Onlinemarketing blog

Az Onlinemarketing blogon a hazai és külföldi online marketing hírekből, információkból merítek. Ha érdekeset látok, hallok, olvasok, arról elmondom a véleményem. Néha pedig csak leírom, amit szerintem érdemes tudni az internetes, online, digitális marketingről.

Berényi Konrád, tanácsadó

Levél a blognak

Fontos dolgok


etarget

Nomen Est Omen

A Konrád férfinév a német Kuonrat névből származik. Elemeinek jelentése: merész és tanács.
Forrás

A Cég

Az Onlinemarketing blogot az Onlinemarketing.hu Kft., mint online marketing és kommunikációs ügynökség vezető tanácsadója és ügyvezetője írja.

Onlinemarketing.hu Kft.

 

Fontos dolgok

Add to Google

Add to Netvibes

Twitteren. Vigyázat, mély víz!

Hirdetések

Közösségi média alkalmazás partnerünk a
pagerider-logo_1.png




Virágcseppek - Bach virágterápia tanácsadás

Utolsó kommentek

MUNKA!

  • Nincs megjeleníthető elem

Tagek

8x80 (3) adatbázis építés hónap (5) adblock (15) adverticum (4) ajánló (563) apple (3) arukereso (84) arukereso toplista (72) banner hónap (8) blog (231) blogmarketing (64) blogring (97) business blog (40) céges weboldal (13) e-business (5) ebusiness (105) ekormányzat (3) előadás (21) email marketing (43) érdekes (207) etarget (207) etarget qa (4) etarget tippek (33) etarget toplista (128) facebook (161) fórum (6) gépház (98) gerillamarketing (10) google (111) hiba (107) hírek (36) humor (31) iab (4) index (33) internetes fejlesztések hónap (4) internetes stratégia 2007 (8) internethungary2006 (16) internethungary2007 (6) internethungary2008 (4) internethungary2009 (5) internethungary2010 (6) internet hungary 2011 (3) iwiw (74) jog (30) kampány (371) kérdés (7) kereső (61) keresőmarketing (231) keresomarketing nap 2007 (7) keresomarketing nap 2008 (7) keresomarketing nap 2009 (8) keresomarketing nap 2010 (3) keresomarketing nap 2011 (6) keresomarketing nap 2012 (5) keresőoptimalizálás (51) keresőoptimalizálás tematikus hónap (5) kkvmarketing (8) Klub (12) közösség (240) közösségi média (14) kreatív (120) kutatás (98) látogatottság (27) laza (10) LinkedIn (4) Marketing és környezetvédelem (4) mediahungary2010 (4) minicrm (7) mobil (33) mobil marketing (23) msn (10) oktatás (35) om eloadasok (4) om tanacsadas (3) onlinemarketing (1229) online kutatas 2007 (7) online marketing tippek (366) polblog (56) pr (29) reklamkonferencia eger (6) reklám célzás hónap (6) rss (23) sem (200) seo (49) smo (47) spam (32) startup (9) startup 2008 (4) startup 2009 (4) startup 2012 (5) statisztika (323) stratégia (5) szakcikk (6) szövegírás (33) tabu (5) támogatott bejegyzés (43) tanácsadás (18) tanácsadás hónap (4) tartalom (72) tartalommarketing (3) telefon (3) turizmus online (5) twitter (6) üzlet (327) üzleti kommunikációs hónap (4) video (114) viral (25) vírusmarketing (30) vlog (4) web2 (142) web22 symposium (7) web2 symposium (17) weboldal (247) website ergonómia hónap (4) wiki (4) wom (35) www.fenyek.hu (5) yahoo (13) [origo] (15) Címkefelhő

Hirdetési partner


Infinety Online Média és Marketing Kft.

Tel: +36-1-326-0065
E-mail: sales@infinety.hu
Web: infinety.hu
Blog: infinety.blogspot.com

Mennyit posztolj Facebook-on?

Címkék: facebook

2021.02.12. péntek 10:39 Konrad

fb_640.jpg

Vannak olyan kérdések, amelyek rendszeresen felmerülnek. Ezek mind olyanok, amelyek valamilyen praktikus, gyakorlati tanácsot kérnek, egyszerűek, de valahogy nem lehet rá triviális, jó választ adni. Ilyen kérdés ez is: hány posztot készítsünk a Facebook-on hetente?

Erre ugye nem lehet általános választ adni. Amíg nem lehet tudni, milyen a cég, milyen az ott dolgozók tudása, gyakorlata a közösségi médiában, amíg nem ismerjük az üzleti és marketing célokat, és még sok, adott esetben cég-specifikus dolgot, javasolni se nagyon tudunk.

Eleve ugye az első probléma, hogy elvileg a közösségi média azoknak való, akik tudnak és akarnak is kommunikálni. Sok cég nem tud, sok nem is akar. Mégis úgy gondolják, hogy "kell a Facebook", mert ezt látják, mert a konkurenciának, a havernak is van, mert adott esetben erre gondolják azt, hogy olcsó hirdetés. Így aztán lesz is Facebook, és olyankor jön ez a kérdés.

