Onlinemarketing blog

Az Onlinemarketing blogon a hazai és külföldi online marketing hírekből, információkból merítek. Ha érdekeset látok, hallok, olvasok, arról elmondom a véleményem. Néha pedig csak leírom, amit szerintem érdemes tudni az internetes, online, digitális marketingről.

Berényi Konrád, tanácsadó

Levél a blognak

Legfrissebbek

Fontos dolgok


etarget

Nomen Est Omen

A Konrád férfinév a német Kuonrat névből származik. Elemeinek jelentése: merész és tanács.
Forrás

A Cég

Az Onlinemarketing blogot az Onlinemarketing.hu Kft., mint online marketing és kommunikációs ügynökség vezető tanácsadója és ügyvezetője írja.

Onlinemarketing.hu Kft.

 

Fontos dolgok

Add to Google

Add to Netvibes

Twitteren. Vigyázat, mély víz!

Hirdetések

Közösségi média alkalmazás partnerünk a
pagerider-logo_1.png




Virágcseppek - Bach virágterápia tanácsadás

Utolsó kommentek

  • Konrad: @szekertabor: persze, ez a hatás oldaltól függetlenül működik, nem kérdés. De a tábort amúgy másho... (2020.10.01. 16:27) Kontraproduktív
  • szekertabor: @Konrad: Érdekes, hogy az állításom lényegére nem reflektáltál, ami mögött én is ideológiai önigaz... (2020.10.01. 16:05) Kontraproduktív
  • Konrad: @szekertabor: erre a manipulatív dologra, meg provokációra, és a komment egyéb állításaira két cik... (2020.10.01. 11:06) Kontraproduktív
  • szekertabor: Hm. Rövid távon valóban kontraproduktív egy ilyen figyelemfelhívás, ám ha egy szilárd értékrenddel... (2020.09.30. 17:07) Kontraproduktív
  • Konrad: @Illyés Edith: Igen, ez felmerült bennem is, éppen ezért nem írtam indulatból sehol az esetről. Me... (2020.09.30. 11:29) Kontraproduktív
  • Utolsó 20

MUNKA!

  • Nincs megjeleníthető elem

Tagek

8x80 (3) adatbázis építés hónap (5) adblock (15) adverticum (4) ajánló (547) apple (3) arukereso (84) arukereso toplista (72) banner hónap (8) blog (229) blogmarketing (64) blogring (97) business blog (40) céges weboldal (13) e-business (3) ebusiness (103) ekormányzat (3) előadás (21) email marketing (40) érdekes (204) etarget (207) etarget qa (4) etarget tippek (33) etarget toplista (128) facebook (148) fórum (6) gépház (94) gerillamarketing (10) google (110) hiba (103) hírek (36) humor (31) iab (4) index (32) internetes fejlesztések hónap (4) internetes stratégia 2007 (8) internethungary2006 (16) internethungary2007 (6) internethungary2008 (4) internethungary2009 (5) internethungary2010 (6) internet hungary 2011 (3) iwiw (74) jog (30) kampány (360) kérdés (7) kereső (61) keresőmarketing (231) keresomarketing nap 2007 (7) keresomarketing nap 2008 (7) keresomarketing nap 2009 (8) keresomarketing nap 2010 (3) keresomarketing nap 2011 (6) keresomarketing nap 2012 (5) keresőoptimalizálás (51) keresőoptimalizálás tematikus hónap (5) kkvmarketing (8) közösség (220) közösségi média (3) kreatív (111) kutatás (97) látogatottság (27) laza (10) LinkedIn (3) Marketing és környezetvédelem (4) mediahungary2010 (4) minicrm (7) mobil (33) mobil marketing (23) msn (10) oktatás (26) om eloadasok (4) om tanacsadas (3) onlinemarketing (1165) online kutatas 2007 (7) online marketing tippek (366) polblog (56) pr (29) reklamkonferencia eger (6) reklám célzás hónap (6) rss (22) sem (200) seo (49) smo (47) spam (32) startup (9) startup 2008 (4) startup 2009 (4) startup 2012 (5) statisztika (320) szakcikk (6) szövegírás (29) tabu (5) támogatott bejegyzés (43) tanácsadás (18) tanácsadás hónap (4) tartalom (66) telefon (3) turizmus online (5) twitter (5) üzlet (282) üzleti kommunikációs hónap (4) video (113) viral (25) vírusmarketing (30) vlog (4) web2 (142) web22 symposium (7) web2 symposium (17) weboldal (240) website ergonómia hónap (4) wiki (4) wom (35) www.fenyek.hu (5) yahoo (13) [origo] (15) Címkefelhő

Hirdetési partner


Infinety Online Média és Marketing Kft.

Tel: +36-1-326-0065
E-mail: sales@infinety.hu
Web: infinety.hu
Blog: infinety.blogspot.com

Kinek mekkora?

Címkék: onlinemarketing facebook twitter közösségi média

2020.09.15. kedd 12:20 Konrad

solar-system-439046_640.jpg

Érdemes időről-időre körbenézni a világban, melyik szolgáltatások fejlődtek, mik számítanak most nagynak a közösségi médiában. A Visual Capitalist egy szép infografikában foglalja össze, mely szolgáltatások mennyi havi aktív felhasználóval (MAU) rendelkeznek.

A TicToc-ot időközben Indiában "lekapcsolták", így most a 800 millió MAU helyett 690 millió MAU körül jár. Érdekes látni, hogy a közösségi média verseny lényegében az USA és Kína versenyévé is vált - ahol egyelőre még az USA vezet. 

A képen túli bővebb információ a Visual Capitalist oldalán.

social_media_universe2.png

Szólj hozzá!

Tizenöt év

Címkék: gépház

2020.09.12. szombat 23:00 Konrad

happy-birthday-618601_640.jpg

Amikor elkezdtem írni ezt a blogot, elsősorban magamnak írtam. Azért készítettem, hogy ezzel is rávegyem magam a szakmai hírek követésére, és ezzel is rávegyem magam arra, hogy valamilyen rend szerint teljenek a napjaim. Tizenöt éve kezdtem el felépíteni az Onlinemarketing.hu-t, mint ügynökség, és mindezt iroda nélkül, otthonról. Kellett egy keret, mert tudtam már akkor, milyen otthonról dolgozni, és nem akartam, hogy elpocsékoljam az időmet.

Azóta az Onlinemarketing.hu-nak van irodája, de most, tizenöt évvel később (átmenetileg) nem használjuk - mert az otthoni munka, a home office biztonságosabb. Mára az a fajta otthoni munka, ami tizenöt éve ritka volt, sokak által megismert lehetőség lett - de ehhez nem volt elég a technológiai fejlődés, ehhez kellett egy világjárvány.

A tizenöt év alatt számos dolog történt velem és a céggel is. Átéltünk több válságot, kollégák és ügyfelek jöttek és mentek, de ami változatlan, az a tevékenységünk: továbbra is - nevünkhöz híven - az online marketinggel foglalkozunk.

Eltelt tizenöt év. Köszönöm mindenkinek, aki ebben a partnerem, a partnerünk volt, aki olvasta ezt a blogot, aki továbbosztotta a bejegyzéseket, aki kommentelt bárhol. És bár az utóbbi időben keveset írtam, de talán ez az ősz és a tizenöt év fog adni egy új lendületet.

Boldog születésnapot, Onlinemarketing blog!

Szólj hozzá!

Mi lesz veled, Index.hu?

Címkék: index

2020.07.22. szerda 18:44 Konrad

33563286_620750b4666048497c77f4e99694588a_wm.jpg

Aki ismeri az Index.hu történetét, az pontosan tudja, hogy az Internettóból jött létre. Egészen pontosan az Internettó készítői meg akarták venni az azt kiadó IDG-től a portált, de az IDG ezt nem így gondolta, emiatt jött létre 1999-ben az Index.hu. Volt nagy kampány is, és az Index.hu akkor és ott lényegében megszerezte az Internettó korábbi olvasóit.

Eltelt bő 20 év, és úgy tűnik, hogy a mindenféle tulajdonosváltásoknak az a vége, hogy az Index.hu eddigi függetlensége elveszhet. Érdemes tudni, hogy az Index több ok miatt is függetlenebb volt eddig, mint sok más újság. Az egyik legfontosabb: még a kétezres évek elején sikerült a szerkesztőségnek egy olyan szabályrendszert létrehoznia és elfogadtatnia a mindenkori tulajdonosokkal, ami garantálta, hogy nem szólnak bele a szerkesztésbe. Ezt követően a mindenkori főszerkesztő feladata volt képviselni a szerkesztőség egészét, amikor mégis ilyen próbálkozások történtek.

Az Index.hu főszerkesztőjét ma a tulajdonos elbocsájtotta. Vagyis jelenleg nincs, aki védje a szerkesztőséget.

Felmerül a kérdés, miért nem áll fel az egész szerkesztőség, és miért nem csinálják meg az Indexet más néven, mint ahogy bő 20 éve ez sikerült? Ebben a cikkben azokat az okokat szedtem össze, amik miatt ez most nem lehetséges.

20-21 éve egy kis szerkesztősége volt az Indexnek, sok lelkes emberrel. Én 2000 januárjában kezdtem el ott dolgozni, akkor voltunk talán 45-46-an összesen, újságírókkal, fejlesztőkkel, mindenkivel. Ma újságíróból is több van az Indexnél. Egy ekkora szerkesztőséget fel kell tartani, fizetéseket kell adni. Ez 1999-ben is csak úgy ment, hogy a tulajdonosok rakták bele a saját pénzüket, majd 2000-ben több körben befektetőket hoztak, és ezzel tőkéhez jutottak. Mert ha van is látogató, abból nem lesz azonnal bevétel...

Jelenleg a hirdetési piac a Covid-19 miatt padlón van. Nem kicsit, lényegében minden magyar szerkesztőségben csökkentették béreket, jellemzően 25%-al. Ha ma indítana valaki egy új oldalt, nem tudna azonnal bevételt termelni, mert áll a piac. Egyszerűen nincs elég hirdetés, vagy ami van, az politikailag nem elfogadható.

Egy új oldal felfuttatása sok idő és sok pénz. Utoljára ezt sikeresen az Index.hu régi főszerkesztője tudta megoldani néhány volt Indexessel: a 444.hu képes volt látogatókat és ismertséget szerezni. De még nagyon messze vannak az Indextől (kb. negyede az olvasók száma a 444-en, forrás). 

De ami a legnagyobb gond, és ez adja az Index.hu legnagyobb értékét is, az a brand. Az Index amióta megalakult, tudatosan építi a brand ismertséget. Miközben az Origónak a látogatóit adta a Magyar Telekom (az előfizetésekkel és a Freemail majd az iWiW megvásárlásával), addig az Indexnek már 2000-ben is saját lábán kellett látogatókat szereznie. Ezért nagyon sok pénzt és energiát öltek abba, hogy az Index.hu brand ismert legyen: az első komolyabb kampány már 2000-ben elindult, és nemcsak offline eszközöket használtak. Meg is lett az eredmény: jelenleg az Index.hu a legjelentősebb online brand a hazai piacon, a nemzetközi szereplőket nem számolva.

De mit jelent ez a gyakorlatban? Az Indexnek van napi 800 ezer - 1 millió látogatója, akiknek a döntő többsége direkt látogató: nem megosztásból, nem linkekből, főleg nem hirdetésekből vagy egyéb hírgyűjtőkből érkeznek. Még a keresőforgalom sem annyira jelentős, mint más portáloknál megszoktuk. Bár publikus mért adatról nem tudok, de a SimilarWeb adatait vehetjük irányadónak. Ez alapján a látogatók 77% direkt látogató! 

Ennyit ér maga a brand, és ezért nagyon fontos, hogy az Index.hu név kinél van. Más kérdés, hogy vacak, nem független tartalommal ez nagyon gyorsan el is vész. Miközben az Origó esetében a politikai arculatváltás és ezzel együtt a tartalom silányulása nem jelentette az összes látogató elvesztését (bár volt csökkenés), addig az Indexnél máshogy történnének a dolgok. Az Origó Freemail szolgáltatása, és az a tény, hogy a mai napig sokaknál kezdőoldal, mert anno a szolgáltató ezt állította be, és a megszokás nagy úr, eleve ad látogatókat. (Forrás.)

Mi történik tehát, ha az Index.hu név alatt hirtelen más tartalom lesz, és a szerkesztőség feláll? Vajon át lehetne-e most vinni egy millió olvasót, ha valahonnan sikerülne finanszírozót találni?

Nehéz erre választ adni. Az optimista vélemény, hogy persze, mennének az emberek. De nem szabad, nem lehet egy optimista véleményre építeni, és nincs bizonyíték sem arra, hogy tényleg ez történne. Az olvasók eltűnnének rossz esetben, és az Index, amit ma annak ismerünk, megszűnne.

Ezért is kérdés tehát: mi lesz veled, Index.hu? Mint volt indexes, kicsit a mai napig magaménak is érzem a szolgáltatást. Szeretem, elfogult vagyok, és kicsit félve figyelem, mi lesz jelen esetben a megoldás. Örülnék, ha a tulajdonosok és a szerkesztőség meg tudná oldani ezt a helyzetet, és maradna az Index olyan, mint eddig volt. Sajnos úgy néz ki, ennek most nagyon kicsi az esélye.

