?
- ahhoz, hogy el tudj adni belátható időn belül 1500 darabot, ahhoz ki kell nyomni 2000-et (az utolsó 500 darab könyvet nagyon nehéz eladni).

@Merras:

ha tudsz többet a cseh piacról, akkor azt örömmel olvasnám.

@MarbleC: en.wikipedia.org/wiki/Suggested_retail_price

@Merras: és? milyen misét, a vertikális expanzió az valami gonosz dolog?

@tekatana:

Azt a misét, hogy miközben erőpozícióban van a terjesztést illetően (egy Alexandra hálózat megkerülhetetlen, ha terjeszteni akarsz könyvet), addig a terjesztői szerep mellett egyben konkurense is az összes egyéb magyar kiadónak.

@Merras:

Értem én amit a "terjesztőnek ne legyen kiadója" ügyben írsz, de kérdezem, jobb lenne, ha az A. a pénzét nem a kiadásba fektetné be, hanem abba, hogy még nagyobb piaci részesedést szerezzen a terjesztésben? Ez jobb lenne a többi kiadónak?

@loggoll: erősen kétlem, hogy az Alexandrának vagy bármely más nagykernek vannak szabad pénzeszközei. Ha most a kiadók húznának egy vonalat, és azt mondanák, mindenki mindenkit most azonnal fizessen ki a teljes könyves vertikumban (nyomdától a kereskedőig), akkor valószínűleg kiderülne, hogy a nagykereknek nincs pénzük, csak állomásoztatják maguknál a bolti bevételeket. Ezzel tartják kézben a kiadókat, közben meg eljátszák a kegyosztó nagyúr szerepét.

Ha volna nálunk rendes gazdasági bíróság, ahová ha beviszek egy 30 napja lejárt és befogadott, de kiegyenlítetlen számlát, és azt ott azonnal beinkasszózzák, vagy azonnal becsődöltetik a "partnert", nos akkor lehetne valamit csinálni. Így nem nagyon.

@MarbleC: "Az amazon sem élne olyan jól, ha a műveltebb, nyelveket beszélő emberek (fizetőképes potenciális vásárlók) itthon is elérnének mindent, ami érdekli őket." > Az Amazon nem ebből él, hanem abból, hogy egy olyan világnyelven szolgáltat és nagyon-nagyban, amit X 100 millióan beszélnek.

"Hiába a piackutatás is része kéne hogy legyen egy-egy kiadói munkának." > Idehaza ilyet főként csak tankönyvekben olvashatsz, de a gyakorlat nagyon nem ez. Legfeljebb egy gyors körkérdés, vagy pár weboldal átfutása a neten és kész a piackutatás. Ezért van ennyi felesleges példányszámú könyv.

@mikrovp:

Igen, ebben teljesen igazad van, de pénz attól még van náluk (és tudnak rendelkezni vele), hogy az a pénz igazából nem az övék. A mondatom pontosabban: "a pénz(ünke)t nem a kiadásba fektetné be"