2014-et sok ok miatt is emlegetni fogjuk. Egyrészt az utóbbi évekre visszatekintve talán most volt a legtöbb piaci változás, másrészt olyan mértékben változott meg a piaci környezet, mintha rendszerváltás történt volna. Egyre többeknek kezd nyilvánvalóvá válni, hogy a jó szakmai munka önmagában kevés: nem számít, mit tudsz, nem számít, mit értél el, van olyan hatalom, ami ezt pont leszarja, és ha útba vagy, elsöpör.

A megalkuvás, az alkalmazkodás sosem állt távol a médiától. Bár önálló hatalmi ágként szokás emlegetni, pontosan tudjuk, akik benne vagyunk, hogy sem szervezettsége, sem egysége nincs, így bár valóban jelentős hatalmat képvisel, de önmagában ez nem sokat ér. Valaki mögé kell állni, valamilyen ideológiát kell támogatni, valamilyen segget kell nyalni, és majd azt fogja a média támogatni a saját hatalmával. Hiába hatalmi ág tehát, önmagában kevésre képes.

Például képtelen megvédeni az érdekeit, ha a sors úgy hozza.

Aztán persze itt van nekünk a jó kis reklámszakma. Amelyik egyrészről ugye a médiából él, másrészről az ügyfelekből. Ha a médiának rossz, az a reklámosnak is rossz. Ha az ügyfélnek rossz, az a reklámosnak nagyon rossz. Ha a médiának és az ügyfélnek is rossz egyszerre, akkor a reklámszakma hirtelen nagy bajban van. És bár egy egész szakma nem tud kimenni Londonba mosogatni, de az igény, az megvolna rá.

Ráadásként a reklámszakma megkapta a nyakába az értelmetlen és logikátlan reklámadót, amit a kormányzat képes volt még kommunikációval is eladni - egész egyszerűen a kommunikációs szakma ledermedt, képtelen volt védekezni azon hamis állításokkal szemben, amit a törvényt kitalálók állítottak. Miközben egyértelműen az RTL csoport kicsinálása a cél, a kommunikáció persze a közteherviselésről szólt, és ezt sokan el is hitték. Mi, kommunikációs szakemberek pedig álltunk és nem tettünk semmit.

Igen, persze, elindult valami. Majd megpróbáljuk javítani a reklámszakma megítélését. Meg majd megpróbáljuk így-úgy elérni, hogy legyen változás... Persze. Miközben ott van a kezünkben a média és a tudás. Mert őszintén: ki olvasott a nyár óta arról cikket, komolyat, nem szakmait, közérthetőt, hogy mi is a baj ezzel a törvénnyel? Nem, nem a szakmának szólót. Ki látott tiltakozni emiatt médiát az ősz folyamán? Néha felháborodunk, de élünk tovább, elfogadva a versenyhátrányt, elfogadva azt, amit ez a törvény is jelent: nem piaci viszonyok között dolgozunk.

2014 számomra hatalmas csalódás a szakmában, és legalább ekkora csalódás a hazai interneten is. Bezárt az iwiw. Az Origó de facto megszűnt önálló tényező lenni. Épül a kártyavár, ami ha felépül, hirtelen majd azt látjuk, hogy a nevek mögött valami egészen más dolgok jelennek meg. Ahogy mást jelent ma Fidesz tagnak lenni, mint 25 éve...

Miközben fejlődik az online marketing a nagyvilágban, mi járjuk a kis köreinket, csak a bizonytalanság a biztos. Közben a kisvállalkozások egyre inkább a külföldi szereplőknél költik el a pénzüket, a hazai hirdetőknek meg egyre kisebb része szán kreativitásra időt és pénzt. Látom a harcokat a hátországban, vannak még jó szakemberek, de egyre kevesebben maradnak itthon. Nem, nem sajnálkozom, nekik van igazuk.

2014 nem volt jó év. Nem, még akkor sem, ha olyan igazán nagy drámák nem történtek. És 2014 azért sem volt jó év, mert nem mond semmit a jövőre nézve. 2015 ugyanannyira kiszámíthatatlan lesz, mint volt a tavalyi év, és a trendek nem fognak megszűnni. Szűkülő piacon nehéz lesz fejlődni...

Írnám, hogy boldog új évet, de sokkal inkább azt írom: boldogabbat. Mindenkinek.