A másik nagy probléma az, hogy a cél ismerete nélkül nehéz bármit mondani. Elvileg ugye jobbára három féle marketing cél lehet: edukálás, márka vagy ismertség növelés, eladás. Gyakorlatilag a kisebb vállalkozásoknál egy fajta cél van: az eladás. A Facebook viszont nem minden esetben ideális hely az eladásra - igazából cégtől és terméktől függ, mennyire lesz jó. (Van olyan partnerünk, akinek a Facebook-on csinálunk nagy forgalmakat, és más felület nem működik, és van olyan partnerünk, akinek a Facebook-os hirdetés csak pénzégetés lenne, mégis tudunk forgalmat csinálni, csak nem ott.)

De a kérdés adott: mennyit posztoljunk a Facebook-on?

Ha ökölszabályt akarunk megfogalmazni, akkor az ez lehetne:

  • legalább hetente egyszer
  • ha lehet, hetente három alkalommal
  • ha van miről írni, akkor hetente 5-7 alkalommal

ha van oka, akkor akár naponta többször is, de ne lógjanak egymásra a posztok, minimum egy órát várjunk két bejegyzés megjelentetése között

Ezzel az ökölszabállyal az a baj, hogy nem beszél a posztok minőségéről. A heti 5-7 poszt egy webáruháznak nem sok: minden termékről lehet posztot készíteni, kirakjuk, "azt' jónapot". Csak lehet, az is elunja ezeket nézegetni, aki amúgy kíváncsi a cégre. Vagyis szar posztból sokat kár csinálni. Legyen inkább kevesebb, de azok legyenek hatásosak: használjunk jó képet vagy képeket, a szöveget gondoljuk végig, és mostanában azt látjuk, érdemes ezekre pénzt is fordítani. Napi 1000,- Ft elköltésével már tisztességes elérést is csinálhatunk.

Jó válasz tehát nincs, de ökölszabályt mégis tudtam adni. A megoldás pedig mindig kicsit egyedi lesz.

Facebook oldalt kezelsz, és néha elakadsz, lennének kérdéseid? Gyere, legyél tagja az Onlinemarketing Klubnak, segítünk!

Szólj hozzá!

Én így, te hogy vagy kreatív?

Címkék: kreatív

2021.02.11. csütörtök 10:21 Konrad

coffee-2608864_640.jpg

Nem tudsz mindig kreatív lenni. A munka egy része monoton, sok az olyan feladat, amikor egy terv alapján haladsz, amikor nem sok helye és ideje van a kreatív gondolkodásnak. Viszont van, amikor kreatívnak kell lenni, és nem megy. Ezer és egy oka lehet.

Lehetsz fáradt. Lehet, más problémák nyomasztanak. Vagy egyszerűen nem áll rá az agyad. Vagy nincs ré időd, szorít a határidő. A kreatív feladatmegoldás ötleteket kíván, valamilyen szinten újdonságokat. Ráadásul az a fajta kreatív feladat, amiben részünk van, általában valamilyen keretbe kell beleférjen. Hirdetésnél még sokszor a karakterszám is adott. De a téma, a megjelenés helye, a felhasználás helye szinte biztos, hogy meg van kötve.

Éppen ezért nemcsak ötlet kell, de rugalmasság és tapasztalat is.

Nem tudom, más hogyan dolgozik, de nekem a kreatív munkához idő kell. Olyan idő, amikor nem csinálok semmit. Az ilyen feladatok megoldása nálam (minimum) három lépésben történik. Először beleásom magam a feladatba: megnézem, mit kell csinálni, elolvasom a hozzá adott segítséget, utánaolvasok a témának, és így tovább. Vagyis tanulok, felkészülök. Aztán...

Várok. Látható dolgot nem csinálok, ha a határidő engedi, sokszor napokig. Nem is biztos, hogy bármit leírok. Hagyom, hogy dolgozzanak bennem az információk. És akkor van egy pont, amikor eljön a harmadik fázis.

Leülök, és leírom azt, ami kialakult. Ez a része már általában gyors, a munka talán legrövidebb része. Persze nem mindig, van, amikor ez a szakasz és tovább bontódik, először ötletelek, vázlatokat írok, esetleg tesztelem (akár másokon), hogy mi működik.

A kreatív feladatokhoz tehát kell az az idő, amit rá tudok fordítani. Amikor mások lehet, azt hiszik, semmit nem csinálok. Csak ülök, kikapcsolódok, merengek, olvasgatok, filmet nézek. De közben az agyam azért dolgozik.

Nálam ez így működik. Te hogyan oldod meg a kreatív feladatokat?

Szeretnél képben lenni, képben maradni az online marketinggel? Szeretnél egy moderált közösség tagja lenni? Gyere, és lépj be az Onlinemarketing Klubba!

Szólj hozzá!