3 komment

Válságmenedzselési tippek és 3 esettanulmány

Címkék: onlinemarketing ajánló üzlet

2020.05.05. kedd 10:24 Konrad

 covid.jpg

Pár hete kért fel dr. Kádas Péter, írjak egy hosszabb cikket az oldalukra arról, mit tehetnek olyan esetben a kisebb cégek, mint amit most átélünk. A cikk pár napja meg is jelent, ajánlom szíves figyelmébe mindenkinek!

A válságmenedzsment korábban azért volt könnyebb, mert volt hova hátrálni. Most nincs. A határok zárva, az üzletek zárva, az emberek csak élelmiszert, tisztálkodó szereket és gyógyszereket vesznek – ezzel kellett szembesülnünk március második felére. Ez volt az addig ismert gazdasági rendszer vége – még akkor is, ha elképzelhető, hogy ez csak ideiglenes vég. De valaminek a vége mindig másvalami kezdete.

A teljes cikk itt olvasható »»»

Szólj hozzá!

A koronavírus 8+1 tanulsága

Címkék: onlinemarketing üzlet

2020.05.04. hétfő 10:28 Konrad

marketing.png

Most mindenki azon dolgozik, hogy túl legyünk mindenen, amit a koronavírus miatt elrendelt intézkedések okoznak. Néhány cég számára ez lehetőség, de sok cég számára maga a rémálom: olyan válság, ami váratlan jött, mindenkit felkészületlenül ért, és menekülni sem lehet belőle.

Aztán ahogy kialakultak az első hetek után a túlélési stratégiák, úgy kezdett normalizálódni (vagy éppen még jobban szétesni) a napi működés. És mára talán az is kiderült, mely cégek azok, amik életképes, és mely cégek állnak le végképp. Lassan oldódnak a korlátozások, és lassan el kell kezdeni azon is gondolkodni, mit adott nekünk ez a helyzet.

Vért, verítéket és könnyeket - ez egészen biztos. De ezen túl rengeteg tapasztalatot is. Mára egyértelműen látszik, hogy azok a cégek vannak legjobb helyzetben, amelyeknek nem szükséges fizikailag is jelen lenniük a működésükhöz. A teljes horeca szektor, a teljes előadói szektor, a teljes idegenforgalom lenullázódott. A legtöbb esetben nem arról van szó, hogy lelassult vagy szűkült a szektor, hanem megállt. Félelmetes olyan szállodákban sétálni, amelyek sosem zárnak be, az év 365 napján vannak nyitva, most mégis üresek. Ott maradt bevétel, ahol volt valami online, valami nem személyes: ételkiszállítás, internetes hirdetési bevétel stb. 

Vannak szektorok, amelyek a korlátozások miatt jelentősen beszűkültek. Ide lényegében minden olyan kereskedelmet lehet sorolni, amely nem a napi igények kielégítésében segítenek: a felsőruházat egyértelműen visszaesett, az elektronikai termékek viszont nem, de ott sem megy minden termékcsoport. Érdekes látni, hogy a kereskedelem korlátja sok esetben nem a kereslet hiánya, hanem a szállítások elmaradása. Most vannak termékek, amelyek normális esetben egy-két nap alatt elérhetőek, de a készletek idehaza elfogytak, szállítás pedig nincs. Forgalmat lehet csinálni, ha van miből. Ez érinti a már említett elektronikai termékeket, de a bútoreladást is például.

Vannak szolgáltatások, amelyek csak személyesen érhetők el. Ilyenek a fodrászat, kozmetika, az edzőtermek, szépségszalonok. És ilyenek az egészségügyi szolgáltatások is. Ezek közül pl. a magánegészségügy egyes szektorait törvénnyel zárták be, a többi esetben részben a törvényi szabályozás, részben a fogyasztók elmaradása a forgalomkiesés oka.

Látszik, ahány szektor, annyiféle oka lehet a problémának. Ennek megfelelően más-más tapasztalatot is hozott a válság.

Egy dologról érdemes még beszélni: a gazdaság egészét a fogyasztás működteti. A nagy állami beruházásoktól az egy doboz gyufáig mindent valaki megrendel, megvesz, kifizet. Ha ez a fogyasztás beszűkül, akkor a gazdaság egésze is beszűkül. Márpedig már a válság elején kaptuk a híreket, hány embert bocsájtottak el a cégek. Akinek nincs munkája, az kevesebbet is fogyaszt (még akkor is, ha van tartaléka). Így önmagában ez a hatás miatt is csökken a kereskedelmi forgalom.

A vírus miatti intézkedéseknek egyszer vége lesz. Pár hónap, esetleg egy-két év alatt minden szektor visszakapaszkodik a válság előtti szintre. De a világ nem lesz ugyanolyan, mint volt a válság előtt, ha másért nem, akkor azért, mert tudjuk: ez bármikor újra megtörténhet. Így az a felelős vállalkozói magatartás, ha előre felkészülünk, hogy legközelebb már ne legyen ekkora a baj. Válság-állóvá kell tennünk a vállalkozásainkat. 

Természetesen ezt nem fogja mindenki megtenni. Vagy azért, mert nem lehet (pl. egy szállodának nem sok lehetősége van), vagy azért, mert nem éri még (csökken a profit, vagy egyszerűen nincs miből lépni). De aki teheti, az akkor jár el helyesen, ha tanul a jelenlegi helyzetből.

Lássunk 8+1 tanulságot, amit a válság mutatott meg nekünk:

Az internetes szolgáltatások jelentősége megnőtt

Elég egyértelműnek tűnik, de ki kell mondani: ami az interneten elérhető, az mindenféle korlátozásoktól függetlenül továbbra is elérhető maradt. Online lehet játszani, online lehet élményekhez jutni és online lehet rendelni is. Egy dolog viszont fontos: hirtelen mindenki online akart elérni mindenkit, így nőtt a netes forgalom, és nőtt a zaj is. Az eddig bevált eszközök hatékonysága kicsit akár csökkenhetett is. Az járt igazán jól, akinek a digitális marketing és értékesítési csatornái nemcsak ki lettek már rég dolgozva, de ráadásul eleve jól is működtek.

A csomagszállítás fontosabbá vált, mint eddig bármikor

Ezt se nagyon kell magyarázni: most így, sokak csak így tudnak eljutni a vevőkhöz. Vagyis legyen stabil és megbízható csomagszállító partnerünk - nem az ár az elsődleges szempont!

Az egyáltalán nem baj, ha van raktárkészlet

A just-in-time gyártási folyamat az, amikor nincs raktárkészlet, minden akkor érkezik a gyárba, amikor azt fel kell dolgozni. Ez volt az első olyan jelentős változtatása a gyártási folyamatoknak, amely kiküszöbölte a raktárkészletet, és az ezzel együtt járó magasabb költségeket. Aztán az online kereskedelem vezette be ugyanezt a kereskedelemben: amikor egy terméket a vevő megrendel, akkor még nem is kell, hogy az a raktárban legyen, a kereskedő ezt követően rendeli meg, így nem áll benne a pénze, és nem kell raktároznia. A mostani válság ezeket a megoldásokat erősen zárójelbe tette: akinek volt árukészlete, az sokkal tovább tudod értékesíteni, az ellátási láncok ugyanis szétestek. Tanulság: továbbra sem baj az, ha a fontosabb termékekből nagyobb árukészletünk van!

A távmunka sokkal fontosabb, mint azt eddig gondoltuk

A távmunka egyes cégeknél megszokott megoldás, másoknál a nagy mumus. Sokat mondó adat, hogy tavaly mindössze a munkavállalók 2,5%-a dolgozott távmunkában. Nos, ez az utóbbi hetekben nagyon megváltozott. Sok cég most döbbent rá arra, hogy lehet hatékony távmunkában is - és ez azonnal meg is kérdőjelezte a hatalmas irodák szükségességét. Más cégek arra jöttek rá, mennyire alkalmatlanok a távmunkához. Ez adott esetben pedig versenyhátrányt is jelentett nekik. És természetesen vannak a távmunkában nem végezhető munkák is - de itt is érdemes elgondolkozni azon, mi automatizálható. A távmunka szerepe és jelentősége tehát megváltozott. Mára az lett a felelős magatartás, ha minden cég kiépíti a távmunka lehetőségét, és ezt gyakorolja is, hogy ne csak egy újabb válsághelyzetben döbbenjen rá, nincs tapasztalata.

A tartalékolás szükséges

Sok cég él úgy, hogy minden bevételét feléli és visszaforgatja. 2020. márciusáig ez egy tökéletes stratégia volt arra, hogy minél jobban optimalizáljuk a működésünket. A havi forgalom behozta azt a bevételt, ami a kiadásokra és a termékbeszerzésekre kellett. Nem volt szükség nagy tőkére, nem volt szükség igazából jelentős hitelre se, a forgalom pörgette a működést. Az így működő cégek most nagy bajba kerültek, ha a forgalmuk leesett. És mivel jó esetben a pénzük a termékekben van, rosszabb esetben elment bérekre, miközben a munka hatékonysága jelentősen zuhant, most működő tőke nélkül maradtak. Tanulság: az a felelős magatartás, ha sikerül legalább 3-4 havi működési költséget felhalmozni. Ez természetesen a várható profit csökkenését is jelentheti, sőt, a növekedést, innovációt is lassíthatja - de biztosíthatja a túlélést. Meg lehet ezt csinálni? Sok esetben biztos nem. De ahol igen, ott nem kérdés, meg kell ezt lépni.

A tulajdon stabilabb háttér, mint a bérlet

Aki most bérelt irodában, bérelt üzletben van, és közben eltűnt a forgalma, azzal szembesül, hogy nulla bevétel, üres iroda esetében is fizetni kell a költségeket (sőt, tudok olyan bevásárlóközpontról, amelyik a megnövekedett takarítási költségeket is kiszámlázta a bérlőkre, miközben a forgalom a töredékére esett). Most az járt jól, akinek a tulajdona a saját üzlete, irodája. A fenntartási költségek jobban aránylanak a használathoz, pl. a villany, víz stb. most kevesebb lehet. Így a vállalkozásnak nagyobb az esélye a túlélésre. 

A több lábon állás lehet a túlélés kulcsa

Ne csak egy dologgal foglalkozz, ne csak egy piacnak dolgozz - ezt most nagyon megtanította a válság. Azok az ügynökségek, azok a szolgáltatók, akik olyan területen érdekeltek, amelyek most bajba kerültek, elvesztették bevételük jelentős részét. És míg a horeca szektor jelentős állami támogatást kap, addig az őket kiszolgáló marketinges cégek nem kapnak semmit. Sok ismerősöm vesztette el az ügyfeleit, sok ügynökség került most kisebb-nagyobb bajba. Ügyfélszerzésnél érdemes lesz erre gondolni, és amikor arról döntünk, mivel foglalkozzunk, milyen vállalkozásaink legyenek, akkor is.

Az innováció kiemelten fontos

Azok a cégek voltak képesek a válságban érintett területeken minimalizálni a veszteségüket, amelyek gyorsan és rugalmasan képesek voltak váltani. Ez az esetek jelentős részében valami új befektetés, valami új fejlesztés volt. Akik képesek voltak új ötlettel előállni, akik nemcsak feltették a kezüket, várva a csodát. A marketing területén is lehetett és lehet innoválni, automatizálni, a korábban elmaradt fejlesztéseket végrehajtani. Úgy tűnik, ez is egy jó iránya lehet a válság túlélésének.

+1: az igazi kockázat maga az ember

Az egész járványhelyzet fontos tanulsága az lehet, hogy a jelenlegi rendszerben a legnagyobb kockázatot mi magunk jelentjük. Elsősorban ugye ránk kell vigyázni, másodsorban rajtunk áll a termelés és a fogyasztás is. Ha megbetegszünk, nincs aki dolgozzon, nincs aki fogyasszon. Ha elbújunk a karanténban, akkor a gyárak leállnak, a fogyasztásunk beszűkül. Ha betartjuk a korlátozásokat, akkor rengeteg olyan dolgot nem teszünk, ami a gazdaságot működteti. Ebből viszont egyenesen következik, hogy a termelés szempontjából a legnagyobb biztonságot az automatizálás jelenti. Minél több dolgot oldanak meg robotok, annál kisebb kockázatot jelent az ember.

Egy biztos: a koronavírus miatt kialakult helyzet számos tanulsággal szolgál. Abban is biztos vagyok, hogy ettől nem fog gyökeresen megváltozni az életünk. De a lehetőségünk megvan arra, hogy felkészüljünk hasonló helyzetekre, és legközelebb már sokkal kisebb károkkal éljünk túl egy ilyen helyzetet.

 

Szólj hozzá!

Marketing Fotelkonferencia

Címkék: onlinemarketing Fotelkonferencia

2020.04.06. hétfő 09:59 Konrad

fotelkonf_0416.png

Amikor kiderült, hogy egyelőre tervezhetetlen ideig a saját home office-ainkba leszünk zárva, és nem lesznek társas találkozók, akkor kezdett el motoszkálni a fejembe, hogy attól még a tudásmegosztásról nem kell lemondanunk. Innen jöt az ötlet, hogy csinálni kell valami online konferenciát. Aztán Gáspár Katalin, aki a Harmonet.hu tulajdonlása mellett rendezvényszervezésből él, bedobta a nevet: Fotelkonferencia!

