Használom a tárgyakat, véleményem szerint azért vannak. Ami fontos, az a funkcionalitás, de ha ez megfelelő designal párosul, akkor az számomra egyfajta ráadás. Például nem azért van MacBook-om, mert szép, hanem azért, mert hatékonyabban tudok ezen dolgozni, mintha mást választanék.

A telefonom kiválasztásánál sem volt sosem szempont a kinézete, elsősorban a funkcionalitás érdekelt, mindig is. Persze ennek része az is, hogy mekkora, milyen strapabíró, és így tovább. Ez a fajta hozzáállás azt is jelenti, hogy elvárom ezektől az eszközöktől a megfelelő működést, megadom az eszközöknek azt, ami az elvárásuk, de különösképpen nem vigyázok rájuk.

Így aztán most a Galaxy Tab-em egy két helyen karcos és ütődött, a SonyEricsson Xperia Arc-om szintén hasonlóan "enyhén sérült". Egyik készülék funkcionalitásával sincs semmi baj, de valahogy nem annyira bírják a strapát, mint azt én gondoltam volna. És mivel az ember a saját kárán tanul, így tudom, legközelebbi készülékeim meg fogják kapni a plusz képernyővédő fóliát, és a szükséges tokot is (ami a Tab-nél állandóan tervbe volt, de sose jutottam el odáig, hogy megvegyem, a telefonnak meg annyira szép az alakja, hogy véteknek éreztem volna azt még becsomagolni...).

Az a helyzet, meg kell tanulni az újabb eszközök elvárásait. Ezek már nem annyira strapabírók, cserébe rengeteg új funkcióval rendelkeznek. Valamit valamiért. Ettől azért még a hozzáállásom nem változik: nem azért veszek valamit, hogy vigyázzak rá, hanem azért, hogy használjam.