Zoom-Zoom óra

Címkék: oktatás zoom

2021.02.10. szerda 09:18 Konrad

digitization-5353007_640.jpg

Panaszkodtam már, hogy nem szeretem az online oktatást, mert személytelen, mert kevés a visszajelzés, mert a frontális oktatáshoz képest nagyon másra van szükség. Miután jól kipanaszkodtam magam, vettem egy nagy levegőt, és elmélyedtem a kérdésben: mit kellene most csinálni?

Szerencsére szembejött egy könyv: Dan Levy: Zoom tanterem, módszertani kézikönyv a hatékony digitális oktatáshoz Ráadásul pdf-ben, innen.

Elolvastam, végiggondoltam, és azóta tervezem, mit fogok belőle azonnal használni, mit később. Szerencsére van Zoom előfizetésem, így minden olyan funkciót ki tudok használni, ami ahhoz kell, hogy a könyvben leírt ötleteket megvalósítsam, így igazából a saját elképzeléseim, a saját ötleteim lehettek csak a korlátjai annak, mit kezdjek az ebből merített szokással.

És persze a már elkészült tananyagaim. Sok olyan képzést csinálok, ami részben vagy egészben már készen van, csak kis mértékben kell aktualizálni, a számokat frissíteni, a screenshotokat ahol kell lecserélni, de ennyi. Nos, ezek átírását, teljes átalakítását sem akartam, több ok miatt. Ebből csak az egyik, hogy aránytalanul sok idő lett volna...

Adott tehát egy frontális tananyag, sok jó ötlet, egy rendelkezésre álló technológia és én. Ma volt az első olyan egész napos oktatásom, ahol elkezdtem használni a megszerzett tudást. Nem az egészet, de egy részét mindenképpen.

Először is: a Zoom sokkal jobb, mint azt az ingyenes verzió mutatni engedi, és sokkal több, mint egy videó meeting szoftver. Ez egy oktatásra is felkészített szoftver, olyan beépített alkalmazásokkal, amelyek egy meetingen nem fognak előjönni, de tanításnál annál inkább. A teljes igénye nélkül íme néhány ezek közül:

  • beépített chat
  • beépített szavazás
  • hallgatóknak kiscsoportos szobák létrehozása
  • jelentkezés funkció
  • emoji használat

Ezek voltak azok, amelyek elsőre megfogtak, amelyek beindították a gondolataimat. Végül a kiscsoportos szobák kivételével használtam mindent - ezek a tapasztalataim:

A beépített szavazás nagyon jó. Kell előre dolgozni természetesen, de egyrészt olyan interakciót biztosít, amely láthatóan kicsit felrázza a hallgatóságot, másrészt tényleg hasznos eredményeket is adhat, nem beszélve arról, hogy ezek az eredmények később is feldolgozhatóak.

A jelentkezés funkciót nem használták. Nem azért, mert ne lettek volna kérdések, hanem azért, mert erre inkább a chat-et használták. Kérdeztek is menet közben folyamatosan, illetve az általam szóban feltett kérdésekre ott kaptam választ. A beépített emojik viszont nem működtek: egyrészt sokaknál nem jelent meg a menü (valószínűleg régebbi Zoom változat miatt), másrészt akiknél meg is jelentek, olyan hamar eltűntek a reakciók, hogy mire a későn ébredők is rányomtak valamire, el is tűntek.

Azt hiszem, majdnem egy év után ez volt az első olyan online tanítás, amikor azt éreztem, nem egyszerű rádióadást készítek, hanem valóban tanítok is. Volt interakció, voltak kérdések, tudtam kicsit alkalmazkodni a hallgatósághoz.

Amit nem csináltam: mivel közel harminc résztvevő volt, nem kapcsoltattam be a kamerát. Bár a módszertan szerint ez is kell, de két oka volt annak, hogy ezt nem csináltam, és én is kamera nélkül prezentáltam. Az egyik ok prózai: egyszerűen nem éreztem elég erősnek a jelenlegi gépemet arra, hogy gond nélkül megjelentsen mindent, működjön a két monitor, a felvétel... Jobb a biztonság. És idén új gépet kell vennem (hol van az új processzoros 16"-os Mac?).

A másik ok: ennyi hallgatót nem tudok úgy megjeleníteni a két monitoron, hogy lássam őket, lássam az előadást, a következő diát, a hallgatói listát (ahol kézzel kell lenémítanom azt, aki nem vette figyelembe a kérésem, hogy kikapcsolt mikrofonnal lépjen be) és a chat ablakot is. Ezen még dolgoznom kell: hogyan fog futni együtt minden? Talán kell majd egy harmadik monitor is??

De már ez is hatalmas fejlődés. Most kicsit nyugodtabban vágok neki ennek a félévnek és az egyetemi online óráknak.

Szeretnél képben lenni, képben maradni az online marketinggel? Szeretnél egy moderált közösség tagja lenni? Gyere, és lépj be az Onlinemarketing Klubba!