Innen csak pár nap kellett, és elkészültünk az első Fotelkonferenciával, amelynek témája a marketing. Egy olyan tematikát találtunk ki, amely a "Tervezni a tervezhetetlent" cím köré épül: most, ebben a válsághelyzetben mit lehet és mit kell tennünk, hogyan reagáljunk cégként, hogyan változtassuk meg a kommunikációnkat.

Több olyan neves szakembert hívtunk, akik maguk is átélik a válságot, ráadásul nemcsak Magyarországról. Lesz egy előadónk Kuala-Lumporból, egy az USA-ból, és egy Bécsből is. Így kapunk egy kis kitekintést is a határokon túlra.

A program izgalmas, a technológia viszont új. Reméljük, az, amit kitaláltunk, működni fog: egy Facebook csoportban, Live videóként fog futni a konferencia. Így nem lesz korlátja a nézőszámnak, és egy jól ismert platformot lehet használni.

A konferencia nem ingyenes. Ez egy fontos döntés volt részünkről, és az oka az, hogy tudjuk, értékes tudást fogunk átadni. Ráadásul az előadóknak is van lehetőségük bevételhez jutni, így jó esetben nekik is segítünk. De a részvételi díjat olyan szinten húztuk meg, ami reményeink szerint nem lesz senkinek megerőltető: nettó 10.000,- Ft-ba, amiből ráadásul most adunk 20% kedvezményt, ha valaki használja a OMB2020FOTEL kuponkódot.

Gyere, vegyél részt a MARKETING.FOTELKONFERENCIÁN! Kattints a linkre, nézd meg a programot, és vedd meg a jegyed. Találkozzunk április 16-án, szerdán! 

Szólj hozzá!

Miért nem maradsz otthon?

Címkék: media

2020.03.29. vasárnap 14:14 Konrad

7qxyolr3ri4ske9fs.jpg

Sokan nem értik, miért van az, hogy hiába van tele minden média azzal, hogy maradj otthon, mégis százak, ezrek mennek mindenfelé. Idősek is, fiatalok is: nemcsak akkor mozdulnak ki, amikor kell, hanem igyekeznek fenntartani az eddigi életvitelüket, és nem foglalkoznak a veszéllyel. Holott tudjuk, látjuk, olvassuk, hogy ez milyen kockázatokat rejt.

Jellemző hozzállás az, hogy "velem úgyse történik ez meg". Nemcsak nálunk van ez így, más országokban is láthattuk, hogy sokáig voltak a "tagadás" fázisában.

De miért nem hisznek a híreknek? Miért alakult ki ez a hamis biztonságérzet?

Egyszerűen azért, mert ami a tévében van, ami a médiában megjelenik, az sokak számára nem a valóság, hanem egy szórakoztató műsor, szórakoztató tartalom. Jó esetben legyintenek rá, rosszabb esetben egyszerűen fikciós történetnek tartják.

Nem szeretnék se politikai, se egyéb példát hozni, mennyi más olyan hír volt az elmúlt években, amelyek katasztrófákról szóltak, amelyek ijesztgettek, de valahogy soha nem velünk történt, vagy meg se történt végül. De ha valaki végiggondolja, fog találni a saját emlékezetében is ilyet.

Olyan 28 éve, amikor kommunikációs elméletet tanultam, akkor mondta azt egy tanárom, hogy a gyerekeknek ami a tévében megjelenik, az a valóság. Így a valóság része a mese is: Törp Papa ott van a tévében, meg lehet venni a boltokban, olyan tányérból eszik a gyerek. Tehát valóság. Itt most valami fordított helyzet van, kicsit olyan ez, mint a mesebeli fiú, aki farkast kiáltott, és amikor tényleg jött a farkas, senki nem hitt neki. Hát, a média évek óta ijesztget minket, de amikor tényleg jön a baj, akkor nem hiszünk neki.

Akkor fogjuk elhinni, ha velünk történik. Ha megbetegszik a szomszéd, a családtag, ha magamon is érezni fogom a tüneteket. És akkor majd ugyanazok az emberek, akik most felelőtlenül viselkednek, elkezdik szidni a médiát, miért nem szóltak, hogy baj lehet...

Nagyon nehéz elszakadni a megszokott életvitelünktől. A magyarok többsége konzervatív, nehezen viselik a változásokat, nehezen viselik a bizonytalanságot. Most viszont ha élni akarunk, változtatnunk kell, és a mindennapjaink részévé vált a bizonytalanság. Meg kell tanulnunk így élni.

Régen volt háború az országban, így már egyre kevésbé vannak meg azok az ösztönök, azok a tapasztalatok, amelyek ilyenkor segíthetnek. Újra kell tanulnunk mindent.

Azt is, hogy maradjunk otthon, ha ezt kéri a média. Vegyük komolyan. Legalább most!

5 komment

Túlélni

Címkék: onlinemarketing üzlet

2020.03.16. hétfő 16:51 Konrad

hope.jpg

Bajban vagyunk.

Ritka az olyan esemény egy ember életében, amikor egyik napról a másikra gyökeresen megváltozik minden. Ilyen lehet egy háború kitörése, egy nagy földrengés vagy egy forradalom. És ilyen most a koronavírus miatti intézkedések következménye is.

Mától minden megváltozott. A gyerekeink otthon vannak, nekünk nem érdemes az utcára menni, és fogalmunk sincs, mindez meddig fog tartani. Ami biztos, az a bizonytalanság. A bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság a gazdaság legnagyobb ellensége. Így ami most történik, az egy hatalmas gazdasági sokk is.

Vannak iparágak, amik leálltak. Nem az történt, mint 2008-ban, amikor lelassult a gazdaság, visszaestek a megrendelések, és váltani kellett. Most leálltak dolog.

Nincsenek rendezvények, a rendezvényszervezőknek nincs munkájuk.

Nincsenek színházi előadások, a színészeknek nincs munkájuk.

Az emberek elsősorban élelmiszert vesznek, lassan semmi mást. Ez nem tesz jót a kiskereskedelmi forgalomnak. De a szolgáltatások se kellenek: se fodrász, se kozmetikus.

Nem utazunk. Nem foglalunk szállást. Nem megyünk tanfolyamokra. Lassan nem megyünk orvoshoz sem, ha halasztható.

Leáll az élet sok területe.

 

De olyan ez, mint amikor a belvárosban lezárnak egy fontos utat: az első egy-két napban hatalmasak a dugók, aztán szépen megtanuljuk, merre érdemes közlekedni. Most is ez lesz: az első 1-2 hét sokkja, a holnaptól elrendelt rövidebb nyitva tartás, majd az esetleges további szigorítások után megtanuljuk, hogyan éljünk.

Szokjuk a home office-t, szokjuk a kevesebb érintkezést, szokjuk a gyerekeink otthonról tanulását.

Mi az Onlinemarketing.hu Kft-nél alapvetően a kezdetektől fogva otthonról dolgozunk. Szerencsére nem kell bevezetnünk semmilyen különleges munkarendet, mert a szokásos munkarendünk sem a személyes együttműködésre épül - használunk természetesen olyan csatornát, ahol együtt dolgozunk, de nem vagyunk egy légtérben. Vagyis minden adott arra, hogy dolgozzunk tovább, minden adott arra, hogy akár új munkákat is vállaljunk. Ez megnyugtató lehet a partnereinknek, és megnyugtató lehet a nálunk dolgozóknak is.

Túl kell élni. És túl is fogjuk élni: nem a gazdaság alapjai mentek tönkre, nem hitelválság van, nem pénzügyi összeomlás történt. Egy vírus megfertőzte az embereket és ezzel megfertőzte a gazdaságot is. De ahogy mi, emberek túléljük, úgy a gazdaság is túléli. Remélem, tanulunk azért ebből az egészből.

De addig is legyünk felelősek, ha lehet, maradjunk otthon. A legfontosabb most az, hogy minél többen megérjük az egész válság végét. Egészségben, együtt, megerősödve.

Szólj hozzá!

Vírus és marketing

Címkék: onlinemarketing

2020.03.06. péntek 16:42 Konrad

korona.jpg

Kézenfekvő lenne, hogy ezzel a címmel vírusmarketingről írok, de nem az fog történni. Bár nem szándékoztam a blogon foglalkozni az aktuális koronavírus járvánnyal, de több ok miatt mégis úgy döntöttem, érdemes kicsit marketinges szemmel is körbejárni.

Alapvetően három nagy témaköre van a járványnak, ami marketinges szemmel érdekes:

  • mi történik, ha érinti az üzletem a járvány?
  • mi történik, ha a járvánnyal kapcsolatos termékkel foglalkozom?
  • mit tanulhatunk a járvány és a pánik terjedéséből?

Az üzletem és a járvány

A jelenlegi járvány terjedésének a módja miatt sokan félnek attól, hogy nagyobb tömegbe menjenek. Így a legtöbb olyan rendezvény, ahol sokan vannak, veszélyben lehet: nem mennek el résztvevők. Ez lehet képzés, konferencia, de akár sportesemény vagy edzés is. Ha a tevékenységed ebbe a körbe tartozik, akkor biztosan lépéseket kell tenned.

Lehetséges lépés az, ha az eseményed elmarad. Erre már több példát látok, nagyon sok és nagyon sokféle esemény maradt és marad el a koronavírus miatt. Ilyen esetben érdemes egyértelműen kommunikálni, mi az elmaradás oka: a járvány veszély miatt történik. Mivel nincs kihirdetve semmilyen hivatalos vészhelyzet vagy járvány, így jelenleg ez olyan lépés, amiért semmilyen kártérítést nem kapsz, és a már befizetett jegyeket, kiállítói díjakat vissza kell fizetned.

Lehetséges lépés az is, ha az eseményt megtartod. Fontos tudni: nem vagy köteles - a korábban megadotthoz képest szigorúbban - visszafizetni a jegyárat vagy előleget, ha valaki mégsem megy el. Mindaddig így lesz, amíg nem lesz hivatalosan bejelentve, hogy járvány miatt tilos részt venni tömegrendezvényeken. Ugyanakkor üzletileg érdemes ezt a kérdést kezelni, pl. a már befizetett díjakat későbbi eseménybe beszámítani, vagy akár visszafizetni. Ez feléd a bizalmat fogja növelni.

Szintén a helyzet kezelése, ha teszel azért lépéseket, hogy a fertőzésveszély csökkenjen. Ennek a plusz díját nem fogják neked megtéríteni, de növeli a bizalmat, így akár azt is segítheti, hogy érdeklődés hiányában ne kelljen lemondani a rendezvényt. Ilyen lépések lehetnek a kézfertőtlenítők elhelyezése, a közösségi terek méretének a növelése stb.

Az üzleti működést akkor is érinti a járvány, ha olyan termékeket forgalmazol, amelyek könnyen azonosíthatóan járványveszélyes helyről származnak. Ilyen esetben kár lenne titkolni azt, hogy honnan érkezik a termék, de nem is kell kiemelten kommunikálni. De lépéseket kell tenni - ilyen lehet pl. a beérkező termékek fertőtlenítése - és ezt kommunikálni is kell. Szintén termékkel kapcsolatos probléma lehet, ha nem tud egy beszállítód szállítani. Ilyen esetekben azért lehet hasznos elmondani a hiány okát, hogy kiderüljön, nem könnyen kezelhető, rajtad kívülálló ok áll a háttérben - ezzel a feléd meglévő bizalmat próbálod megtartani.

Végül az is lehetséges következmény, hogy az üzleted/szolgáltatásod nem kell. Ez a helyzet az utazás, szállás területén: sokkal kisebb az érdeklődés, akár nulla is lehet. És ez érinti a kiszolgáló cégeket is. Pl. egy síelés elmaradása nemcsak a lefoglalt utazást és szállást érinti, hanem a kölcsönzést is. Ha ilyen területen vagy érintett, akkor elsősorban a károk enyhítésére kell figyelned. Kedvezményekkel kínálni a szolgáltatást (pl. olcsóbb szobaárak), a fertőzésveszély elkerülésére tett lépések kommunikálása, és persze adott esetben a tevékenység ideiglenes felfüggesztése is lehet a válasz.

Most kell nagyon a termékem!

Elsőre nagyon szerencsés helyzetben lévőnek érezheted magad, ha olyan terméked van, amelyre szükségük van a járvány miatt az embereknek. Legyen szó pl. szájmaszkról, kézfertőtlenítőről vagy lélegeztetőgépről, egészen biztos, hogy most van vevőd.

Amire figyelned kell:

Ne adj ki rosszabb minőségű árut, szolgáltatást! Meg fogják venni, de kialakul egy rossz vélemény, ami a járvány elmúltával is megmarad - és a régebbi vevők is elmaradnak.

Csak akkor emelj árat, ha indokolt - vagyis drágulnak az erőforrások, az ellátási lánc stb. Az indokolatlan árdrágítás miatt veszíthetsz hosszabb távon vevőket.

Készülj fel arra, hogy a járvány elmúltával a szokásos szint alá eshet a kereslet, hiszen sokan "betáraztak" a termékedből.

Végül: használd ki, hogy lett sok új vevőd! A terméked viszi a neved és a híred, ha az pozitív, akkor később növelheted is a forgalmad az új vevőkön keresztül. Építs adatbázist, ha lehet, de ne kezdj el azonnal nyomulni, várd meg, míg a járvány elmúlik, és csak azt követően kezdj feléjük - nem tolakodó módon - reklámozni.

