Onlinemarketing blog

Az Onlinemarketing blogon a hazai és külföldi online marketing hírekből, információkból merítek. Ha érdekeset látok, hallok, olvasok, arról elmondom a véleményem. Néha pedig csak leírom, amit szerintem érdemes tudni az internetes, online, digitális marketingről.

Berényi Konrád, tanácsadó

Levél a blognak

Legfrissebbek

Fontos dolgok


etarget

Nomen Est Omen

A Konrád férfinév a német Kuonrat névből származik. Elemeinek jelentése: merész és tanács.
Forrás

A Cég

Az Onlinemarketing blogot az Onlinemarketing.hu Kft., mint online marketing és kommunikációs ügynökség vezető tanácsadója és ügyvezetője írja.

Onlinemarketing.hu Kft.

 

Fontos dolgok

Add to Google

Add to Netvibes

Twitteren. Vigyázat, mély víz!

Hirdetések

Közösségi média alkalmazás partnerünk a
pagerider-logo_1.png




Virágcseppek - Bach virágterápia tanácsadás

Utolsó kommentek

  • Carrot2013: Live videókkal a hírfolyam elejére kerülni lehet jó stratégia? A Facebook elölre priorizálja a new... (2018.01.17. 17:15) A Facebook-on sincs ingyen ebéd
  • Karikirály: Ahogy nézem, nem indult túl jól ez az év a közösségi média munkásoknak :) Konrád idei címei: Gyűlö... (2018.01.12. 13:04) Beszélgessünk!
  • Lady Scarlett: Egyetértek. Ha azonnal és kezdettől fogva alkalmazzuk a zéró tolerancia elvet, azzal gátat lehet s... (2018.01.10. 14:26) Gyűlölj!
  • Mdavid89: A Facebook is lecseng lassan. Csak nehogy valami annál is agresszívabb szemét platform legyen a kö... (2018.01.09. 22:00) A Facebook-on sincs ingyen ebéd
  • Konrad: @Lady Scarlett: A gond akkor van, amikor nem lehet törölni. A saját felületeken meg lehet oldani a... (2018.01.04. 16:49) Ömlik a szemét
  • Utolsó 20

MUNKA!

Tagek

8x80 (3) adatbázis építés hónap (5) adblock (15) adverticum (4) ajánló (543) apple (3) arukereso (84) arukereso toplista (72) banner hónap (8) blog (225) blogmarketing (64) blogring (97) business blog (40) céges weboldal (13) ebusiness (102) ekormányzat (3) előadás (21) email marketing (39) érdekes (203) etarget (207) etarget qa (4) etarget tippek (33) etarget toplista (128) facebook (136) fórum (6) gépház (92) gerillamarketing (10) google (109) hiba (100) hírek (35) humor (31) iab (4) index (31) internetes fejlesztések hónap (4) internetes stratégia 2007 (8) internethungary2006 (16) internethungary2007 (6) internethungary2008 (4) internethungary2009 (5) internethungary2010 (6) internet hungary 2011 (3) iwiw (73) jog (29) kampány (353) kérdés (7) kereső (61) keresőmarketing (231) keresomarketing nap 2007 (7) keresomarketing nap 2008 (7) keresomarketing nap 2009 (8) keresomarketing nap 2010 (3) keresomarketing nap 2011 (6) keresomarketing nap 2012 (5) keresőoptimalizálás (51) keresőoptimalizálás tematikus hónap (5) kkvmarketing (8) közösség (207) kreatív (108) kutatás (96) látogatottság (27) laza (10) LinkedIn (3) mediahungary2010 (4) minicrm (7) mobil (33) mobil marketing (23) msn (10) oktatás (22) om eloadasok (4) om tanacsadas (3) onlinemarketing (1121) online kutatas 2007 (7) online marketing tippek (366) polblog (55) pr (29) reklamkonferencia eger (6) reklám célzás hónap (6) rss (22) sem (200) seo (49) smo (47) spam (31) startup (9) startup 2008 (4) startup 2009 (4) startup 2012 (5) statisztika (320) szakcikk (6) szövegírás (29) tabu (5) támogatott bejegyzés (43) tanácsadás (17) tanácsadás hónap (4) tartalom (64) telefon (3) turizmus online (5) twitter (4) üzlet (257) üzleti kommunikációs hónap (4) video (113) viral (25) vírusmarketing (30) vlog (4) web2 (142) web22 symposium (7) web2 symposium (17) weboldal (238) website ergonómia hónap (4) wiki (4) wom (35) www.fenyek.hu (5) yahoo (13) [origo] (15) Címkefelhő

Hirdetési partner


Infinety Online Média és Marketing Kft.