Szólj hozzá!

Mert mit adott nekünk a Covid19?

Címkék: onlinemarketing üzlet

2021.02.09. kedd 08:33 Konrad

loading-bar-5521634_640.jpg

Sokak számár ismerős jelenet a Brian életéből az a rész, amikor az elégedetlenkedő zsidók, akik lázadást akarnak szítani a megszálló rómaiak ellen, elkezdik sorolni az okokat: Mert mit adtak nekünk a rómaiak? A jelenetben csak sorolják a pozitívumokat, amiket tőlük kaptak, miközben persze a fő probléma az elnyomás... A jelenet természetesen ettől a kettősségtől válik viccessé, és ez tette sok-sok mém alapanyagává is az elmúlt évtizedekben.

Most is valahogy ilyen érzésem van a Covid19 kapcsán. Ez egy alapvetően rossz dolog, ahogy az elnyomás is rossz volt a rómaiak által. Mégis hozott sok olyan pozitívumot, ami mellett kár lenne elmenni. Persze a járványhelyzet eleje óta szó van erről, én is írtam már ezzel kapcsolatban, de ahogy telik az idő, úgy válik egyre inkább világossá, mit adott - és mit vett el ez a helyzet.

Ahány emberrel, céggel beszélek, annyi féle választ kapok. Mindenki mást érez, attól függően, mennyire érintett a pozitív vagy a negatív dolgokban. De összességében mégis van néhány olyan pont, amelyben mindenki egyetért.

Ezek leginkább a következők:

Home office

Jó, hogy lépni kellett, és sokkal nagyobb szerepe lesz. De jó lenne, ha ehhez felnőnének a dolgozók és a cégek is - például hozzáállásban, elvárásokban és fizetésben is. Mert a home office például plusz költségeket jelent otthon, és megtakarítást az irodákban, így illene ezt valahol kompenzálni.

Online erősödése

Egyértelmű, hogy egyes cégeket ez segített ki a nagyon nagy bajból. És az is egyértelmű, hogy nem lehet egyik napról a másikra átállni onlinera. De fel fog jobban pörögni a fejlődés, és ahogy átvette a reklámtortában az online költés az első helyet már régebben, úgy előbb-utóbb az e-kereskedelemben is ki tud lépni a "kerekítési hiba" méretből.

Személyes kapcsolatok hiánya

Meg lehet lenni személyes kapcsolatok nélkül, de nagyon vacak. Lehet dolgozni így is, igen, nem lehetetlen az, hogy sok száz vagy ezer kilométerre legyünk egymástól, és közben intenzíven dolgozzunk, de egyértelműen rontja a hatékonyságot és a mentális állapotot is, ha közben nem tudunk személyesen emberekkel találkozni.

A karantén megoldás nem ugyanaz, mint az online megoldás

Ez legjobban az oktatásban derült ki, de sok home office megoldásában, és persze a törvényi szabályozásban is látszik: lehet online megoldásnak nevezni azt például, ami az állami oktatásban történik, de valójában ez karantén oktatás, és mint ilyen, nem is hatékony annyira, mint az online (a valódi online) oktatás lenne. És ugyanez történik a cégeknél is: jó az, ami van, mert működik, de lehetne sokkal jobb is.

Látható, hogy a Covid19 nem okozott nagy változásokat, de felgyorsított olyan folyamatokat, amik eddig is történtek, és lehetőséget adott embereknek és cégeknek arra, hogy kipróbáljanak olyan dolgokat, amelyek amúgy már a komfortzónájukon túl vannak. És ez alapvetően nem baj.

Jó esetben a Covid19 egy epizódja lesz ennek az időszaknak, és majd mint katalizátor is emlegetni fogjuk. Még nem látjuk, meddig tart ez a helyzet, de helyi szinten idén biztosan megszűnnek a korlátozások. Vagyis előbb-utóbb túl leszünk rajta, de nem változatlanul.

Mert mit adott nekünk a Covid19? Változást? Ugyan! Fejlődést? Ugyan! Akkor mit?

Ezt pontosan te magad fogod tudni megmondani. Mert mindenkinek mást. Nekünk például az Onlinemarketing Klubbot: Covid19 nélkül nem biztos, hogy elkészül 2020-ban...

Szólj hozzá!

Egy konverzió ára - és értéke

Címkék: onlinemarketing üzlet e-business ebusiness

2021.02.08. hétfő 10:07 Konrad

coins-1015125_640.jpg

Konverziónak nevezzük, amikor valamilyen kampánycélunk teljesül. Általában ez egy vásárlás szokott lenni egy webáruházban, de nem szükségszerűen csak a vásárlás lehet konverzió. Lehet konverzió egy hírlevélre történő feliratkozás, egy Facebook lájk, de akár az is, hogy az érdeklődő több, mint 3 percet eltöltött az oldalunkon. Tehát a konverziót mi magunk határozzuk meg.