Itt a járvány, itt a pánik!

Érdemes megnézni, mi terjed és miért. A járvány járja a maga útját, miközben a pánik sokkal nagyobb lendülettel terjed, és egyelőre nagyobb kárt is okoz mifelénk, mint maga a betegség. Az emberek mindaddig mindent elhisznek, amíg nincs korrekt és egyértelmű tájékoztatás. Egy álhír, egy áljavaslat órák alatt el tud érni több százezer embert, míg annak cáfolata alig terjed, sőt, sokan kétségbe is vonják.

Miért van ez? Mi az az ok, amiért a hülyeséget könnyebben elhisszük? Jellemzően az információk tálalása. Egy olyan korrekt javaslat, ami arról szól, mit kell tenned, alapvetően unalmas. Nem látványos, nem "bulváros". Hivatalos, tankönyv ízű. Ezzel szemben az álhírek, álinformációk érdekesek, érzelmesek, jellemzően megdöbbentők és "húsba vágnak". Sokkal több ember figyelmét felkeltik.

Tudjuk, hogy járvány van, várjuk a híreket, várjuk a megoldásokat, így nagyon nyitottak vagyunk a témára. Közben félünk is, naná, hiszen a hírek elsősorban a halottakról szólnak, de az is csak egy szám. Nem tudjuk, kik és miért haltak meg, hány évesen, milyen szövődményben, milyen egyéb betegségük volt. Azt sem tudjuk, más okból hányan szoktak meghalni. Így nem tudjuk összehasonlítani, mit jelent a 100 beteg, az 5 halott - így ez növeli a félelmünket, és könnyen, nagyon könnyen meggondolatlan lépésekbe hajszol minket. Ezért osztunk meg minden hülyeséget, ezért hisszük el az álhíreket és ezért terjesztjük is azokat.

Tanuljunk ebből a helyzetből! Könnyen kerülhet a cégünk, a termékünk, a szolgáltatásunk hasonló helyzetbe, ha nem vagyunk kellően alaposak, nem mondunk el mindent időben az ügyfeleknek, érdeklődőknek. Ha felkapnak valami álhírt rólunk, akkor az azonnal elkezd terjedni, és nem lehet megállítani. Rosszabb, mint a vírus, mert nem kell hozzá személyes kapcsolat... Mit tudunk tenni? Amint kiderül, hogy "helyzet" van, azonnal el kell kezdeni aktívan kommunikálni. A kérdéseket, véleményeket kell figyelni, és azokra kell tudni válaszokat adni. Olyanokat, amik nem a nagyobb bizonytalanság felé visznek.

Egy ilyen járvány esetében az álhírek terjedése szinte elkerülhetetlen. Szerencsére az üzleti világban ez nem így van: van lehetőségünk időben lépni. De legyen erre előre tervünk, olyan, amit ilyenkor elővehetünk. Legyen ez a kommunikációs tanulsága a jelenlegi helyzetnek.

Szólj hozzá!

Az iWiW története

Címkék: iwiw

2020.03.01. vasárnap 17:02 Konrad

wiw_logo.jpgTavaly óta tanítunk a Wekerlén közösségi média marketing tantárgyat, amiben tartok egy órát arról is, hogy milyen volt Magyarországon a közösségi média története. Amikor ezt a témát elkezdtem feldolgozni, egyértelmű volt, hogy az iWiW az, amiről a legtöbbet kell beszélni.

És most itt van ez a fél órás videó, amely néhány fontos érintett szereplőn keresztül elmeséli az iWiW történetét. Nagyon jó film, szerintem profin elkészített, informális. Másrészt egyfajta nosztalgia az egész. Sok fontos dolgot érintve, és sok fontos dolgot nem érintve. Több fontos szereplő hiányzik, miközben azt gondolom, a film mégis kerek.

Örülök ennek a filmnek, mert azzal, hogy én is végigéltem az iWiW történetét, kicsit nekem is az emlékekről szólt. De azon gondolkoztam, miközben hallgattam, hogy vajon rajtunk, szakmabelieken kívül ez még kit érdekel igazán? És ha a lányaimnak megmutatom ezt a filmet, vajon mennyit értenek belőle? Talán lehetne ebből egy érdekes beszélgetés: nyilvános vetítés, lábjegyzetekkel, kiegészítésekkel. (Megj.: Közben kiderült, volt már egy vetítés, beszélgetéssel. Lehetne több.) Mert azt hiszem, sok olyan része van a témának, amit csak óvatosan említ a film, de ki lehetne bővebben is fejteni.

Ha még nem láttad, nézd meg itt:

Köszönöm a készítőknek, köszönöm a szereplőknek, hogy együtt emlékeztek. Ha pedig valakit érdekel, én ezen a blogon hogyan éltem meg az iWiW-et, ajánlom a figyelmébe az itt megjelent írásokat.

(A WIW logó forrása a Wikipédia)

Szólj hozzá!

Vicceskedés

Címkék: onlinemarketing kreatív

2020.02.24. hétfő 09:48 Konrad

venice-mask-4764619_640.jpg

A kreatív gondolkodás, a kreatív hirdetések készítése egyfajta elvárás a reklámszakmában. Ha nem vagy kreatív, akkor lehetsz jó szakmunkás, de nem leszel kiemelkedő. Ezt persze ennyire nem szokás kimondani (és még mennyi mindent nem szokás kimondani!), de valahol belül ezt nagyon sokan érzik. Éppen ezért aki csak teheti, megpróbál kreatív lenni. Vagy megpróbálja megtanulni a kreativitást, ezzel csinálva piacot sok olyan embernek, akik ebből próbálnak megélni.

A kreativitás fakadhat belülről, de lehet hosszas képzés, gyakorlás eredménye is. És persze egy kreatív ember sem képes az önkifejezésre, ha nem tanul meg bizonyos technikákat, pl. nem tud számítógéppel rajzolni, holott arra lenne szükség egy munkához. Tehát önmagában a kreativitás nem elég, másrészt viszont nem szükségszerűen kreatív az, aki képes elsajátítani bizonyos technikákat. Ezeket azt gondolom, elöljáróban el kellett mondanom.

Nagyon sok évvel ezelőtt, amikor készültünk az 1990-es választásokra, egy átmulatott szegedi éjszaka után, hajnalban elkezdtünk reklámszövegeket írni az akkori Fidesznek. Nem voltak eget rengető ötleteink, elsősorban játék volt ez a szavakkal, bizonyos általunk akkor már ismert technikákat használtunk. Két dolog maradt meg belőle: egy olyan megoldás, amikor egy pozitív tényt állítunk, és mellé rakjuk az alap üzenetet, a másik, amikor egy ismert szöveget alakítunk olyanná, hogy hordozza az üzenetet. Ezek voltak azok:

  • A Földön 3 és fél milliárd éve van élet - szavazza a Fideszre!
  • Hull a hó és hózik, Micimackó is a Fideszre szavazik.

Mindkettő érezhetően bugyuta, ámde aranyos. Alapvetően vicc. Mi se gondoltuk komolyan, nem is készült belőle óriásplakát vagy szórólap. Délutánra amúgy is kialudtuk magunkat.

Amiért az eszembe jutott ez a régi történet, az egy óriásplakát volt Budapesten. Így hangzik: Vegyetek autót, mert kell a pénz. Elég régi plakát ez, és biztos én is ezerszer láttam már, amikor elhajtok előtte kocsival, de az utóbbi hetek online történései után valahogy más fényben látom ezt a megjelenést. Eszembe jutottak azok a kreatívnak szánt megoldások, amelyek a Facebook-on jöttek szembe. Hol bejegyzésként, hol kommentként. A Lidl-IKEA húsgolyó adok-kapok olyan új teret nyitott a viccesnek szánt riposztoknak, ami miatt sokkal több erőltetett megoldást látok.

A probléma mindegyikkel ugyanaz: egy mások által kitalált megoldás klónozása történik, vagyis lényegében ugyanaz az ötlet lesz máshogy megvalósítva. Mert az vicces, ha egy cég elkezd szóviccekkel kommunikálni. De ha erre öt másik is ezt csinálja, az már nem az. Az is vicces, ha egy cég odakommentel a másiknak valami nem sértőt - de az nem, ha ebből egyfajta trend lesz. 

Én tökéletesen megértem azokat, akik megpróbálnak kreatívok lenni, hiszen ahogy írtam, erre van igény. De könyörgöm, tanuljunk mellé önmérsékletet is, és legyen valami külső kontroll, ami vagy aki tud szólni, hogy figyi, ez már ciki!

Persze, mi baj lehet... Legfeljebb teleszemeteljük az étert szar reklámokkal. Ettől csak a fogyasztók fognak elfordulni tőlünk, az meg kinek fáj?

Szólj hozzá!

Miért utálnak minket?

Címkék: onlinemarketing

2020.02.13. csütörtök 10:27 Konrad

ad-nauseum-1562850_640.jpgÉvek óta tapasztalom, hogy nem szeretnek bennünket, marketingeseket. Minél inkább olyan társaságba kerülök, akik messze vannak a vállalkozóktól, akiknek a munkájával nincs látható kapcsolatunk, annál inkább tapasztalom, hogy nem igazán elfogadott dolog a marketingesség, és a reklámok pedig kifejezetten az utálat tárgyai.

Mi ennek az oka?

Először is, a marketinges szinte mindenki fejében (a fent említett körökben) egyenlő a reklámossal, azzal a valakivel, aki tehet arról, hogy vannak reklámok. Másodszor: a reklámok rosszak. Rosszak, mert zavaróak, rosszak, mert sztereotipok, és rosszak, mert sokba kerülnek. És persze - rosszak is, igen. Sokszor. Harmadszor: a reklám is kapitalizmus része, és mint ilyen, kicsit tehet is arról, hogy ilyen világban élünk.

A reklámokat egyébként is szeretnénk elkerülni. Ha lehet, olyan módon nézünk filmeket, ne legyenek benne reklámok. Ha felvételről nézzük, áttekerünk. Interneten, ha tehetjük, reklámblokkolót használunk. Sőt, dr. Bernschütz Mária hazai kutatása szerint már nemcsak a platformot (pl. a YouTube-ot) utáljuk meg a zavaró reklámok miatt, hanem a hirdető brand-et is.

De miért van ez az ellenszenv? Mi a baj a reklámokkal?

Alapvetően az alábbiak:

  • zavaróak
  • unalmasak
  • nem nekem szólnak
  • hazudnak
  • rossz üzenetet közvetítenek
  • ízléstelenek
  • erkölcstelenek
  • olyat adnak el, ami nem is kell az embereknek

Ezeket nem én állítom, ezeket másoktól hallom, de van köztük több olyan is, amivel egyet kell értsek. A jó reklámok persze - ha melléjük jó célzás is párosul - nem ilyenek. De vajon mekkora az esélye a jó reklámoknak?

A baj az, hogy nagyon sokan foglalkoznak úgy reklámokkal, hogy nem értenek hozzá. Mindaddig ezzel nincs is baj, amíg pont olyan embereknek reklámoznak, mint saját maguk. Amikor a reklámot készítő is a célcsoport része, akkor sokszor eltalálja, mit kell mondani, és pontosan tudja, hol kell azt mondani. De amint más a célcsoport, vagy a reklámozóból teljesen hiányzik az empátia, és csak az elérés-eladás-haszon hármas foglalkoztatja (az odavezető út nem), máris megszületnek a vacak kreatívok, a rossz célzások, az adott esetben szabálytalan vagy törvénytelen hirdetések. Amikor az etika már nem számít, a másik fél sérelme nem érdekes, a tukmálás a lényeg.

A reklám befogadója nem tudja, nem látja azt, hogy egy hozzáértő marketinges-reklámos, vagy egy kókler az, aki a hirdetést elkövette. Ma már az interneten lényegében bárki reklámozhat, és sok olyan felület van, ami ingyenes (vagy az ingyenesség látszatát kelti). Egy Facebook poszt, egy komment akkor is reklám, ha aktuálisan nem fizet érte az, aki kirakta. És lehet, a Facebook (vagy az, akinek odaspameltek egy kommentet) észreveszi és törli, de a károkozás már megtörtént: voltak, akik látták, és őket zavarta. Erősödik bennünk az érzés: a reklám szar. Nem, nem az a reakció, hogy EZ a reklám vacak, hanem az, hogy általában a reklámok vackok, hiszen ez is az...

Nagyon sok olyan vállalkozót látok, aki egyfajta műkedvelőként foglalkozik marketinggel. Alapvető dolgokkal nincs tisztában, miközben néhány sikeres kampány után azt gondolja, ő már mindent tud. És közben nem is a tudása miatt, hanem annak ellenére voltak azok a kampányok sikeresek - ha teljesen más környezetben kellene hasonló eredményt elérnie, nem működne. De ezt ugye nem tudja, így elkezdi tanítani azt, amit csinál, és ha valaki szól, ez így nem jó, megsértődik.

Miközben rombol, és észre sem veszi.

A másik nagy probléma, hogy sokszor a marketinggel foglalkozók is átvesznek olyan közismert kijelentéseket, amik már akkor sem voltak igazak, amikor mondták azokat. Ilyen például a "rossz reklám is jó reklám", a "legalább beszéltek róla, nem baj, ha negatívan, de most is erről olvasol, ugye, hogy működött", de ide sorolom a "reklámozásra fordított pénzek fele kidobott pénz"-t is. És tudnám még sorolni... 