Tel: +36-1-326-0065
E-mail: sales@infinety.hu
Web: infinety.hu
Blog: infinety.blogspot.com

Alkímia

Címkék: tartalom üzlet

2012.05.08. kedd 18:25 Konrad

Itt ülök a Média Hungary-n, ahol a téma valahogy mindig a pénz: hogyan és hol van a pénz, miből fognak élni és megélni a médiacégek? Hiszen, ahogy az alcím is mondja, a pénz beszól, a pénz irányítja a médiát (is).

Általános megoldást nem tudok mondani, de most a helyzet leírása és a nagy ködök helyett egy lehetséges megoldást vázolnék fel arra, hogy lehet a hazai internetes tartalomszolgáltatóknak pénzhez jutni, milyen megoldás lehet az, amely segíti a hazai tartalom elkészülését, segíti a hazai tartalomszolgáltatókat.

Ehhez el kell viszont mondanom néhány dolgot, néhány olyan dolgot, amely meghatározza a felhasználói szokásokat.

A tartalomért, ha az kézbe fogható, hajlandóak vagyunk fizetni. Veszünk újságokat, veszünk könyveket - így volt ez mindig, és jobbára így is fog maradni. Legalábbis a fizikailag létező tartalmat (ami kézbe fogható), így vesszük meg. Ami viszont már nem ilyen, ott nem egyértelmű a helyzet.

Más jellegű tartalomért akkor fizetünk, ha nincs más megoldás. A rádióért például nem fizetünk semmit. A tévéért már igen, de csak akkor, ha sok csatornát akarunk nézni, ott is van olyan lehetőség, ami nem jelent folyamatos kiadást. Az internetes tartalomért pedig inkább nem szeretünk fizetni, jobbára az ingyenes tartalmakat fogyasztjuk. A mobil/tablet piac egy érdekes átmenet, ott működnek egyes fizetős modellek, de ezek volumene messze elmarad attól, ami egy ilyen kis piacon, mint a magyar, valós bevételeket jelentene. (Persze nemzetközi piacra dolgozva ez már működhet, természetesen.)

Elméletben persze több modell is létezik, ahogy a neten lehet pénzt csinálni. Nézzük ezeket!

A tartalom ingyenes, a bevétel a reklám

Ez a modell működött éveken át, sikeresen. A piac mérete és az elköltött pénz mérete olyan szinten egyensúlyban volt, hogy a potenciális bevétel eltartotta a tartalomgyártást. Ez a modell sajnos két dolog miatt bukik: egyrészt a válság miatt visszaesett a hirdetésekre fordított pénz több területen is. Sajnos pont olyan területeken (autó, bank, biztosítás), amelyek sokat költöttek a hazai tartalomszolgáltatóknál. Másrészt megjelentek olyan hatékony hirdetési formák, amelyek olcsóbbak, mint a korábbiak, ráadásul az abból származó bevételek részben vagy egészben nem a hazai tartalomszolgáltatóknál landolnak (itt most elsősorban a Google-re és a Facebook-ra gondolok). Így ez a forrás apad, ad absurdum meg is szűnhet (nem fog, de egyes kisebb tartalomszolgáltatók esetében még ez sem elképzelhetetlen).

A tartalom ingyenes, a bevétel a reklám, de...

...a tartalomszolgáltató nem ebből él. Vagy hobbi tartalomról beszélünk (pl. blogok), vagy máshonnan finanszírozzák a tartalom gyártást, és az ezen keresztül szerzett olvasókat terelik más bevételt hozó irányokba. Erre a legjobb hazai példa a Portfolio.hu, ők például konferenciákból és egyéb megoldásokból jutnak bevételekhez. Ez a modell életképes, de olyan lehetőségeket, olyan piaclátást és felkészültséget jelent, amely túlmutat a tartalomgyártáson, így a piacon csak néhány szereplőnek lehet ez az útja.