Olyan esetekben, amikor az üzleti célunk a pénzkereset, vagyis egészen pontosan a hasznunk növelése, a konverziót mindig ehhez képest határozzuk meg. Vagyis a konverzió egy olyan esemény, amely közvetve vagy közvetlenül növeli a hasznunkat. Legegyszerűbben egy eladás, ugye.

Ilyen általános megközelítésben nagyon sokat lehet beszélni a konverzióról, de most a bejegyzés kedvéért ezt leszűkítem a vásárlásra: konverzió az, amikor a webáruházban a vevő kifizeti a vásárolt termékeket.

Azért szűkítettem le most erre, mert így könnyebben tudom megmutatni, mire figyeljünk, amikor a konverziót szeretnénk beárazni. De miért van erre szükség?

Amikor üzleti tervet készítünk, akkor kiszámoljuk, mennyi bevételünk lesz (mennyit szeretnénk elérni), ehhez milyen erőforrások kellenek, és ebből ki tudjuk azt is számítani, mennyit szeretnénk marketingre, azon belül reklámra fordítani. Így tudjuk ugye meghatározni a tervezett költségvetést. Ahhoz, hogy ez kellően pontos legyen, tudnunk kell, mennyibe is kerül egy konverzió, vagyis egy eladás. Ezért kell tehát beáraznunk a konverziót: ez alapján tudunk mérni, tervezni.

Mondok egy példát: ha tudjuk, hogy 100 látogatóból átlagosan négyen vásárolnak, és tudjuk, hogy a 100 látogató ára, vagyis az a pénz, ami a 100 látogató eléréséhez kell 10.000,- Ft, akkor ebből ki tudjuk azt számolni, hogy a négy vásárló ára 10.000,- Ft, egy vásárló ára tehát 2500,- Ft volt. Természetese ez átlag: lehet, hogy bizonyos esetekben több, máskor kevesebb ez az ár, de átlagosan ennyi.

A kérdés az, megér-e nekünk ennyit egy vásárló?

Viszonylag könnyű rávágni, hogy attól függ, mennyi egy átlagos kosárérték, és azon mennyi a nálunk maradó pénz - ebből ki lehet számolni. Webáruház esetében a bevételünk a forgalomtól függ, valamint attól, mennyiért vesszük az árut és mennyi az egyéb költségünk. Most nettóban számolok végig, de vegyük figyelembe, hogy a bevételeket és a kiadásokat is mindig ugyanúgy számoljuk, vagyis vagy mindenhol számoljunk nettót, vagy ha nálunk nem számít az áfa, mert mondjuk alanyi adómentesek vagyunk, akkor mindenhol a bruttóval számolunk. Ha csináltunk egymillió forint forgalmat, és ezt 100 vásárlás hozta, akkor egy vásárlás átlagosan 10.000,- Ft volt, vagyis ennyi az átlagos kosárméretünk. Ha a költségünk az egymillió forint bevétel mellett erre időszakra - reklámdíjakkal és az áru beszerzési árával együtt - egy millió forint alatt van, akkor kerestünk (vagyis hasznunk keletkezett). Ha több a költség, akkor viszont veszteséget termeltünk.

Az első esetben örülünk, és ha tudjuk tartani ezt szintet (vagyis az átlagos kosárértéket, bevételt, hasznot stb.), akkor már most hátradőlhetünk, fenntartható a boltunk. De ha veszteségünk van, akkor zárjunk be?

Nos, nem szükségszerűen. Itt jön képbe az, hogy pontosan mivel foglalkozunk, mit adunk el, és ebből következően egy másik fontos kérdés: mennyire valószínű, hogy egy vásárló újra fog nálunk vásárolni? És ha valószínű, akkor hány alkalommal? És az újravásárlásra ösztönzés nekünk mennyibe kerül?

Mert lehet, rövid távon a matek azt eredményezi, hogy drága a 2500,- Ft-os, fent kiszámolt konverzió. Nem éri meg ennyiért eladni. Ilyenkor vagy csökkentjük a költségeket, vagy növelni próbáljuk a konverziós arányt, vagyis valahogy azt akarjuk elérni, hogy vagy kevesebb legyen ez a 2500,- Ft, vagy mégis beleférjünk ennyivel a költségekbe.

De érdemes még egy dolgon elgondolkodnunk, és ez a konverziónak nem az ára, hanem az értéke. Vajon aki vevő volt nálunk, az legközelebb mennyiért lesz vevő? Ha megadta az email címét, és küldhetünk neki direkt emailt, akkor abból vásáról? Az újravásárló olcsóbb lesz? Mert könnyen lehet, hogy igen. Vagyis mi történik?

2500,- Ft-ért nem egy eladást (konverziót) kaptunk, hanem egy vevőt. Egy olyan vevőt, aki visszatérő. És lehet, a második-harmadik vásárlása már nem 2500,- Ft lesz, hanem sokkal kevesebb, mondjuk 500,- Ft. Így például három vásárlás költsége már nem 2500,- x 3, vagyis 7500,-, hanem csak 2500,- + 2x 500,-, vagyis 3500,- Ft lesz. És ezzel a költséggel már sokkal szebben mutathat a matek.