Ezek után ne csodálkozzunk, ha a reklámok nagyobb része vacak. Az ügyfél elvárások alacsonyak, kreatívra alig költenek, elfogadnak rossz ötleteket is, hiszen kevés a jó példa.

Igazából nem is csodálkozom azon, hogy utálnak minket. Megteszünk mindent azért, hogy így legyen. Tisztelet a kivételnek...

1 komment

Szennyezünk

Címkék: Marketing és környezetvédelem

2020.02.06. csütörtök 11:00 Konrad

garbage-2729608_640.jpg

A marketing környezetszennyező. Lehetne ezt finomítani, lehetne ezt tompítani, de nem érdemes. Ahhoz ugyanis, hogy hogy ezen tudjunk változtatni, első lépésben el kell fogadnunk azt, ami van. Tehát, még egyszer: a marketing környezetszennyező.

Arról már írtam korábban, hogy milyen módon szennyezzük a környezetet, és arról is, mely területek az érintettek. Amióta ezeket a bejegyzéseket megírtam, kaptam elég sok visszajelzést, amelyeket lényegében két pontban össze tudok foglalni:

  • valóban szennyező a marketing
  • úgyse lehet semmit tenni ellene

Az első pontot nem is ragozom tovább, azt hiszem, jelen körülmények között el kell fogadnunk. Még akkor is így van, ha lehetne ezt relativizálni, megmagyarázni, stb. De ha ezt tesszük, akkor úgy érezhetjük, nem kell semmit tenni - ami pedig, látni fogjuk, nem igaz.

A második pont sokkal érdekesebb. Ugyanis alapvetően több okot is felsoroltak a vélemények, miért nem lehet a szennyezés ellen tenni. Mindnek kb. ugyanaz a gyökere: a jelenlegi gazdasági rendszerben, ahol elsődleges kérdés a haszon, egyszerűen nem tud szempont lenni a környezetvédelem. Ugyanis ha a marketingbe ezt a szempontot érvényesítjük, akkor versenyhátrányba kerülünk. Nőnek a költségeink, csökken a hatékonyság, és így tovább.

Valójában azt látom, hogy miközben az elmúlt évtizedek már arról szólnak, hogy lehet megtartani a fenntartható fejlődést, hogyan kell(ene) etikus vállalkozásokat készíteni, ez a mindennapokban nem jutott el arra a szintre, hogy el is higgyük: lehet ilyet. De mi is az a fenntartható fejlődés? Tudom, hogy hallottál már róla, de tessék, olvasd el a Wikipédián.

Tudom, hogy mikroökonómiai szinten nagyon nehéz, leginkább öngyilkos dolog szembemenni a piaci elvárásokkal. Egyelőre csak azért nem fog az árérzékeny vevő többet fizetni, mert én környezetbarát vagyok, a konkurens meg nem az. De a nem árérzékeny vevőknél már talán lehet elérni sikereket, és ha ez a réteg erősödik, akkor egyre inkább lehet választási szempont az, hogy valami mennyire környezetbarát.

Természetesen több módon juthatunk el oda, hogy a marketing kevésbé szennyezzen. Az látszik, hogy a piaci folyamatok átalakítása a fogyasztók átalakulása nélkül nem megy. És ne legyenek illúzióink: a fogyasztók nem fognak nagy tömegben maguktól átalakulni, szükség van edukációra. Ez pedig lassú folyamat. Tehát önmagában nem elég.

Mit lehet még csinálni? Van azért két út, és láthatóan ezek is működnek. Az egyik a kevésbé drasztikus: a piaci önszabályozás. Ilyen lehet a piaci szervezetek fellépése, olyan szempontok megfogalmazása, amely nem kötelező, de ajánlott. Ilyen lehet például az, ha a Magyar Reklámszövetség kiad egy fenntarthatósági kódexet, amelyben leírja, mit javasol a reklámcégeknek, hogyan vegyék figyelembe a környezetvédelmet.

Be fogják tartani? Valamennyire biztosan. Volna értelme? Egészen biztosan. Elég ez? Ebben nem vagyok biztos.

Ezért van szükség a drasztikus lépésekre is, amelynek az útja a törvényi, tehát kötelező érvényű szabályozás. És ez egyáltalán nem idegen a hazai és nemzetközi gyakorlattól. Például az egyszer használatos nejlonzacskók így lettek fizetősek a boltokban, az áruházi szórólapok száma így lett drasztikusan alacsonyabb. Ugyanakkor a törvényi szabályozásnak van pár problémája, ami miatt a piaci szereplők nem mindig tapsikolnak miatta.

Az egyik probléma akkor jelentkezik, ha nem érint mindenkit egyformán a szabályozás. Ugyanis ez torzítja a valós piaci versenyt. A másik probléma az, ha túl drasztikus a beavatkozás, mert ez aránytalanul nagy terhet ró a cégekre. De a törvényi szabályozás kell, mert ez biztosítja, hogy minden piaci szereplő ugyanazon szabályok mentén dolgozzon, így meg tud maradni a verseny.

A jó megoldás a két lépés összekapcsolása: a cégek által alkotott szervezetek hozzanak létre nem kötelező érvényű szabályokat, majd ha szükséges, ezek alapján készüljenek kötelező érvényű törvényi szabályok.

Tudom, ez egy nagyon idealista álláspont, a törvények jellemzően nem így készülnek, de talán érdemes lenne elgondolkozni ezen.

Végül egy fontos megjegyzés: maximálisan piacbarát vagyok, kifejezetten ellenzem a törvényi túlszabályozást. Ugyanakkor tudom, hogy a piaci szereplők általában csak a rövidtávú és üzleti célokkal tudnak foglalkozni, a nagy társadalmi célokkal nem. Ezért tartom mégis szükségesnek ezen a területen a törvényi beavatkozást.

Szólj hozzá!

Marketing és környezetvédelem - miről is beszélek?

Címkék: Marketing és környezetvédelem

2020.01.28. kedd 09:25 Konrad

pollution-2575166_640.jpg

Amikor a marketing és környezetvédelem téma felmerült bennem, akkor végig is kellett gondolnom, miről akarok beszélni. Mert a marketing és a környezetvédelem több módon is kapcsolatban van egymással.

Három nagy terület van, ahol kapcsolódik a marketing a környezetvédelemmel. Ezek:

  • Amikor a környezetvédelmet, mint témát kommunikáljuk
  • Amikor a környezetvédelmet, mint témát felhasználjuk, hogy ezzel eladjunk valamit
  • Amikor a marketing környezetbarátabbá tételéről beszélünk

Én most elsősorban a harmadik esettel kezdtem el foglalkozni, ami azért is nehéz, mert a témára rákeresve elsősorban az első kettő az, amivel eddig foglalkoztak.

A környezetvédelem, mint téma

Nevezik zöld marketingnek (egybe és külön írva), nevezik ökomarketingnek is: amikor a marketing eszközeivel azt szeretnénk elérni, hogy cégek és fogyasztók úgy alakítsák az életüket, hogy azzal környezettudatosabbak legyenek. A zöld marketing lehet nyílt, de lehet burkolt is, a lényeg, hogy a cél az, hogy védjük meg a környezetünket. Ezt kommunikáljuk, ezt próbáljuk megtanítani.

A környezetvédelem, mint eszköz

Na, ez már az a dolog, ami kevésbé tetszik mindenkinek. Ilyenkor egy-egy cég a kommunikációjában, a marketing folyamatában felhasználja azt a valós (vagy rossz esetben elképzelt) viselkedését, amely azt mutatja, védik a környezetet. Vagy adott esetben ilyen ügyet támogatnak. A cél az, hogy a környezetvédelem segítségével adjunk el valamit.

A környezetvédelem, mint szempont

Ez az, ami szerintem egyre fontosabb lesz. A környezetvédelmet nem célként határozzuk meg, nem felhasználjuk, hanem beépítjük a folyamatok közé. És ahogy a marketing feladat az üzleti cél elérése, de ezt a rendelkezésre álló erőforrásokkal, az adott környezetben éri el, úgy ennek a rendszernek az egyik része a környezetvédelem: lehetőleg környezetbarát megoldásokat kell használni, adott esetben az árat alárendelve a környezetvédelemnek. Ez az a fajta gondolkodás, amely rendszerszinten lenne képes megváltoztatni a marketinget és ezzel együtt a marketinges folyamat környezetterhelését is.

Melyiket válasszam?

Mindhárom irány fontos, és bár a környezetvédelmet, mint eszközt használni egyesek szerint etikátlan is lehet, én azt se zárnám ki. A legfontosabb lépés most ugyanis az edukálás: a cégeknek és a fogyasztóknak is meg kell tanulniuk, hogy ha nem változtatunk a dolgainkon, akkor folyamatosan romlani fog a helyzetünk. És mi, marketingesek, elsősorban a marketingen tudunk változtatni.

Szólj hozzá!

Marketing és környezetvédelem - valamit tenni kell

Címkék: Marketing és környezetvédelem

2020.01.23. csütörtök 13:42 Konrad

environmental-protection-683437_640.jpg

Ha nem változtatunk semmit, akkor nem fog semmi változatlanul maradni - romlani fog a helyzetünk. Ez az, amit tudnunk kell, amikor környezetvédelemről beszélünk. A jelenlegi helyzetet ugyanis a mostani folyamataink okozzák, így ha ezt nem fogjuk megváltoztatni, akkor a romlás folytatódik.

Az előző bejegyzésemben írtam arról, hogy a marketingnek is van felelőssége a környezetszennyezésben. Ezért el kell azon gondolkoznunk, mit kell tennünk, illetve mit kell máshogy tennünk, ha javulást szeretnénk elérni. Márpedig a marketingnek rengeteg lehetősége van. Több irányból is meg tudjuk közelíteni ezt a kérdést, és én most visszanyúlok egy régi alaphoz, hogy lássuk, hol lehet feladata a marketingnek. Ez a régi alap pedig a 4P.

Azért veszem elő a 4P-t, mert hajlamosak vagyunk arra, hogy marketing alatt a hirdetéseket, és csak a hirdetéseket értsük. Pedig a marketing ennél több, és pont ezt mutatja meg a 4P is. De mi is ez a 4P? A marketingmix leírása, ahol a 4 P betű az angol Price, Product, Place, Promotion szavakat rövidíti. Ezek azok a területek, amikkel a marketing foglalkozhat egy cégnél, és ezek mind olyan területek, amelyek hatást gyakorolhatnak arra is, hogyan tudja befolyásolni a marketing a környezetvédelmet.

Price - az ár

Marketingesként több módon is befolyásolhatjuk az árakat. Az árverseny, amikor a konkurencia alá ígérünk, sokszor marketinges döntése. Az ár akciók, az egyet fizet - kettőt kap akciók mind marketinges eszközök. Amikor az árról döntünk, akkor általában ilyen kérdések merülnek fel (többek közt):

  • ezzel az árral el lehet adni a terméket?
  • ez az ár hoz elég hasznot?
  • ez az ár hova pozicionálja a terméket?

Az ár természetesen nem kizárólag marketinges döntés, hiszen a bekerülési költségek adják meg azt az alapot, amihez képest árazhatunk. De ma már ritka, hogy az árképzés csak azon múljon, mennyi a valós költségünk... És itt lép be a környezetvédelem kérdése: vajon minden költséget beleraktunk a termék árába? A környezeti terhelés árát is?

De van még nagyon fontos kérdés, amivel foglalkoznunk kell: ez pedig az, hogy mi a vállalkozás célja. Jelenleg, mivel kapitalista világrendben élünk, a vállalkozás célja a profit maximalizálása. Legalábbis általában. Az egyik fontos paradigmaváltásnak valószínűleg itt kell majd megtörténnie: nem kell lemondani a profitról, de a profit mértékét talán alá lehetne rendelni a környezet védelmének. Mert nemcsak profitból élünk, hiszen ha tönkretesszük a világunkat, a profiton szerzett lehetőségek sem érnek annyit.

Product - a termék

A marketingnek a termékhez legalább három szinten van köze. Az első szint a tervezés: mi az, ami kell a vevőknek? A második szint az eladás: pozicionálás, bevezetés. A harmadik a kutatás: hol tart a termék, hozza-e az elvárásokat?

Ebből mindhárom szint olyan, ahol igenis lehet úgy gondolkozni, aminek van köze a környezetvédelemhez. Kérdés, megtesszük-e? Jelenleg azt látom, hogy kicsit fordítva történik a gondolkodás: vajon a vevőinket érdekli a környezetvédelem? Ha igen, foglalkozunk vele, de ha nem... És ha foglalkozunk vele, az se mindig a termék esetében történik. Pedig történhetne.

A tervezés esetében nemcsak az a kérdés, mi kell a vevőknek, hanem az is, mit tesz a termékünk a környezettel. De főleg ez a kérdés: mit tehetek én a termékemmel, hogy csökkentsük a környezeti terhelést? Kezdve az előállítással, folytatva a csomagolással, eljutva egészen a szállításig.

