Állandó fétisem az, hogy a marketingben csak úgy szabad bármit csinálni, ha első lépésben meghatározzuk a célt. Majd ezt követően folyamatosan mérjük, hogy mennyire sikerült azt elérni, jó irányba haladunk-e. És ha nem, akkor bizony lépni kell.
És nincs idő ilyenkor. Ha látjuk, hogy egy hirdetési megoldás nem működik, akkor azonnal le kell vonni a következtetést, és meg kell állítani. Mert igaz, így nem lesz hirdetés, ami hozna vevőket, de azért állítottuk le, mert eddig ment, de hiába, mert nem hozott... Vagyis a helyzet nem változik, csak most ezért nem kell fizetnünk.
Ehhez kell egy olyan felépített belső kultúra, amely nem kezd el ilyenkor okoskodni, és bebizonyítani, hogy a korábban hozott döntés valójában nem is rossz, jó az, "csak még nem jönnek az eredmények".
Van más út. Mindig van más út. És ha nem haladunk a cél felé, akkor kell a változás, és az alkalmazkodás: a kampány átalakítása, vagy a lelövése. Ehhez persze határozottság kell, és figyelni kell az adatokat, hogy felismerjük a helyzetet.
Nem állunk olyan jól, hogy csak úgy szétfröcsköljük a kampánypénzt egy-egy rossz ötlet miatt.
Utolsó kommentek