A tartalom nem ingyenes, fizetnünk kell érte, ha fogyasztjuk

Ez a klasszikus fizetős kapu modell. A tartalmak, szolgáltatások egy részéért fizetni kell. Például látjuk a cikk ajánlóját, de a cikket nem. Vagy megnézhetünk 5 cikket, de többet nem. Vagy láthatjuk a cikket, de csak pénzért kommentálhatunk. A lehetőségek száma magas, a lényeg minden esetben az, hogy van egy pont, amikor fizetnünk kell.

Ez a fizetés megvalósulhat magán az oldalon - erre példa a 168 óra online, vagy akár a Kreatív Online egyes cikkei -, de az is lehetséges, hogy több (egy adott országban akár az összes) tartalomszolgáltató egy közös kaput állít fel - erre példa a szlovákiai Piano rendszer.

A modell hátránya természetesen a fizetési hajlandóság. Nagyon kevés olyan tartalom van, amiért szívesen fizetünk. A Piano rendszer egyszerű, és generálisabb megoldás, de így is ott a korlát: nem akarunk fizetni. Ráadásul ezt a rendszert könnyen megtörheti egy-egy nagyobb piaci szereplő kimaradása. Az egyedi fizetés pedig tényleg csak exkluzív tartalmak, szolgáltatások esetén működik.

A tartalom nem ingyenes, de a tartalom ára az előfizetési díjban szerepel

Ez a klasszikus kábeltévés modell, több tartalomszolgáltató kedvenc modellje, de még nem vezették be - és várhatóan ebben a formájában nem is fogják. Pedig a rendszernek több előnye is van: megoldódik a fizetés kérdése, és akinek kell a tartalom, az könnyedén hozzáférhet.

A modellnek van egy szoft és egy hard változata. A szoft változatban az előfizető dönti el, akar-e fizetni külön tartalomért, és ennek a díja külön tételként jelenik meg (ilyet terveznek Szlovákiában, a Piano-ra építve). A hard változatban nincs választási lehetőség, az előfizetői díj tartalmazza a tartalom díját.

Az előbbi megoldás úgymond humánusabb, míg az utóbbi a biztosabb bevétel, nem beszélve arról, hogy az utóbbi esetében a díjak alacsonyak lehetnek.

Ebben a modellben a tartalomszolgáltatók egy közös méréshez kapcsolódnak, és a forgalom arányában jutnak bevételhez. A modell egyik veszélye ebben van: mi van akkor, ha minden piaci szereplő pénzt kér, hiszen kérhet, és így például a Google vagy a Facebook is részesedést kér? Az ő forgalmaik egyáltalán nem kicsik, és így vinnék a pénz jelentős részét - amivel kevesebb jutna a hazai tartalmaknak.

A javaslatom mégis elsősorban a fenti modellből indul ki, íme:

Első lépésben vezessük be idehaza is a Piano rendszerét. Legyen egy közös fizetős kapu, legyen egy pont, ahol mindenki fizethet-beléphet. A tartalomszolgáltatók eldöntik, mi kerül pénzbe és mi ingyenes, ahogy Szlovákiában is, a Piano pedig megadja a technikai hátteret.

A második lépésben a nagyobb internet szolgáltatók vállalják át - előfizetői díj emelésével - a Piano díjait, vagyis emelt szolgáltatást nyújtva a tartalmat is adják a hozzáférés mellé. 

A Piano a pénzeket természetesen a tagok közös megállapodása alapján osztja szét, az legyen az ő problémájuk.

Ezzel megvalósulna a hazai tartalomszolgáltatók finanszírozása. Ha új szereplő akar belépni, akkor azt a Piano-n keresztül megteheti, vagyis a piac nem válik teljesen zárttá. Az így működő piacon az egyéb bevételeknek is helye lehet, nem állna le a reklámbevétel sem, miközben a felhasználók jelentős része továbbra is mindent megkapna. Ráadásul, mivel egyfajta elvárás lesz ez a fajta hozzáférés, egyre több internet szolgáltató nyújtaná azt az előfizetőknek. És persze megmaradna a független Piano előfizetés is: akinek a szolgáltatója nem száll be, vagy egyéb helyről (pl. egyetemek, korményzat, free wifi) veszik igénybe a szolgáltatást, azok is hozzáférhetnek a tartalomhoz.

Oké, ezt még finomhangolni kell, de nagy vonalakban erről lenne szó. Tudom, ez a modell távol áll a hazai szokásoktól, ez a modell nagyon sok támadást kell kiálljon. De ez a modell lehetővé tenné, hogy a fogyasztó minél fájdalommentesebben fizessen a tartalomért, miközben a hazai tartalomszolgáltatási piac sem menne teljesen tönkre.