A második szint, amikor a termék bevezetése történik, akkor lényegében meghatározzuk az üzenetet. És itt van egy fontos kérdés: nem arról kell beszélnünk, hogy egyfajta extraként adjuk azt, hogy vigyázunk a környezetünkre, hanem ennek kell lennie az alapnak. Nem kizárólag azoknak akarunk eladni, akiknek fontos a környezetvédelem, hanem edukáljuk is egyben azokat, akiknek kellenek a termékeink, hogy a környezetvédelem fontos. Mert nincs annál erősebb minta, mint amikor már a kedvenc márkánk is környezettudatos! Az edukálás egyébként nagyon fontos, talán ez a legfontosabb. Mondhatjuk azt, hogy azért árusítunk mindent műanyag palackokban, mert ez a vevők igénye, de a vevői igény rajtunk is múlik. A vevők igénye az lesz, amire mi megtanítjuk őket. És lehet, ehhez első lépésben csak alternatívát kell adni (nemcsak műanyagban adunk el üdítőt), de második lépésben már az árat is meghatározhatjuk úgy, hogy a műanyag drágább, és végül ezzel akár ki is vezethetjük a műanyag palackokat a piacról. Persze nem két nap alatt. De valamikor el kell kezdeni.

Végül a kutatás esetében sem lesz elég csak a termék eladásával és a vevői elégedettséggel foglalkozni, szükség lesz körbenézni azon a területen is, hogy végső soron mit tett a termékünk a környezettel.

Place - az értékesítés helye

Pontosabban minden, ami az értékesítés fizikai része: szállítás, értékesítési csatornák, nagykerek és kiskerek. Ez az a rész, ahol a marketingnek kicsit talán kevesebb a beleszólása, legalább is a napi gyakorlat azt mutatja. De mégis tehetünk azért, hogy értékesítési megoldások felé tereljük a céget, amely kevésbé káros. Érdemes pl. elgondolkozni azon, hogy a tömeges szállítás vagy az egyedi szállítás károsabb, hogy mi az a távolság, ami fölött már akkora a környezet terhelése, hogy az nem indokolható. Ugyanakkor ez az a terület, ahol a legnehezebb szembe menni a gazdaságossági kérdéseknek: vajon hány olyan cég van, amelyik hajlandó magasabb költségekkel dolgozni, csak azért, hogy ezzel is csökkentse a környezetre gyakorolt negatív hatást?

Promotion - a reklámozás

Erről már írtam egy keveset az előző bejegyzésemben is, de érdemes még egyszer elgondolkozni rajta: vajon hol és hogyan tudunk olyan megoldásokat használni, amelyek nem rombolják a környezetet? Valóban szükség van annyi szórólapra, valóban szükséges annyi reklámajándék, ami műanyagból készül? Ez az a terület, amire talán a legnagyobb hatása lehet a marketingesnek, így ez az, amivel többet is érdemes lesz foglalkozni.

Első lépésben gondoljuk végig, amit most csinálunk, az hol és hogyan környezetszennyező. Azt hiszem, ezt a kérdést előbb-utóbb mindenkinek fel kell tennie.

Ki a hibás?

Könnyű marketingesként másokra mutogatni. A marketing ugyanis nem valami önálló entitás egy cégen belül, a marketing kiszolgálja a cégvezetés igényeit. Nem a marketing dönt az üzleti folyamatokról, bár befolyása lehet azokra. Akkor mondhatjuk azt, hogy parancsra tettük?

Szerintem nem. A valós alternatívák megkeresése, a cégvezetés megfelelő informálása a mi feladatunk. A döntések nekünk, az embereknek a kezében van. És bár ez sokak számára ma még nehezen elképzelhető, de lehet olyan döntése egy cégvezetőnek, hogy a környezetvédelmet a profit elé helyezi. És ehhez az egyik lehetséges út a marketingen keresztül vezet.

De lesz ilyen?

Szólj hozzá!

Marketing és környezetvédelem

Címkék: Marketing és környezetvédelem

2020.01.21. kedd 11:42 Konrad

earth-683436_640.jpg

Fiatalon harcos környezetvédő voltam. Be akartam lépni a Greenpeace-be, és kifejezetten foglalkoztatott az emberi környezetpusztítás kérdése. Akkoriban aktív tájfutó és természetjáró voltam, sokat jártam az erdőket, így valahol ez is motivált.

Aztán az élet elsodort más irányba, végül közgazdász lettem, és pl. környezet-gazdaságtan című tantárgyunk is volt, ahol sokkal árnyaltabban megismertem ezt a kérdéskört. Mára a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés és az emberi tevékenység hatása a világunkra olyan kérdés lett, amit nem lehet kikerülni. Én a magam részéről ennek örülök, de azt is megtanultam, hogy a lehetőségeink végesek. A világra való ráhatásunk kicsi, de nem is ez a fő probléma, hanem sokkal inkább az a világrend, amiben élünk. Jelentős változásokhoz jelentősen kell változtatni ezen a világrenden, ami sokaknak azt jelentené, hogy romlik a megszokott életminőségük, le kellene mondani a már megszerzett javakról.

És még ez sem lenne elég, hiszen folyamatosan nő az emberiség létszáma, és mindez zömmel olyan helyeken történik, ahol sem akarat, sem tőke, sem tudás nincs ahhoz, hogy mindez ne okozzon környezeti károkat.

A marketing egy olyan szakterület, aminek léte és működése feltételezi a fogyasztást, feltételezi azt, hogy verseny van. Igen, létezik olyan reklám, ami nem fogyasztásra ösztönöz, és a politikai propaganda is reklám, de azért az a fajta marketing, amiből élünk, elsősorban a kereskedelemhez köthető. Márpedig ez egy fontos kitétel: a környezetvédelem sok olyan területet kell érintsen, amiből a marketingesek élnek.

Plusz a marketing önmagában is szennyező. A hagyományos reklám olyan eszközöket használ (pl. papír), ami előállítása önmagában környezetterheléssel jár, de az online marketing sok eleme is annyi plusz energiát igényel, amely már kimutatható lenne. A marketing - és ezen belül a reklám - tehát egyértelműen nem tesz jót a környezetnek. De a marketinghez tartozó ármegállapítás is sok kárt okozhat, ha nincs átgondolva: az egyet fizet - kettőt kap pl. bizonyíthatóan túlfogyasztáshoz vezethet. A csomagolások sem nevezhetőek környezetbarátnak... Tudnám folytatni.

Nekünk, marketingeseknek is végig kell gondolnunk, mit tehetünk a környezetvédelemért. És itt most nemcsak arról van szó, milyen módon támogatunk ezzel foglalkozó szervezeteket, hanem pl. arról is, milyen tanácsokat adunk az ügyfeleinknek, vagy hogyan alakítjuk ki a folyamatokat a cégünknél. Igazából egyfajta paradigmaváltásra volna szükség. Arra, hogy hajlandóak legyünk mást csinálni, és ez a "más" olyan legyen, amely kisebb környezeti terheléssel jár.

A hogyanra még nem tudok egzakt választ adni. De el kell kezdenünk keresni a megoldásokat, ha azt akarjuk, hogy ne mi legyünk az egyik okozói a környezeti katasztrófáknak. És persze főleg azért kell ezeken gondolkozni, hogy megőrizzük az a Földet, amit szüleinktől kaptunk, és a gyerekeink fogják örökölni.

Folytatás - valamit tenni kell.

Szólj hozzá!

Évtizedzáró

Címkék: onlinemarketing

2020.01.03. péntek 12:52 Konrad

business-4636683_640.jpg

Lehet azon vitatkozni, hogy az új évtized most, vagy egy év múlva kezdődik, vannak érvek mindkettő mellett. (Szerintem amúgy jövőre.) De azon nem, hogy a tízes éveknek vége, és elkezdődtek a húszas évek. Így mindenképpen érdemes foglalkozni azzal, mi történt az elmúlt tíz évben.

Mivel ezt a blogot már a tízes évek előtt elkezdtem írni, így ez a visszaemlékezés lehetne egy linkajánló is. De ezt inkább meghagyom az olvasónak, válogasson magának, íme az archívum.

Az elmúlt tíz év nekem egyértelműen a változás, a fejlődés, a próbálkozások évei voltak. Sok sikerrel és sok kudarccal. De mivel itt vagyok, ez a blog és a cégünk is él, így összességében a sikerek voltak többségben. Szakmailag legalább annyit változott a világ, mint a körülöttünk lévő valóság: a politika, a technológia, az emberi kapcsolatok.

A legfontosabb szakmai változás egyértelműen a szakosodás. Már tíz éve sem értett mindenki mindenhez, de akkor még volt egy olyan illúzió, hogy erre azért volna lehetőség. Mára már az illúzió sincs meg: nincs olyan szakember a piacon, aki mindenhez (is) ért, nincs olyan egyszemélyes cég, ami minden marketinges kérdésre választ tud adni. A szakosodás tehát azt jelenti, hogy egy teljes online marketing folyamathoz biztosan több ember kell - vagy valahol nem lesz teljes a folyamat.

Miközben a világ tovább globalizálódott, és mára természetes dolog, hogy nemzetközi szolgáltatásokat használunk az élet számos területén, aközben a hazai médiapiac egy gazdasági-politikai koncentráció miatt sokkal unalmasabb lett. És sokkal megosztottabb is. Mégsem ez a médiapiac legnagyobb kihívása, hanem az álhírek megjelenése. Egészen pontosan az álhírek olyan mértékű előretörése, amely már a hírek fogalmát is szinte megváltoztatta. Mert már nem arról van szó, hogy a valóságot kicsit kiszínezzük, hanem párhuzamos valóságokat alkotunk, ki-ki a céljainak megfelelően. És sokszor az se baj, ha az így megvalósult valóságnak nincs köze a tényekhez: ha erősíti a saját világképünket, akkor az ezáltal válik igazzá.

Egyértelműen a mobil előretörésének és egyfajta hatalomátvételének az időszaka volt az elmúlt tíz év. Az okostelefonok általánossá váltak, és megjelentek az okos eszközök. A mobil internet hatalmasat gyorsult, és még nagyobbat fog, az Európai Unión belül pedig eltörölték a roaming díjakat is.

Ami a szűkebb munkaterületemet érinti, egyre jobban eltér a "nagyvállalati" online marketing igény a kisvállalkozások és a mikrovállalkozások igényétől. Miközben a nagyobb (nagyságrendileg évente tíz, százmilliós) költéssel rendelkező cégek viszonylag sok, kifejezetten kifinomult marketing megoldásokat tudnak használni, aközben a "kicsik" sok okos megoldás mellett elsősorban a Facebook-Google-email világra szűkültek eszközeikben. A magyar piac pedig feltartott kézzel nézte végig, ahogy a reklámbevételek egyre nagyobb részét megszerezte a Google és a Facebook. És most sem látszik, hogy tennének lépéseket ennek megváltoztatására.

A fizetős tartalmak elterjedése máshogy, és sokkal később történt meg, mint az várható lett volna. Volt arra esély, hogy a szlovák piachoz hasonló, egységes fizetési platformon keresztül jussunk hozzá a hírekhez, de ez nem valósult meg - egy-két nagyobb szereplő ellenállása miatt. Aztán ez az esély a médiapiac politikai átalakulása miatt el is tűnt, így most sok tartalomszolgáltató kísérletezik fizetős vagy támogatásos megoldásokkal. Ezen a területen a nagyok közül talán a HVG jár legelől, de ők is csak pár hónapja vezették be a részben fizetős tartalmakat, így nagy következtetéseket még nem lehet ebből levonni.

Megváltozott a technológia is. Miközben tíz éve még jobbára egyedi fejlesztésű weboldalakkal találkoztunk, mára ez a kevesebb, és iszonyú módon elterjedt a wordpress használata. Viszont egyre több cég tanulta meg, hogy a weboldal tervezése nem kizárólag IT feladat, fontos a jó tartalom és a jó megjelenés is. Így elkezdtünk megtanulni olyan szavakat, mint UX és UI, és a marketing egyes folyamatait sikerült újracsomagolni a tartalommarketing név alá.

Megtanultuk, mit jelent a programmatic kampány, és miközben idehaza még mindig csak a nagyok játszótere ez (speciális tudásigény és magas költségek miatt), aközben jól látszik, hogy a világ az online marketingben is a mutyimentes, automatizált és jól célzott hirdetések világa felé halad. A lemaradásunk nem annyira jelentős, mint az esetleg kívülről látszik, kérdés, elég erős lesz-e a piacunk egy ilyen változásra.

Sok cég feltűnt, majd eltűnt a piacon, újabb trendek jelentek meg és lettek unalmasak. Most éppen még mindig az influencerek a slágertéma, miközben a hatékonysága az ilyen kampányoknak egyre kérdésesebb. De ez sem újdonság: 2005-2008 körül ugyanilyen hype volt a bloggerek körül is.

A szöveges tartalom átalakult, a videó lett a fontos platform, ha tartalmat akarunk gyártani. Előtérbe kerültek a generációs elméletek, pár éve már minden magára valamit is adó marketinges X, Y és Z generációkról beszél. Továbbra is képesek vagyunk úgy hárombetűs szavakkal, rövidítésekkel beszélgetni, hogy nagyon okosnak látszódjunk, és az ügyfeleknek úgy kelljen elfordítani, mit is akarunk. 

Aminek örülök, hogy sok a tehetséges és ügyes fiatal, sokan nőttek bele az elmúlt tíz évben az online marketing világába. Az, hogy egy már működő piacra léptek be, olyan előny, amit majd évek múlva fognak látni: a múlt emlékei, megszokásai nem korlátozzák őket.

