Pár napja a Facebook-on beraktam külön listába azokat az oldalakat, amiket követek, és érdekelnek is. (Itt a leírás, hogyan kell ezt meglépni.) És azóta direkt figyelem, mennyi infó az, amit átenged a szűrőn a Facebook.

Kevés.

Nagyon kevés.

Kibaszottul kevés!

Egész egyszerűen az oldal tartalmak alig 25 százaléka, vagyis olyan negyede az, ami meg is jelenik a falamon! A több megy a süllyesztőbe, ha valaki nem osztja meg véletlenül, vagy nem lesek rá a listán keresztül, akkor menthetetlenül elmerül. Pedig van közte jónéhány, ami érdekel, de éppen nem like-oltam vagy szóltam hozzá mostanság, így a Facebook szerint az már nem is érdekel.

Tanulságos.

Egyrészt egy újabb adalék, mennyire önfejű a Facebook. Másrészt egy újabb adalék, ami a marketinges kommunikációt illeti. Eddig is tudtam, tapasztaltam, hogy mennyi embert nem ér egy oldal, hiába like-olták sokan. Ott van az a fránya szám, ami pontosan megmutatja, az elmúlt hét napban hányan voltak aktívak. Meg ott van a másik, ami azt mutatja, hányan látták. De amikor az ember szembesül vele... pedig én igyekeztem úgy személyre szabni a falamat, hogy megkapjak mindent! De ez a hülye cseszik megmutatni mindent, eldugja a dolgokat, felülbírál, helyettem gondolkozik.

Nem nyerhetek, nem veszthetek
Ha nem leszek, hát nem leszek
Szabadíts meg a gonosztól!
Szabadíts meg a gonosztól!

Hát, szívás ez, minden tekintetben. Egyrészt alig van felhasználó, aki kézzel, egyenként megkeresi a neki érdekes oldalakat, és valamilyen formában aktiválja, hogy mindig látszódjanak. Másrészt jól mutatja, mennyire brutálisan gyorsan el tudunk merülni a sok követő, Like-oló ellenére. A Facebook persze ravasz, hirdethetünk nekik, naná. Nagy kérdés, hogy ezzel mit érünk el...

Azt hiszem, ennek az egésznek az a nagy tanulsága, hogy mindenféle játékkal, alkalmazással el kell érni, hogy a felhasználók (önként, és dalolva!) átadják legalább az email címüket. Hogy valami megmaradjon nekünk! Mert olyan lendülettel nyúlta le az elmúlt hónapokban a rajongóinkat, mint a nyugdíjvédelmi biztos és kormánya a magánnyugdíjunkat: sok esélyt nem kaptunk...

A Facebook-on, megint beigazolódott, semmi nem a miénk. Se a falunk, se az oldalunk, se rajongóink. Minden a Facebook-é, és azt tesz vele, amit akar. Ne erre építsük fel az üzletünket, ez egy ingoványos talaj! Használjuk kommunikálni, éljünk a mának, de készüljünk fel az azonnali távozásra is, sosem lehet tudni.

(A kép forrása.)