Miután a Magyar Marketing Szövetség szépen csöndben elkezdett egy olyan minősítő rendszert felépíteni, amelynek a célja a marketingben dolgozók minősítése, úgy gondolom, érdemes azon elgondolkozni, mit kell(ene) tudnia egy marketingesnek. Van-e olyan szakmai minimum, ami mindenkitől elvárható, és egyáltalán, kit/mit nevezünk marketingesnek?
Ki a marketinges?
Erre talán a legnehezebb válaszolni. Annyira sokrétű, széles területet felölelő szakma az, amit marketingnek nevezünk, hogy jelenleg viszonylag kevés az a közös halmaz, ami mérhető, és minden marketingesben ott van. Persze, aki tanult marketinget, az könnyen rávágja: tudja, mi az a 4P, ismerje az aida modellt, képben legyen a BCG mátrixal, tudjunk felrajzolni egy termék-életgörbét, és tudjon normálisan megcsinálni egy swot-analízist legalább. Legyen képben azzal, hogy mi a kutatás, mit jelent az, hogy egy minta reprezentatív, és fel tudja használni annak az eredményét. Lehetne még sorolni, de egyre inkább hatalmas kérdőjeleket fogunk látni, ha ezt a tudást összevetjük egy átlag marketinges - főleg online marketinges - napi munkájával.
Mert ezek az alapok valóban kellenek, de a marketing mint gyakorlati szakma hoz pénzt cégeknek és embereknek, és nem az a fontos, hogy mi az aida modell, hanem az, hogy meg tud-e írni a marketinges egy hirdetést, ismeri-e a hírlevél küldő rendszereket, meg tudja-e nézni, hányan látogatták a múlt héten a weboldalukat. Akkor a marketing tudás az eszközök ismerete lenne? Kell-e pl. Google AdWords vizsga, hogy valaki marketinges legyen?
Vagy az a marketinges, aki jól tud szervezni? Ki tud találni, meg tud csinálni egy céges eseményt? Oda tudja rá csődíteni a sajtót? Vagy ő már akkor PR-os? De sok helyen ezt (is) a marketingestől várják.
Vagy az a jó online marketinges, aki kezeli a Facebook oldalt? Jön sok lájk, sok komment, növeli a cég ismertségét?
Tudnám sorolni. Nagyon sok olyan tudás-morzsa van, ami miatt valaki lehet jó marketinges, de ezek egyikánek a hiánya sem kizáró ok. Jelenleg a hazai szakmában nincs olyan tudás, amelynek a hiánya miatt valaki ne lehetne jó marketinges, ha van más hasznos tudás, amivel rendelkezik.
Milyen a jó marketinges?
Erre talán még nehezebb válaszolni. Mert a triviális válasz az: sikeres. De miben sikeres? Jól végrehajtja a feladatot? Be tud állítani egy Facebook kampányt? Kreatív? Tudja irányítani a csapatát? Sok profitot hoz a cégének? És mindezt hogyan fogod mérni? Mert a legnagyobb gond a mérés: egyrészt a hazai cégek nagyon kis részénél értik azt a kérdést, hogy "mennyi a roi", másrészt nagyon sok az érzékeny információ. Egy állásra jelentkező marketingesnél vajon meg lehet kérdezni, mennyi hasznot hozott az előző munkahelyen? Amikor valaki ügynökséget választ, akkor vajon meg tudja ismerni a rossz referenciákat, azokat, akik csalódtak bennük? Mert ilyenek is vannak! Nekünk is vannak olyan ex ügyfeleink, akik csalódtak bennünk. De rengeteg olyan is van, akik nagyon elégedettek.
Lehet-e minősíteni a marketingeseket?
A fentiek alapján: nem. Meg lehet próbálni, de felállítani egy olyan rendszert, ami objektív és mindenkire igaz, nem nagyon lehet. Mert például a szakmai minimum mérésére be lehetne vezetni egy vizsgát - de ki határozza meg, mi a szakmai minimum? Meg lehet nézni, kik mennyit publikálnak. De egy céges marketingesnek mennyi ideje van publikálni? És egy egyetemen tanító marketingesnek mennyi lehetősége van a gyakorlatban kipróbálni magát? A marketing phd mennyit is ér egy ilyen rendszerben? És a saját felületen, újságban történő publikálás?
Egy olyan minősítési rendszernek, ami általában a marketingesekről szól, akkor lenne értelme, ha a piac ezt el is fogadná. Ehhez az kell, hogy a szempontokat mindenki elfogadja, és magára nézve is kötelezőnek tartsa. Ennek az esélye egy annyira fragmentált piacon, mint a hazai, szinte nulla. Sem a cégek, sem az érintett szakemberek nem fogják mind ismerni, és hacsak nincs mögötte valami nagyon erős brand építő kampány, előbb-utóbb a fölösleges köldöknézegetésig csúszna le egy ilyen rendszer.
Mi kellene a működéshez?
Először is a minősítés széles körben történő elfogadtatása. Ne csak az MMSZ fogadja el, hanem a többi érintett szervezet is, élükön az MRSZ-el (és az IAB-val). Másodszor szakmai súly: úgy lehessen idővel csak megbízást, munkát kapni, ha megvan a megfelelő szintű minősítés. Végül a közismertség: mindenki, az összes cég és az összes érintett tudjon róla. Elég nagy falat ez.
Megértem, hogy akik ilyen minősítést szeretnének, úgy gondolják, valahol el kell ezt kezdeni. És amit eddig láttam belőle, az alapvetően nem rossz, látszik, hogy rendesen át lett gondolva. De amíg az alapvető feltételek nem adottak, ez inkább egy kísérlet, egy próbálkozás.
Ami nekem a legnagyobb fájdalmam, hogy abból, amit láttam, ez egy szakmai megközelítésű, ámde nem túl mély minősítés lesz. Nem látom a megrendelői szempontokat, nem látom a jól elvégzett munka jutalmát, és főleg nem látom a mélyről jövő, elementáris igényt azoktól, akik pénzelnek bennünket.
Így pedig nem is tudom, van-e több értelme ennek, mint nézegetni a saját köldökünket, és megállapítani, hogy hű de fasza gyerekek vagyunk.
Utolsó kommentek