Végül meg kell említenem, hogy az elmúlt tíz év egyik fontos személyes projektje lett számomra a Facebookon a KKV csoportok moderálása is. A KKV Marketing és KKV Üzleti csoportok az elmúlt években hatalmasat nőttek, több tízezer ember ismeri és használja ezeket. Egy olyan platform lett, amely valódi közösségként is képes működni - bár természetesen ez sem tökéletes, a szakmai tartalmak mellett sok a személyeskedés és a sértődés is. De megjelennek a sikerek, és számos munkakapcsolat jött létre a csoportok segítségével. Nekünk, moderátoroknak pedig a sok munka mellett folyamatos tanulás és szakmai tapasztalat: amit látunk és akiket látunk mind szélesítik a látókörünket.

Eltelt tehát tíz év, már a húszas években élünk. Lássuk hát, milyen lesz az elkövetkező tíz év!

Szólj hozzá!

Hogyan öljük meg az internetet

Címkék: közösség

2019.12.04. szerda 10:49 Konrad

hacker-4031973_640.jpgAz egész internetben az a legjobb, hogy demokratizálta a véleménynyilvánítást: már nemcsak néhány embernek van lehetősége sokaknak elmondani, mit gondol a világról, hanem mindenkinek. A különböző közösségi média eszközök tették ezt olyan egyszerűvé, hogy lényegében bárki képes legyen tartalmat megosztani. Igazából még írni sem kell tudni, hiszen képeket, videókat is megoszthatunk, sőt, a fiatalok körében népszerű TikTok pl. már csak ezt tesz lehetővé. Lett egy olyan eszközünk, amit a hülyék is tudnak használni.

Volt régen egy mondás: készíts olyan eszközt, amit a hülyék is tudnak használni, és csak a hülyék fogják használni. Ez jut egyre többször az eszembe, amikor bele-beleolvasok egy-egy közösségi média platformba. Valahogy eltűnnek az értelmes vélemények, és maradnak az indulatok, maradnak az átgondolatlan reagálások, és maradnak azok az alapvetően erőszakos posztok, amik valahogy mindig kirekesztőek (nem szükségszerűen politikai értelemben). És persze lettek a reklámok, néha jelezve, de legtöbbször bújtatva. Még van némi menedék, pl. a Twitter vagy a Tumblr nyomokban értelmes tartalmat tartalmaz, és vannak még olvasható blogok. De például a legjobb egyedi tartalom számomra egy hírlevél (Kelt barátom Rákásza), ami valójában visszalépés: nemcsak kommentezni nem lehet, de nincs se lájk, se megosztás. Nincs közösségi élmény, egyirányú a csatorna.

Ez a fajta visszalépés viszont teljesen érthető. Itt, ezen a blogon is meg lehet nézni, mennyire eltűntek a kommentek, és bár a legutóbbi bejegyzésem, amely Index címlapra került, kapott szép számmal kommenteket, de azoknak csak kisebb része érdemi (és elég sokat kellett törölni is). Már a Facebook megmentőjeként kikiáltott csoportokban is bizonyos felhasználó szám fölött előzetesen kell moderálni, mert a felhasználók egy része olyan mértékben ignorálja a szabályokat, mintha lényegében értelemzavarosak lennének.

Az internetet kinyírjuk azzal, hogy a sok hülye(ség) miatt egyre kevesebb az érdemi tartalom. Hogy a bulvár, a bulvár jelleg a menő, azzal lehet elérést csinálni, arra jönnek a lájkok. Kinyírjuk azzal, hogy sem stílusban, sem tartalomban nem vesszük figyelembe a másikat, hogy beszólunk, leszólunk, rászólunk.

Egyik kedvenc scifim, a Végjáték (Orson Scott Card) világában is vannak hálózatok. A szabad hálózat olyan, mint a közösségi média: bárki bármit írhat. De vannak moderált helyek, ahol egy-egy témában érdemi viták folynak. Ott sem kell megadni a valós adatokat, de a bekerülés csak moderáltan lehetséges, és ennek megfelelően figyelnek is arra az emberek, ott mi hangzik el. Olyan, mint egy jól szerkesztett nyilvános vita. Bárki láthatja, de csak azok írhatnak bele, akiket a moderátorok beengedtek. De ezeknek a moderált helyeknek a nagy előnye, hogy nem egy-egy szekértáborhoz tartoznak, vagyis nem zárják ki a más véleményt. Nem olyanok, mint egy-egy Facebook oldal vagy csoport, ahonnan csak azért zárnak ki embereket, mert a moderátorokhoz képest más a véleményük, más politikai táborhoz tartoznak, vagy egyszerűen csak a konkurenciának dolgoznak.

Nem látom azt, hogy a közeljövőben nagy változások történnének. Az elmúlt évek megmutatták, hogy sokan, nagyon sokan vannak, akiknek jó az, ha a saját, akár torz véleményüket tovább erősítik, és ők azok, akik nem is fogadnak el más véleményt. Az így kialakuló, lényegében zárt vélemény-csoportok aztán egymással már nem is kommunikálnak. Olyan párhuzamos világok alakulnak ki, mint a politikai rendszer volt a XX. század második felében: vasfüggönyök és zárt országok halmaza.

Ezzel pedig lényegében kinyírjuk az internetet. Egyre kevésbé lesz érdekes, inkább drogszerűen fog működni, mert kell a napi betevő, de nem ez lesz a megbízható forrás. A szabad véleménynyilvánítás és a mindenki számára könnyen használható platformok együttese, megfelelő tapasztalatok és főleg megfelelő edukáció nélkül kaotikus helyzetet eredményeztek. Kár.

Lesz-e változás? Jelenleg nem látom, hogy lenne erre igény. A szerzői jogok, a magánszféra, a reklámok kordában tartása a fő problémák jelenleg az interneten, de a tartalom minősége nem az. Igen, az álhírek ellen vannak, akik küzdenek. De amikor konkrét országok, konkrét politikai erők érdeke az álhírek terjedése, akkor ez is szélmalomharc. A változáshoz igény kell. A minőség igénye, legyen ez akár elitista vagy sznob igény. Egy olyan divat, hogy nem lájkoljuk a hülyeséget, nem osztunk meg mindent gondolkodás nélkül, hogy feltesszük magunkban a kérdéseket: valóban érdekel mást is, amit írok, vagy csak az indulataimat akarom levezetni?

2 komment

OK, boomer!

Címkék: onlinemarketing közösség

2019.11.25. hétfő 10:49 Konrad

ok--boomer-screengrab.jpeg

Nem gondolom, hogy a generációelméletek és azok használata tévútra vinne, sőt. Írom ezt azért, mert miközben a közösségi média marketing - és úgy általában az online marketing - óráimon tanítom a generációkat, látom, hogy a szakmán belül (és persze kívül is) egyesek szerint ez az egész csak humbug, önbecsapás. Persze érdemes a helyén kezelni minden ilyen elméletet, és megpróbálni a gyakorlatban tudomásul venni: minden társadalomtudományos elmélet alapvetően a megfigyelésre épül, ennek megfelelően nem olyan éles határokkal dolgozik, mint mondjuk a Cauchy-konvergenicakritérium.

Először is, a generációk meghatározása elsősorban kor alapján történik. Másodsorban az adott társadalom fejlettsége (illetve fejlődési szakaszai) határozzák meg. Így miközben baby boomer generációról beszélünk azok esetében, akik a második világháborút követően születtek (1965-ig kb), aközben nagyon nem ugyanolyan ez a generáció az USA-ban, Nyugat-Európában vagy Kelet-Európában. Még keletebbről nem is beszélve. Hiszen nálunk is volt baby boom, de nem azért és nem úgy. Miközben az USA (és Nyugat-Európa) forradalmakat csináltak és szétverték az előző társadalmi rendszert, aközben nálunk ugye államilag lett teljesen szétverve az előző rendszer, és a sok gyerek születésének is elsősorban "felsőbb okai" voltak, nem az ugrásszerű gazdasági fejlődés. 

Az emberek gondolkodásának, szocializációjának meghatározó szakasza az első tíz év. Ahogy azt Bernschütz Mária elmondta, a gyermekkori szocializáció felnőtt "változata" a generációelmélet. Azért beszélhetünk az eltérő generációkról, mert eltérő módon szocializálódtak: mást vettek a kezükbe gyerekként, mást viszonyrendszerben gondolkodnak.

Számos olyan meghatározó élményben tértek el az öregebb nemzedékek területtől függően, amelyek meghatározták életüket, gondolkodásukat. De erre az időszakra tevődik a tömegkommunikáció fejlődése is. Amikor az első boomerek születtek, még a rádió volt a tömegmédia (meg persze az újság, de az sem nem azonnali, sem nem olcsó). Aztán a televízió már mindenhol jelen lett, de valójában csak az X generáció nőtt bele a tévés világba. De ezek az eszközök még nem voltak globálisak. Az Y generáció találkozik először azzal az élménnyel, hogy egy globális(abb) világban szocializálódik: a Music Television indulása lényegében a generációs korhatár. Az a fajta globális kultúra megjelenése, ahol ugyanazon kulturális élmények befolyásolták a "nyugati" és az "európai szocialista" világképet. 1990-re a vasfüggöny is megszűnt, és kialakulhatott egy olyan globális nyugati világ, amely a mai világunk alapja. Ez a gyerekkori élmény határozza meg tehát az Y generációt, ők szembesültek először azzal, hogy lényegében egy (kulturális) nyelvet beszéltek, függetlenül attól, hogy az USA-ban vagy Németországban, esetleg Magyarországon születtek.

De csak a '95 után született Z generáció kapta meg gyerekként azt az eszközt, ami már teljesen globálissá tette a gyerekkorukat: az internetet. Számos cikk érhető el arról, hogy ez mit eredményezett, most talán azt emelném ki, hogy a közös (online) élmények, a közös mémek, a közös sorozatok, a közös zenék világa ez, ahol egy USA reklám direktben hathat egy európai fiatalra, őt közvetlenül fogyasztásra ösztönözve - hiszen pontosan érti, miről van szó.

Amikor tehát a generációkat vizsgáljuk, meg kell értenünk: miközben az idősebb generációk nem globálisak kulturálisan, addig a fiatalok sokkal globálisabbá váltak. Ezért lehet az, hogy olyan, számukra fontos dolgok, mint a környezetvédelem, egyszerre mindenhol és nagy tömegben visszhangra talál köztük. És talán ezért nem tud az idősebb generáció ezzel mit kezdeni, mert nem látja, nem érzi, ez mennyire más környezet, amiben a fiatalabb generációk élnek.

Politikusok és eszmék bukhatnak bele abba, hogy a világot most irányító boomerek és öreg X-ek még nem globálisan gondolkoznak, és azt hiszik, amit tesznek, csak szűkebb földrajzi környezetükre hat.

Amikor tehát azt látjuk, azt halljuk, OK boomer, gondoljunk erre is: nemcsak a vélemény lehet öreges, de az a viszonyrendszer is, amelyben ez a vélemény megfogalmazásra került.

És van itt még egy fontos dolog, ami ránk, marketingesekre hat: már nem a helyi cégekkel, helyi kínálattal versenyzünk. Lényegében nincs olyan lokális kínálat, ami érdekelné a Z-t. Nem arról van szó, hogy helyben nem kell kitalálni jó dolgokat - kell, azért is kell, mert minden kínálat helyi valahol -, hanem arról, hogy nem a saját szűk környezetünkből kell kitűnni, hanem a globális kínálatból. Ahogy az eszméknek, úgy a szolgáltatásoknak és a termékeknek is egy sokkal nagyobb piacon kell ismertté válniuk.

Ezek után én nem érzem sem sértőnek, sem lenézőnek az OK boomer-ezést. Egyszerűen tényként kezelem: most nem földrajzilag, hanem generációsan alakultak ki eltérően szocializálódó, eltérő kultúrájú csoportok.

77 komment

Direct 404?

Címkék: hiba onlinemarketing kampány

2019.11.11. hétfő 09:25 Konrad

error-2129569_640.jpg

Kevés kellemetlenebb dolog van egy kampányban, mint az, amikor a kattintás után egy hibaüzenetet kap az érdeklődő. Ennek több oka is lehet, például ha a hirdetésnél valaki elrontja az url-t, vagy ha a weboldalon elkerül máshova a tartalom. Esetleg ha a weboldal leáll.

Képtelenség minden landing page-t naponta folyamatosan ellenőrizni, legalábbis kézzel. De vannak rá szoftverek (mi is használunk néha ilyet), amelyik képes folyamatosan figyelni beállított oldalakat. No persze, azt is ellenőrizni kell, hogy a hirdetés is rendben van-e.

A Facebook-on például, ha egy weblapot beállítunk érkezési oldanak, akkor annak kivonatát is bizonyos hirdetéstípusoknál megmutatja. Ha itt ezt látjuk: 404, akkor lehet egy olyan gyanúnk, hogy valami hiba van a túloldalon. Mutatom, mire gondolok:

upc_hiba1.jpg

Ezt a hirdetést láttam a hétvégén, több alkalommal is. Kiemelem, miről is beszélek:

upc_hiba2.jpg

Ezek után nem lepett meg, hogy kattintás után ez fogadott:

upc_hiba3.jpg

Itt valaki valamit elfelejtett ellenőrizni, nem? Vagy leállt ez az oldal a hétvégén. Kellemetlen, hiszen aki erre a nem létező landing page-re érkezik, az inkább otthagyja az oldalt, és most nem lesz ingyen HBO-ja.