Ez gyakorlatilag a hazai piac hosszútávú megmentését jelentené. Persze olyan, mint a fogorvos: a székben ülve fájdalmas. De mennyire jó aztán egészséges fogakkal élni, fájdalom nélkül!

30 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://onlinemarketing.blog.hu/api/trackback/id/tr344496720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

asdfasdfasdfsdafasdfasdfasdfasdfasdfasdfasdfasdfas 2012.05.08. 18:54:02

rátereltük a népet a lájk gombbal a facebookra, most fizetünk a facebooknak, hogy jelenjen meg a linkünk, hogy a látogatót visszatereljük az oldalunkra. mert különben nem hirdetnek nálunk... fura ez a világ.

$Norbert$ · http://www.marketing112.hu 2012.05.08. 22:46:46

@cadmagician: Ez zseniális meglátás. @Konrád: Ezt most nagyon jól összeszedted. Gratulálok a cikkhez!

Konrad · http://onlinemarketing.blog.hu 2012.05.09. 03:29:11

@cadmagician: mivel a látogató oda megy/onnan jön, így nehéz mást tenni.

@$Norbert$: köszi

asdfasdfasdfsdafasdfasdfasdfasdfasdfasdfasdfasdfas 2012.05.09. 08:19:03

@Konrad: de miért megy oda? hülyeség, de képzeljük el mi lenne most már lájk gomb nélkül a facebookkal.... :D töredék kontent lenne ott. családi fényképeket "megunták" az iwiwen (barokkos tulzás), szerintem itt sem lenne másként...

b p 2012.05.09. 08:28:14

Ez a Pianos javaslatod nem is áll olyan messze a magyar valóságtól.És éppen annyira rossz, mint a magyar valóság. Azt valósítaná meg, hogy a valós versenyhelyzetet elkerülve fizessünk tartalmakért. Hogy ki, hogy mi alapján kerül a rendszerbe és mennyit húz ki belőle az átláthatatlan. Ismerjük a magyar valóságot: ez a kontraszelekció melegágya lenne. Jogdíjmatricák, vagy közszolgálati tvnek készült produkciók rendszere jól működik? (nem.) A világ a személyre szabott szolgáltatások felé megy, nem arra, hogy egy ágazat kartellbe tömörülve sarcolja a fogyasztókat. Lehet, hogy a jelenlegi helyzet problémás, de a megoldási javaslat is.

Konrad · http://onlinemarketing.blog.hu 2012.05.09. 10:34:06

@cadmagician: mert integráló oldal, gondolom. Vagyis ha ott nézelődik, több féle dolgot is láthat.

Konrad · http://onlinemarketing.blog.hu 2012.05.09. 10:38:59

@b p: valójában nem lenne elkerülve. Ebből származó bevétel nem tartaná el maradéktalanul az oldalakat (annyit nem lehet beszedni), így elsősorban a működési alapokat teremtené meg. Másrészt a kutatások, mérések alapján látszik, hogy más jellegű megoldás jelenleg bukta lenne, ami meg szerintem senkinek nem lenne igazán jó.

b p 2012.05.09. 10:48:34

Nem akarok demagóg lenni, de a pék meg az autószerelő se kapja meg a működési alapokat (illetve az EU mezőgazdasági támogatásain keresztül a pék megkapja, azzal is van épp elég baj). Nem látom be, miért kéne az internet-előfizetésemből Blikket, meg RTL-t finanszírozni, amikor Blikket sose vennék, TV előfizetésem meg azért nincs, mert rákényszerít, hogy olyanért fizessek, ami nem kell. Komoly versenyjogi aggályokat vet fel a javaslat: kartell (hogy magyarázod meg, hogy ha azonos területen eddig ingyen működő piaci szereplők hirtelen közös elhatározással bevezetnek egy árat), kapcsolt szolgáltatások (internet-előfizetés vs konkrét, nem kért tartalmak megvásárlása), tiltott állami támogatás (ha mindebbe még az állam is beszáll szabályozóként).

A javaslat az online marketingból élőknek a legjobb: ez maximálja az elérhető tartalmat, és nem korlátozza le az oldalankénti forgalmat se. Azaz sok helyen lehet jó pénzért hirdetni.