Egy konverzió ára tehát annyi, amennyibe egy eladás kerül. De egy konverzió értéke több: az adott vevő egész életútja beleszámít. Optimális esetben egy konverzió sokkal többet ér, mint az a pénz, amit kifizetünk érte.

Beszélgetnél erről, tanácsot kérnél? Szeretnél képben lenni, képben maradni az online marketinggel? Szeretnél egy moderált közösség tagja lenni? Gyere, és lépj be az Onlinemarketing Klubba!

Szólj hozzá!

Blog hazabeszélő

Címkék: blog onlinemarketing gépház

2021.02.05. péntek 10:07 Konrad

bloghu.jpg

Amikor elkezdtem ezt a blogot írni, 2005-ben, még a Freeblogot használtam, mert az volt az egyedüli olyan általános blogszolgáltatás, amely könnyen elérhető volt. Aztán 2005. végén elindult nem publikus bétában a Blog.hu, amire meghívott Blumi, a Blog.hu akkori tulajdonosa tesztelni. Áthoztam az összes korábbi posztot, és azóta a Blog.hu-n vagyok, miközben persze szépen felépült a cégünk, az Onlinemarketing.hu is, saját weboldallal. De a blog maradt itt, aminek több oka is van.

Az egyik legfontosabb az a plusz figyelem, amit a Blog.hu a mai napig tud biztosítani. Ez részben a Blog.hu címlapot, részben az Index.hu címlapot, illetve az azon történő megjelenést jelenti. Az elmúlt hónapokban is számos bejegyzésem kikerült ezekre a felületekre, ami plusz olvasót hoz, és ez egy olyan blog esetében, ami részben az ismertségem erősítésére és növelésére is való, nem hátrány.

A másik ok az a Blog.hu beágyazottsága: az ide kikerülő bejegyzések nagyon gyorsan jó helyezést tudnak elérni a Google keresőben, és a Blog.hu ismertsége önmagában elég erős ahhoz, hogy elfogadott legyen az itt történő blogolás.

Ezek a külső tényezők, de van néhány saját ok is.

Ezek egyike az, hogy ez a blog az enyém. Volt a múltban néhány vendégszerző, de ez akkor sem az Onlinemarketing.hu Kft. céges blogja, hanem Berényi Konrád online marketing blogja. Megmarad az a szabadságom, hogy írjak olyan témákról, amik nem szükségszerűen kapcsolódnak a cégünk munkájához, és megmarad az a lehetőségem, hogy lazább szövegeket írjak. Ugyanakkor egyértelműen van kapcsolat a blog és a cég között - itt is megjelenik a cég, és a cég weboldalán is kiemelt megjelenést kap a blog.

Egy másik saját ok pedig a múlt: 15 év posztjait kommentekkel, képekkel nagyon nagy munka lenne átvinni egy új helyre. Ez nem ér nekem annyit, hogy babráljak vele.

De ezeknek az előnyöknek van persze ára is.

Az egyik ára az, hogy ez a felület nem az enyém. Nem csinálhatok azt itt, amit akarok, hiszen vannak a blog.hu-nak szabályai, és bármikor elvehetik, törölhetik a blogomat, vagy akár be is zárhatják a Blog.hu-t (ahogy bezárt a Freeblog vagy a Blogter). Éppen ezért időnként készítek egy biztonsági mentést az egész blogról - de nem minden poszt után, így azért ez nem egy tökéletes védelem.

A másik ára pedig a reklámok. Bár évekkel korábban különleges blog voltam, és nem jelentek meg itt reklámok, de ez elmúlt, és a címlapra kerülés ára az, hogy a Blog.hu reklámokat jelenít meg a blogomon. Amit ráadásul nem tudok befolyásolni.

Így aztán könnyen lehet, éppen ennek a bejegyzésnek az olvasása közben is látsz olyan reklámot, amely valamelyik konkurenciám hirdetése. Vagy olyan reklámot, amit én mondjuk etikai okokból nem engednék ki. Mert ez a fajta megjelenési hely ezzel is jár. Erre sincs ráhatásom.

Mégis, összességében egyelőre megéri ide írni. A felületet megszoktam, szeretem, itt van az elmúlt bő 15 éves múlt, és ezt ismerik a látogatók is. De ha ma kezdeném, már nem itt kezdeném. Üzletileg sokkal jobban megéri saját domain alatt felépíteni egy saját blogmotoron az olyan blogot, ami elsősorban B2B célú. Így bár kevesebb lenne a látogatóm, de az relevánsabb lenne.

Éppen ezért terveztem cikkmegjelenéseket is az Onlinemarketing Klubba. A jövőben ott is rendszeresen fogok publikálni anyagokat, igaz, azt csak a tagok láthatják majd. De itt sem hagyom abba az írást, mert ennek is van üzleti haszna is.