Tehát: figyeljünk, ellenőrizzünk. Triviális kérés, de láthatjuk, a nagyok is hibázhatnak.

Szólj hozzá!

Csak egy hétig olvashatod ezt a bejegyzést!

2019.11.07. csütörtök 11:23 Konrad

january-2290045_640.jpg

Sok olyan hirdetést látok, amiben a címhez hasonló üzenet van: csak egy hétig érhető el a kedvezmény, jövőhéten nyitunk, stb. Ezek azért kifejezetten jó szövegek, mert könnyű megérteni, felfogni. Nem kell tudni, milyen nap van, hanyadika van. Hiszen ha azt írom, a kedvezmény november 14-ig érvényes, azt kapásból nem fogja tudni az olvasó, hogy melyik nap is? Az már a jövőhét? Eleje vagy közepe?...

Szóval helyes gyakorlat, ha relatív időzítést adunk meg. De.

Ha az ilyen üzeneteket hirdetjük is, akkor figyeljünk arra, mikor hirdetjük! Egy nappal az akció lejárta előtt a "csak egy hétig" kedvezmény valójában már csak alig egy napig tart. A jövőheti konferencia pedig holnap lesz.

Vagyis: ha olyan hirdetést készítünk, ami tartalmaz relatív határidőt, mindig figyeljünk arra, mikor és meddig hirdetjük! Egyébként is érdemes a hirdetések értelmét mindig ellenőrizni. Én eredetileg matematikát tanultam, és a sokak által utált szöveges feladatoknak is mindig az volt a vége, hogy ellenőrizzük vissza az eredményeket. Egy-egy fizika példa megoldása is azzal végződött, nézzük meg, reális-e az eredmény (hiszen ha a madár a számításaink szerint 450 ezer km/másodperc sebességgel repült, akkor ott tuti valamit elszámoltunk).

Szóval, én most kiírtam címnek, hogy csak egy hétig olvashatod ezt a bejegyzést - és ez kint is marad, reményeim szerint évekig. Ahogy a falusi kocsmában is a felirat: Hitel holnaptól!

Szólj hozzá!

Állítsd le!

Címkék: google onlinemarketing kampány facebook

2019.10.14. hétfő 11:15 Konrad

burn-money-1463224_640.jpg

Sokféleképpen lehet égetni a pénzt, de az a legrosszabb, amikor ezzel magunkat is égetjük. Sok kampány fut a Google-ben és a Facebook-ban, és ezek jelentős része csak egy bizonyos időpontig él - aztán már nem kell, hogy fusson.

Ilyen időpont volt a vasárnap is. Este hétkor bezártak a szavazókörök, így aki ezt követően is hirdeti valamely jelölt, párt vagy szervezet üzeneteit, amely a szavazásra buzdít, az egészen biztos, hogy csak a pénzt égeti. Gondolhatnánk, ilyen nincs, hiszen a kampányok időzíthetőek, a Facebook-on például be lehet állítani, mikor legyen vége.

De a valóság mégsem ez. A valóság az, hogy hétfő délelőtt 10-kor is még futott egy csomó politikai hirdetés, ami az önkormányzati választásra buzdít.

Én erre csak egy dolgot tudok mondani:

ÁLLÍTSD LE!

De legyen ez egyben tanulság is. Amikor egy kampányt megtervezünk, figyeljünk oda, mikor van vége, állítsuk be úgy, hogy ne fusson túl, hogy ne égessük a pénzt. Igen, tudom, ez nagyon triviális, de a gyakorlat mutatja: mégsem tartják be.

Szólj hozzá!

Politikai kampány rémálom

Címkék: polblog

2019.10.06. vasárnap 13:12 Konrad

architecture-4414796_640.jpg

Egy politikai kampány előkészítése nagyon sok lépésből áll. Egy profi kampányban mindig kell lennie egy embernek, akinek az a dolga, hogy feltárja a jelölt összes ügyét. Az összes olyan ügyet, ami ha nyilvánosságra kerül, gondot okozhat. Ebben természetesen a jelöltnek is segítenie kell: el kell mondania mindent a múltjából.

Mindent.

Ezek után a stábnak fel kell készülnie, mi történik akkor, ha ezek bármelyike nyilvánosságra kerül. Tehát ne álljon elő olyan helyzet, hogy kapkodni kelljen. Persze felmerül a kérdés: mi van akkor, ha olyan dolgot kezdenek el mondani a jelöltről, ami nem igaz? Mert arra ugye nem készültek. Ez persze egyszerű: ami nem igaz, azt a legkönnyebb cáfolni. Ennek is megvan a maga metodikája, de a mostani aktuális események miatt nézzük, mit kell tenni akkor, ha kiderül valami, ami igaz.

Az első lépés: nem szabad hazudni. Ez nem jelenti azt, hogy mindent azonnal el kell ismerni, de semmi olyat nem szabad mondani, ami később igazolhatóan hazugság. Az ügy, ami kiderül, lehet, kellemetlen, de önmagában nem biztos, hogy megrendíti a szavazók bizalmát. De egy nyilvánvaló hazugság már bizalomvesztéssel fog járni.

A második lépés: ha a bizonyítékok egyértelműek, cáfolhatatlanok (és tényleg igaz, amit állítanak), akkor mindent el kell ismerni, ami igaz, de azonnal saját kontextusba kell emelni. Vagyis ami bizonyíthatóan igaz, azt kár lenne cáfolni, de semmi mást nem kell megerősíteni. Mert minden igazságnak több oldala van, és léteznek olyan körülmények, amelyek árnyalják azt. Az igazság elismerése jelen esetben fontos dolog: bizalmat ébreszt.

A harmadik lépés már összetettebb lesz: tompítsd az igazság élét, szervezd meg, hogy a jelölt tudjon megbánást mutatni, és ezt mindenki lássa, akit a téma érdekel. Ehhez egyrészt kell nagyon jó nyilatkozat, másrészt támogatók. Például ha az derül ki, hogy a jelölt félrelépett, miközben a kampány szerint példás családapa, akkor a családja is biztosítsa támogatásáról - az a jó, hogy együtt nyilatkoznak. Ennek nem kell nyilvános eseménynek lenne, általában elég egy rövid videó is.

A negyedik lépés az "elkenés". Ha a nyilvánosságra került tények nem befolyásolják jelenősen a kampányt, akkor túl kell azon lépni. Mert bár erről fog mindenki kérdezni, tudni kell olyan válaszokat adni, amely más, pozitív üzenetek felé mutat. ("Igen, a múltban követtem el hibákat. Ebből tanultam, így most teljes tudásommal fogok a közösség építésével foglalkozni." stb.)

Fontos tehát, hogy legyen terv és legyenek kész válaszok. Ellenkező esetben vagy a hallgatás lesz a beismerése mindannak, ami történt, vagy az össze-vissza kommunikáció építi le a bizalmat. Mert fontos a nagyon gyors reakció. Itt a gyors alatt néhány órát értek.

Végül pár gondolat a közösségi médiáról: miközben a Facebook saját jelenlét így-úgy kordában tartható, és úgy lehet tenni, mintha semmi nem történt volna, attól az internet tele van olyan csatornákkal, ahol téma az, ami kiderült. Azokat nem lesz mód moderálni. Így a feszültség egyre nagyobb lesz a "hivatalos" és az "organikus" információ-áramlásban, ami megint bizalomvesztéssel jár. Ez nem jelenti azt, hogy nem kellene törölni a negatív kommenteket, de azt viszont jelenti, hogy nem szabad a saját csatornákat információk nélkül hagyni, és a kevésbé durva kommenteket érdemes megválaszolni.

Egy biztos: a hallgatás vagy a teljes tagadás a válságkezelés csődje. Abból csak rosszul lehet kijönni.

Szólj hozzá!

Generációk és reklámok

Címkék: onlinemarketing kutatás

2019.09.25. szerda 11:43 Konrad

generations-2347545_640.jpg

Egy tegnapi konferencián marketing és HR szemmel jártuk körbe a generációkat. A szokásos megállapításokon túl felmerült pár olyan téma is, amiről nem, vagy csak ritkábban beszélünk. Ezek egyike volt az a, hogy mennyire valós ez a generációs kérdéskör, vagy csak egy újabb hype-ról van szó?

Aki figyelte az előadásokat és a beszélgetéseket, annak számára egyértelművé vált, hogy valóban van markáns különbség az egyes generációk viselkedése, életmódja, internet használati szokásai vagy akár eszközhasználatuk között. De elhangzott az is (Horváth Magyary Nóra mondta), hogy ez inkább csak a felszín, és mélyen, legbelül ugyanarról van szó minden generáció esetében: a fogyasztói igényeket kell kiszolgálnunk. Amik viszont elsősorban egyéni igények, egyéni elvárások és viselkedések.

Az volt a konklúzió, hogy van hype, de nem ok nélkül. A generációk eddig is fontosak voltak, de most a technológiai változások miatt talán kicsit jobban látszanak a különbségek. Vagyis alapvetően nem az történik, hogy valami teljesen új dolog a reklámozás szempontjából a generációk léte, hanem az, hogy ez a téma most népszerűvé vált, mert jól látszik és sokak számára észrevehető.

A másik fontos tanulsága a konferenciának számomra az, hogy a generációk együttélése alapvetően türelmet és megértést igényel. Ez ugyan nem elsősorban a reklám területe, hanem az együtt dolgozásé, de mivel jó reklámot úgy lehet csinálni, ha az érintett célcsoport/generáció néhány tagját is bevonjuk valamilyen módon (tanácsadóként vagy fókuszcsoportként) a kreatív folyamatba, így mégis érinti ezt a területet is. A résztvevők mind hangsúlyozták, hogy nem a különbségeket, hanem a kapcsolódásokat kell megkeresni, és meg kell találni az együttműködés megoldásait.

Számomra a konferenciának két fontos megállapítása volt. Az egyik, hogy megerősítette mindazt, amit eddig is tanítottam: a generáció kérdés fontos, kell vele foglalkozni, érdemes megismerni az ezzel kapcsolatos cikkeket, véleményeket, kutatásokat. A másik kicsit személyesebb dolog: nem kizárólag a kor határozza meg azt, hogy melyik generációnak megfelelően viselkedünk, hanem a szocializáció, a tanulmányok és a foglalkozásunk is. Vagyis attól, hogy én X generációs vagyok, fogyaszthatok úgy, mintha Y vagy Z lennék, és attól, hogy valaki mondjuk Z generációs, még lehet, hogy hasonló értékei vannak, mint egy Baby Boomernek. Mert a kutatások az átlagot mutatják, és valójában az egyes emberek ettől akár jelentősen is eltérhetnek.

 

Szólj hozzá!

Elhiszed?

Címkék: onlinemarketing tartalom

2019.09.19. csütörtök 16:39 Konrad

town-sign-924570_1280.jpg

Az élet egyszerű. Elhiszed?

Ha ezt megeszed, lefogysz. Ha ezzel bekened a fejed, újra kinő a hajad. Ha ilyet iszol, boldogabb leszel. Ha nálunk vásárolsz, szebb lesz a napod.

Elhiszed?

Az a baj, hogy a fentiek akár igazak is lehetnek. Valakinek. De lehet, neked pont nem. Minél általánosabb dolgot mondasz, annál nagyobb az esélye, hogy sokak számára igaz lesz. Például egy magyarnak a tengerparti nyaralás jellemzően pozitív üzenettel bír. De van olyan ismerősöm, akit ez nem érdekel, ingyen se menne. Egy ínyenc számára az osztriga - ha friss - különleges csemege. A nagylányomat kiverné a víz, ha meg kellene ennie. Számomra fontos kérdés, hogy milyen az autóm felszereltsége, motorja, fajtája, és ezeket tudom is. Ismerősöm látott egy autót, kérdeztem, milyen volt, az volt a válasz: piros. Őt nem érdeklik az autók.

Amikor nagyobb közönség felé kommunikálunk, akkor értelemszerűen egyszerűsítünk. Nem szólíthatunk meg mindenkit, mert nem tudunk megszólítani mindenkit. Olyan példákat kell tehát hoznunk, ami minél több ember számára közös. Ezért könnyű a barátoknak történetet mesélni, és ezért nehéz jó történettel előállni egy nemzetközi hallgatóság előtt.

Olyan tíz éve még a televíziós műsorokból vett példák jók voltak közös élménynek. Vagy amikor egyetemistákat tanítottam akkoriban, lehetett jönni a Harry Potteres példákkal. Mára ugyanilyen korú közönséget akkor tudok megszólítani, ha ismerem a youtubereket. Sajnos még közös olvasmányélmény is kevés van.

Pedig az üzenetemet akkor fogják elhinni, akkor leszek hiteles, ha számukra is érthető példákat hozok. A közös élmények, a közös kulturális háttér nagyon fontos kommunikációs eszköz. A közösségi médiában is ez fogja megteremteni a hitelességet: ha olyanról tudunk beszélni, amit a követőink, a közönségünk ért és érez. Ettől válik az, amit mondunk, hihetővé.

És akkor elhiszed.

Szólj hozzá!