A javaslat a fogyasztóknak a legrosszabb: közvetve kihúzzák a zsebükből az oldalak fenntartásának a költségét, úgy hogy azokat nem a tartalom alapján választják ki. A tartalmak meg legalább részben érdektelenek lehetnek, amilyen mértékben ez a "válságadó" eltartja az oldalakat.

Atisp · http://www.netgo.hu 2012.05.09. 16:39:32

A lényeg kimaradt.

1) Mennyi előfizetőre lehet számítani?

2) Mennyi lesz az előfizetői díj és mennyien tudják ezt tartósan kifizetni? (Azért +milliárdokat kell találni)

3) Hogyan lesznek szétosztva a bevételek a belépők között?

4) Hogyan változna azon oldalak olvasottsága, akik nem lépnek be ebbe a rendszerbe figyelembe véve az 1-es pontot is? (Egyáltalán megtehetik majd, hogy nem lépnek be?)

5) A mostani tartalmi színvonalért egyáltalán érdemes lenne fizetni? (Előfordulhat, hogy jellemzően pont azok nem fizetnének, akik megtehetnék)

Sztm. ez nehéz ügy MO-n már a relatíve sok szereplő miatt is. Én inkább arra számítok, hogy a média cégek külön-külön fognak próbálkozni és lépésről lépésre építkezni, de előtte lesz még némi koncentráció, illetve előfordulhat néhány szereplő kiesése is. Esetleg ezzel párhuzamosan lesznek közös próbálkozások is.

Rabbit · http://rabbitblog.hu 2012.05.09. 17:36:59

az az egyetlen bibi ezzel, hogy még optimista becslés szerint is aprópénz.

reálisan nézve kb. 10-15k ft lehet egy ilyen dolognak az éves díja. ha optimisták vagyunk, akkor lesz mondjuk 50k előfizető, ami max. 750m ft/év és ezen osztozkodik mondjuk 10 kiadó.

lássuk be, hogy ez semmire sem elég, persze plusz egynek jó lehet a kül. modellek, szolgáltatások mellé, de önmagában édeskevés.

vagy valahonnan előkerül 500k-1m előfizető? :)

Konrad · http://onlinemarketing.blog.hu 2012.05.09. 19:34:58

@b p: félreérted. A szolgáltatók egy emeltebb szintű szolgáltatásért kérnek pénzt, a kapu közös, de a bevétel megoszlása forgalom függő, vagyis az kap többet, akit többen olvasnak.
Ez így nem kartell, ráadásul nem is átverés - a modell majdnem megegyezik a kábeltévé szolgáltatások modelljével, és ugye ott ezeken senki nem akad fel. Hogy értsd: a ktv előfizetési díjból részesülnek azok a csatornák is, amit nem nézel, de tudod fogni.

Konrad · http://onlinemarketing.blog.hu 2012.05.09. 19:38:33

@Atisp:
1) ha nem "kötelező", vagyis nem kerül a díjba beépítve, akkor néhány tízezer. Ha a díjba beépíted, akkor kb. 1 millió (feltételezve, hogy nem minden internet szolgáltató száll be).

2) Kb. havi 1 euró

3) Forgalom arányában, ahogy a szereplők eldöntik (pl. felhasználó szám és eltöltött idő arányában)

4) Elvileg sehogy

5) Ez elvi kérdés, amúgy az a véleményem, igen. Naponta kb. 250e ember fizet pl. a Blikkért...

Konrad · http://onlinemarketing.blog.hu 2012.05.09. 19:40:18

@Rabbit: akkor van igazad, ha nem építik be az inet szolgáltatók a díjat. Ha beépítik, akkor lesz 1 mió előfizető, aki ezt fizeti, ez havi kb. 1 mió euró, évente 12 mió, bő 3 milliárd forint.

b p 2012.05.09. 19:57:43

@Konrad: nem értem félre és ezért nincs ktv előfizetésem, sőt tévém se. Nem fogok olyan szolgáltatásért fizetni, amit nem veszek igénybe, és vagyunk még így egy páran. Majd legfeljebb internetszolgáltatót váltunk. Ezzel a generációval ezt már nem lehet megcsinálni. Nem most csavaroztuk fel a parabolaantennát és kezdtünk el örülni a sat1-en németül sugárzott reklámoknak, a 6 napon sugárzott 1 adó helyett. Nem tudom mi okozza a meg nem értést. Az előbbit azért vetettem fel, mert talán generációs szakadék lehet. Az általad ajánlott megoldás nem illeszkedik az internet korszakába. Talán úgy 20 évvel ezelőtt...