És mert szeretek blogot írni.

Szólj hozzá!

A mindent mérés hazugsága

Címkék: onlinemarketing

2021.02.04. csütörtök 09:43 Konrad

binary-1254484_640.png

Az az elterjedt nézet, hogy az internet azért is nagyon jó felület, mert itt mindent lehet mérni. És tény, más kommunikációs eszközökhöz képest sokkal több adatunk is van, amikből sokkal pontosabban tudunk tervezni, sokkal hatékonyabb kampányokat tudunk futtatni.

De az egyáltalán nem igaz, hogy mindent tudunk mérni és mindent mérünk is. Amikor tanítom az internetes méréseket, akkor össze is szoktam szedni, hogy miért nem áll rendelkezésünkre minden adat. Érdemes ezt áttekinteni, hogy lássuk, milyen korlátai vannak az online mérésnek.

Alapvetően három részre lehet szedni az okokat, amiért egy adatot nem kapunk meg, ezek az alábbiak:

  • technológia
  • törvényi szabályozás
  • más valaki nem adja oda

Mindhárom ok fontos, és mindhárommal találkozunk nap mint nap.

A technológiai ok sokféle. Egyrészt nem lehet mindent mérni - például azt, hogy egy számítógépet hányan használnak, úgy, hogy nem csinálnak saját felhasználókat. Vagy azt, amikor egy felhasználó több eszközt is használ. Vannak becslések, vannak olyan mérési megoldások, amelyek valamilyen szolgáltatás használatával (pl. Google) próbálják ezeket a helyzeteket mérni, de értelemszerűen ez sosem lesz 100%-ig pontos.

Szintén technológiai ok, ha a felhasználó vagy az adott eszköz, szoftver akadályozza a mérést. Ilyenkor az történik, hogy a mérésre használt megoldás nem működik, esetleg téves eredményt ad. Ilyen eset az, ha valaki hirdetésblokkolót használ és ezzel tiltja a mérést végző kódokat is. Van erre is megoldás természetesen, de egyrészt ez nem annyira elterjedt, másrészt sokszor csak a tiltás ténye derül ki, de a letiltott adatokat természetesen nem lehet megkapni.

A törvényi szabályozás is fontos korlát. Például a kötelező süti (cookie) engedélyeztetés, ha helyesen van elkészítve, arra is lehetőséget ad, hogy a felhasználó ne adja át az adatait. De törvényi szabályozás miatt nem lehet sok esetben bizonyos adatokat elkérni vagy tárolni. A GDPR és az egyéb törvények is megfogják tehát a kezünket.

Végül a harmadik ok az, amivel akkor szembesülünk, amikor valamilyen különleges adatra van szükségünk. Ha a Facebook-on van egy oldalunk, akkor rengeteg adatot kapunk az oldalunk lájkolóiról, az aktív felhasználókról, a posztokról... És még több dolog az, amit nem kapunk meg. Miközben a Facebook rengeteg adatot tud, csak egy keveset oszt meg velünk. Például nincs arról információnk, milyen keresztolvasottsága vagy keresztlájkoltsága van két oldalnak - még akkor sem, ha mindkét oldalt mi kezeljük. És ez csak egy a számos olyan kérdésből, amire a technológia adott, a törvény nem szabályozza, de a szolgáltató nem ad választ. Természetesen ez nemcsak a Facebook sajátja - sőt, a Facebook különösen sok adatot ad át nekünk.

Látható tehát, hogy az interneten nem tudunk mindent mérni, akkor sem, ha arra amúgy elvi lehetőség van, és sok esetben még ez sem adott. Ettől függetlenül természetesen továbbra is igaz: sokkal több adatból dolgozhatunk, mint bármely más kommunikációs csatornán, de ne essünk abba a csapdába, hogy azt gondoljuk: itt aztán tényleg minden adat a rendelkezésünkre áll.

Segítség kell az adatok értelmezésében? Nem tudod jól beállítani a méréseidet? Erről is tudunk beszélgetni az Onlinemarketing Klubban!

Szólj hozzá!

Váratlanul

Címkék: kreatív

2021.02.03. szerda 09:33 Konrad

war-ship-146209_640.png

- Pénzt vagy életet!
- Életet!

Így kezdődik Rejtő Jenő: A megkerült cirkáló című regénye. 

Egy ideges útonálló.
Egy rezignált áldozat.
(Katonaság, néptelenség.)
Idő: pénz.

Egy ilyen felütéssel azonnal odafigyelünk erre a regényre. Felkelti az érdeklődést, egyben váratlanul érint és alapvetően meghökkent. Ez is a célja: egy ilyen kezdés után már egy emelkedett hangulatba kerülünk.

Amikor tanítottak arra, hogyan kell nyilvánosan szerepelni, beszédet tartani, akkor ez volt az egyik legfontosabb lecke, amit megismertem: legyen olyan a kezdés, amely karakteres, amire fölfigyelnek, amivel megkapod a szükséges kezdőlökést, hogy utána a közönséggel együtt legyél.

