Marketinges vagyok, és az egyik első dolog, amit megtanultam, hogy soha ne magamból induljak ki. Nem én vagyok a célcsoport, nem az én sajátos gondolkodásmódom az átlag, az országban nem olyan emberek élnek (csak), mint az én ismeretségi köröm. Ezt felismerve már csak az volt a kérdés: akkor miből kell kiindulnom?
Erre van több válasz is, és ezekből az egyik természetesen a kutatások. Így aztán évek óta elolvasok minden olyan kutatást, ami a számomra érdekes területekkel kapcsolatos: internet penetráció, internet használat, felhasználói viselkedések, választási preferenciák, Google, Facebook, és ezer más téma.
Tudom, nem vagyok ezzel egyedül, más is olvas kutatásokat. Sőt, néha egy-egy téma annyira felkapott lesz, hogy a szakmai mellett a mainstream sajtó is felkapja az eredményeket. Csak az az egy fránya kis gond tud lenni, ha a sajtó igen tisztelt munkatársa nem nézi meg, mennyire is hihetőek a számok, mennyire is lehet igaz az, amit a kutatás tartalmaz.
Nos, tegnap jelent meg egy kutatás a Facebookról. Itt van egy cikk róla, itt pedig a teljes anyag.
Higgyük el? Az ebben leírtak lesz a következő hetek mantrája? Vagy az is lehet, valami nem kerek? Kicsit jobban belenézve azért látszik, hogy nem biztos, hogy minden jó. Például (és most Pintér Róbertet idézem a Facebookról):
"A lakosság 88 százaléka naponta, ezen belül 55 százalék többször is használja az oldalt" - a cikk elején pedig az szerepel, hogy "a hazai 4,7 millió Facebook-felhasználó 90 százaléka napi szinten, sőt többségük naponta többször is használja az oldalt.". A két állítás közül a második lehetne igaz (hiszen a lakosság kevesebb, mint fele FB használó), ha nem ugyanazt a 88%-ot hivatkoznák mindketten...
Mi lehet akkor a gond? Direkt rosszak a számok? Vagy inkább egy kis szakmai hiba történt?
A kutatás jó, és mégsem. Adatgyűjtésnek használható, de a reprezentativitása megkérdőjelezhető. Nem tudjuk, hogy mennyire pontosak a számok, mert nem derül ki. És az eredményeket elnézve (pl. férfi-nő arány) arra is következtethetünk, hogy ezek bizony nem jó számok...
De miért készülnek ilyen anyagok? Mi akkor ennek az értelme? Szakmailag azt hiszem kevés. A készítő cégnek reklám, a kutatás lényegében egy PR anyag, ami nem is baj, bár örülnék, ha szakmailag jobb lenne. Mert egyébként gondolatébresztésre lehet használni, esetleg egyfajta trendfigyelés lehet belőle, de a valódi népességre nem fogadhatom el az eredményt.
Ami az igazi gond, az a kritika nélküli átvétele az adatoknak, majd később az erre való - sokszor forrás megjelölés nélküli - hivatkozások. Mert ha valaki ez alapján kezd el építkezni, könnyen kaphat a végeredményként légvárakat.
Kár. Egészen izgalmas kis kérdéskör ez.
Utolsó kommentek