Konrad · http://onlinemarketing.blog.hu 2012.05.09. 20:02:46

@b p: az a baj, hogy azt hiszed, a jelenlegi ingyenes rendszer fenntartható. De nem az.

Képzeld el az internetet minőségi hazai tartalomszolgáltatás nélkül. Képzeld el, hogy csak MTV1, TV2 és RTL Klub van az interneten, illetve azok színvonalával egyező tartalom, plusz közösségi média. Ennyi az, ami a jelenlegi piaci erőbe belefér.

A megoldás arra ad választ, miből tudna megélni a tartalom. A modell ráadásul nem új, hiszen korábban majdnem minden esetben fizetni kellett az információhoz való hozzájutásért (újság, rádió és tévé előfizetés, stb.)

Konrad · http://onlinemarketing.blog.hu 2012.05.09. 20:03:47

@b p: Ja, és még egy: attól, hogy most úgy érzed, ez így nem fog menni, meg ezt az interneten nem így szokás, még a dolgok megváltozhatnak.
Majd szépen szokássá válik, hogy fizetünk ugyanúgy a tartalmakért, mint ahogy vesszük a kenyeret vagy a sört.

b p 2012.05.09. 20:13:09

@Konrad: az a baj, hogy én nem bánom, ha nem tartható fenn a jelenlegi, és azt se ha a 7-8-10 nagy kiadó úgy, ahogy van megszűnik az interneten létezni. Az online tartalomszolgáltatás valóban átalakulóban van. nem olyan újságok lesznek mint papíron és nem olyan tv-k, mint a tv-ben. És ez nem baj. Lesznek ügyek iránt elkötelezett magánszemélyek és civil szervezetek, akik online tartalomszolgáltatással is fognak foglalkozni más mellett. Én eddig is inkább őket olvastam. A javaslat nem arról szól, hogy "miből tudna megélni a tartalom", hanem arról szól, hogy miből tudnának megélni azok, akik kizárólag tartalomszolgáltatásból akarnak élni online. Lehet, hogy semmiből, és ez nem baj. Amiért nem hasonlíthatod a tartalmat a kenyérhez és a sörhöz, az rögtön kiderül, hogyha megvizsgálod, hogy mik a szűkös erőforrások. Nem a tartalom a szűkös erőforrás, hanem az emberek figyelme. Ezért versenyeznek a tartalomszolgáltatók a marketingesekkel karöltve. Nem véletlen, hogy ma a tartalomszolgáltatók fizetnek, hogy olvasóik legyenek. Ma még a marketingeseknek, nemsokára talán közvetlenül... en.wikipedia.org/wiki/Attention_economy

Konrad · http://onlinemarketing.blog.hu 2012.05.09. 20:17:13

@b p: nem értek egyet. A tartalom előállítása munka, érték, és mint ilyen pénzbe kerül. Ami nem kerül pénzbe, az olyan is. Ez nem azt jelenti, hogy rossz, hanem azt, hogy másmilyen. Csak civil tartalomból, csak szponzor tartalomból, csak önkéntes tartalomból nem lesz rendes média.

Rabbit · http://rabbitblog.hu 2012.05.09. 20:44:31

@Konrad: nem akarok kiábrándító lenni, de 3 milliárd sem elég túl sok mindenre :)

b p 2012.05.09. 20:46:11

@Konrad: kérdés mit nevezünk rendes médiának, mit várunk el a rendes médiától. Átalányba fizetett médiából sem lesz rendes média: lásd közszolgálati tévé. átalányba fizetett semmiből se lesz rendes valami (lásd szocializmus/államkapitalizmus). Amiért nem aggódok különösebben, mert ha nem maguk az internetszolgáltatók torpedózzák meg az ötlet az ügyfeleik elvesztésétől félve, akkor majd létrejönnek az önszerveződés formái: pl. fogyasztói szövetkezetek internetszolgáltatásra, stb., ami csak jól jön a magyar társadalomnak.

Konrad · http://onlinemarketing.blog.hu 2012.05.09. 20:57:59

@Rabbit: túl sok mindenre nem, és ez a fajta modell nem a tuti mindent megoldó ötlet, ez mindössze egy újabb bevételi láb, ami viszont főleg a kisebb szereplők számára nagyon fontos lehet. A reklámokra, az abból származó bevételekre továbbra is szükség lesz, ugyanakkor nem kell mindenáron megalkudni a hirdetők felé.

@b p: a piac nem így működik. Ez egy emelt szolgáltatás, amely mondjuk a T-Home előfizetőknek nem kerül plusz pénzbe, az helyi kábeltévés előfizetőnek meg, ha nem csatlakozott a szolgáltatója, pénzbe kerül. És ha tudja, hogy a másiknál nem lát falat, akkor lehet, átmegy. Mert az árkülönbség elhanyagolható lesz a gyakorlatban.

És ez nem átalánydíj a tszolgok felé, hiszen ők nem havi díjat kapnak mindenképpen, hanem a forgalomtól függően kapják meg.

Denton Cottage 2012.05.10. 12:25:09

"attól, hogy most úgy érzed, ez így nem fog menni, meg ezt az interneten nem így szokás, még a dolgok megváltozhatnak"

Én ellenben attól tartok, pont ez a hiú remény jelzi, hogy az általad leírt/képviselt gondolkodás mennyire nem képes bizonyos - fixnek és öröknek hitt - keretek mögül kilátni.

Olyan dolgokat írsz le szörnyűségként, amelyek nem azok, csak az újságírásban feltétel nélkül hívők (elsősorban értelemszerűen újságírók) által gerjesztett "echo chamber"-en belül.

Például: "Képzeld el az internetet minőségi hazai tartalomszolgáltatás nélkül". Elképzeltem, és nem kaptam sokkot.

Az engem érdeklő internet egyrészt a szakemberek/fanatikusok által kreált szakmai/hobbi anyagok és az ő részvételük miatt pörgő fórumok.

Másrészt a világnak az a letükröződése, hogy megtalálom a földmérőt és a nyelvtanárt, adott téma pro és kontra nézeteit, ügyeket intézhetek stb.

Harmadrészt pedig itt van az internetet használó százmilliók figyelméért, pénztárcájáért folytatott verseny, ami nagyrészt értelemszerűen magán az interneten folyik.

Nekem az internet bulvár-aspektusa és általános hírszolgáltatásai iránt nincs keresletem; ezért is volna vérlázító számomra egy olyan, internetszolgáltatásba beépített kötelező díj, ami a "bizonyos, amúgy nem jószolgálati, hanem profitorientált iparágaknak meg KELL élniük, pusztán azért, mert eddig is megéltek, és ebbe mindannyian be kell társulnunk" módon összefoglalható, objektíve versenyellenes, szubjektíve pofátlan attitűdből fakad.

Nyilván nem én vagyok a tipikus internethasználó - csakhogy őt viszont a legkevésbé sem fogja érdekelni, hogy a napi betevő híradagját vagy unaloműző bornírtságait kitől kapja.

"korábban majdnem minden esetben fizetni kellett az információhoz való hozzájutásért (újság, rádió és tévé előfizetés, stb.)"

Te ebből azt a következtetést vonod le, hogy így vagy úgy, de ez a továbbiakban is hasonlóan fog alakulni, csak még a pontos módozat nincs kidolgozva.

Éppúgy összekeversz két dolgot, mint a "professzionális" újságírás/tartalomszolgáltatás ügyében hívők általában.

Az embereknek óriási igényük van az információhoz való hozzájutásra, de elsősorban mint lehetőségre, illetve az ezt megteremtő infrastruktúrára. Ebből egyáltalán nem következik, hogy az információ bizonyos, "rendes média" néven említett forrásaira/formáira is igényük van.

Egyszerűen arról van szó, hogy ez a kettő (az informálódás infrastruktúrája és a ráépülő újságírás) néhány évszázadon át fizikálisan elválaszthatatlan volt egymástól - ezért nem lehetett felismerni, hogy a valódi emberi igény a kettő közül igazából melyikre mutatkozik.

Most, a kommunikációs forradalommal és az internet megjelenésével ez az évszázados tévhit, az újságírás alapvető önbecsapása lepleződik le, amikor bizony a legvilágosabb módon - a költések révén - kiderül, hogy az embereknek okosmobilra, internetelőfizetésre (vagyis az informálódás lehetőségének megteremtésére, annak eszközeire) jut havi több(tíz)ezer forintjuk, ugyanakkor ha egy konkrét tartalomért akár csak párszáz forintot is kell fizetniük, egy vállrándítással odébbállnak.

Azoknak, akik számára a professzionális újságírás személyes egzisztenciát (vagy legalábbis mindenáron megvédendő közjót) jelent, roppant nehéz szembenézniük azzal, hogy amikor az iparáguk által nyújtott komplex szolgáltatás immár elemeire bonthatóvá és elemenként árazhatóvá vált, akkor abból az ő hozzájárulásuk bizonyult a társadalom számára filléres értékként, vagy még akként sem elismert komponenssé - miközben ők, márcsak pályaválasztásukból is sejthetően, ennek éppen az ellenkezőjében hittek.

Nem bántásként mondom, de a te megfogalmazásaidból is egy kicsit ez a "vergődés" érződik ki (tudom, nem vagy újságíró, de a szakma jövőjét láthatóan szíveden viseled). Az olyan mondatokra gondolok, mint

"A tartalom előállítása munka, érték"

Finoman egybemosva a munka és az érték fogalmát, ami nem kifejezetten kapitalizmus-kompatibilis elgondolás.

"Ami nem kerül pénzbe, az olyan is"

Az internet, illetve az azon megtalálható irtózatos mennyiségű hasznos és ingyenes civil tartalom létezése ennek a nem nyíltan elítélő, de egyértelműen lekezelő megállapításnak egyetlen hatalmas cáfolata.

"Naponta kb. 250e ember fizet pl. a Blikkért"

A civil és ingyenes vs. minőségi és fizetős szembeállításban az utóbbira a Blikket felhozni hatásos példaként már önmagában is jelzésértékű.

"majdnem megegyezik a kábeltévé szolgáltatások modelljével, és ugye ott ezeken senki nem akad fel"

A kábeltévé mellett van kvázi ingyenes alternatíva; ha a beépített tartalomdíjas internetszolgáltatás mellett is lesz csupasz internetszolgáltatás, akkor ezen sem fog senki fennakadni (csak éppen ha a kettő közt szabadon lehet választani, akkor végül mégiscsak kiviláglik pőrén és egyértelműen a Pianó-szerűségbe tömörült tartalmakra mutatkozó fizetőképes kereslet nagysága...)

Kalmi 2012.05.10. 16:51:29

@Rabbit: ez nem is a "mindenre" van kitalálva, hanem kiegészítő bevétel.

Rabbit · http://rabbitblog.hu 2012.05.10. 17:04:53

@Kalmi: a "túl sok mindenre" azt jelenti, hogy "túl sok dologra" :P

asdfasdfasdfsdafasdfasdfasdfasdfasdfasdfasdfasdfas 2012.05.10. 18:53:44

tegyük hozzá, hogy a szolgáltató(k) célja a PROFIT és nem az előfizető/juzer....

Vidi Rita · http://www.hosnok.hu 2012.05.10. 20:10:54

@cadmagician: most egy virtuális leborulást produkálok előtted! Hát ez az!
Erről beszéltem anno, de mindenki csak legyintett.
Nembaj, ennek biztos be kellett következnie :))

Vidi Rita · http://www.hosnok.hu 2012.05.10. 20:15:36

Konrád, azt nem vetted figyelembe - legalábbis nekem most úgy tűnik -, hogy nem biztos, hogy a tartalom a cél.
A tartalom eszköz.
Egy lépcsőfok.
Miért kellene végső céllá tenni? (vagyis fizetni a tartalomért valamilyen módon)

joskafiser 2012.05.11. 08:08:34

meg van az a verzio amikor:

a-tartalom-nemingyenes-de-a-latogato-nem-fizet-a-tartalomgyarto-megis-megkapja-a-penzet.

eppen most robban usaban.

nagymegmondo 2012.05.12. 02:11:46

huha, Konrád modellje már mintha megbukott volna, nem is kicsit... Jó persze van "elenyésző" fizetős tartalom, de az nem az általános értelemben vett hír. Igen van és lesz olyan tartalom, amelyért hajlandó fizetni egy réteg.
De ez a dobjuk be egy nagy kalapba és majd valakik szétosztják, amolyan Artisjus féle eszement baromság. Nem ez a helyes irány.
Én is azon az állásponton vagyok, aki nem képes reklámból megélni + egyéb kiegészítő szolgáltatásokból az nem hatékony média cég. Sok ilyen van és észre sem vennénk, ha egyszer csak például a Sanoma "hírszolgáltatása" eltűnne a levesben. Hulljon a férgese