Ezt a fajta tudást aztán tovább tudtam vinni a kommunikációban is. Azóta (és ennek már 30 éve) minden egyes általam megírt anyag elején kell gondolkozzak a legtöbbet. Mert egy jó felütéssel már megteremtem az egész írásnak a környezetet, egy jó felütéssel már félig meg is írtam a cikket.

Amikor online kommunikálunk, akkor pontosan annyi figyelmet fogunk kapni, amennyire érdekesek vagyunk. Hiába hasznos az, amit el akarunk mondani, ha egyébként nem sikerül jól becsomagolnunk. Ha nem vagyunk elég érdekesek, akkor nem lesz mindenki kíváncsi ránk azok közül, akiknek szólnánk. Az tehát, hogy egy ilyen felütéssel indulunk, nem az író öncélú játéka a szavakkal, hanem a figyelemfelkeltés eszköze.

Igaz ez a filmekre is. Egy rövid kis videó is úgy lesz a legkönnyebben felkapott, ha az eleje érdekes, ha az eleje furcsa, megdöbbentő, szokatlan vagy váratlan. Ha más. Ezért van az egyébként, hogy érdemes a Facebook-on mindig képet is rakni a szövegek mellé: a kép az első benyomás, a kép az első üzenet, amit megkap az olvasó.

Legyen ez tehát egy olyan szabály, amelyet tartsunk be: írjunk úgy, hogy már a felütésre felkapja a fejét az olvasó. Így lesz nagyobb esélyünk arra, hogy aztán végig is olvassák, amit alkottunk.

Szólj hozzá!

A közös élmények

Címkék: onlinemarketing közösség közösségi média

2021.02.02. kedd 10:05 Konrad

meteorak.jpg

A kommunikáció az alapja annak, amit a marketingben csinálunk. Azzal próbáljuk megváltoztatni az emberek véleményét, viselkedését, hogy valamit közlünk velük valamilyen csatornán. A marketing persze sok részből áll, elég csak a klasszikus 4P modellt megnézni, de a mindennapokban egyértelműen a kommunikáció az, amit biztosan használunk.

A kommunikáció elméletéről rengeteg anyag érhető el, és most nem is célom ezen végigmenni, egy dologról szeretnék csak beszélni: a közös élmények.

A közös élmények olyan átélt események, amelyek a kommunikációban résztvevők számára ismertek. Ez nagyon sok minden lehet, akár egy film, egy koncert, egy könyv - bármi, amit mindenki ismer. Az összetartozó csoportoknak mindig vannak közös élményeik, ez is lehet az egyik csoportképző eszköz, vagy az egy csoportba tartozás miatt alakulnak ezek ki.

De az iskolázottság, a szocializáció, a kulturális környezet is közös élmény. A vallás tipikusan közös élményeket ad, így olyan emberekkel kerül a hívő egy közösségbe, akik mind rendelkeznek közös élményekkel: a vallás tanításával. De vallásos közös élmény például a karácsony vagy a húsvét is, elég csak elmenni egy alapvetően más vallású országba, hogy kiderüljön, ami nekünk természetes, az számukra ismeretlen vagy furcsa.

A közös élmények tehát vannak és elérhetőek. A közös élmények egyben a kommunikációt is segíthetik, ezek egyszerűsítik, sokszor színesítik a folyamatot. Nem kell hosszan magyarázni egy helyzetet, elég egy fotót felmutatni, és mindenki tudja, miről van szó. Nem kell bonyolult folyamatokat leírni, ha van mire hivatkoznunk. Például a szerelemhez a vörös szívet kötjük, így Valentin-napkor elég kirakni egy vörös szívet, hogy mindenki tudja mire utalunk.

A kommunikációban a közös élmények mint hivatkozási alapok szerepelnek. Egy marketinges blogon használhatok marketinges kifejezéseket, nem kell különösebben megmagyaráznom, hiszen a közös élmény a marketing tudás. Egy űrhajózással foglalkozó blogon már nem fogok marketinges rövidítésekkel találkozni (pl. PPC), de az űrhajózással kapcsolatosakkal viszont igen (pl. ISS), és az olvasóknak nem kell majd megmagyaráznom, hogy ez mit jelent (amúgy International Space Station, vagyis a Nemzetközi Űrállomás).

Amikor megfogalmazzuk az üzeneteinket, akkor azt mindig a célcsoportok ismeretében tesszük meg. És ilyenkor - sokszor akaratlanul - élünk is azzal az eszközzel, amit a közös élmények adnak, vagyis utalunk valamire, amit aztán nem magyarázunk meg, hiszen a célcsoportunk úgyis tudja.

De arra nagyon kell figyelni, hogy valóban olyan módon egyszerűsítsük a kommunikációnkat, valóban olyan példát hozzunk, amit a befogadó fél ismer. És ez azért is nagyon fontos, mert úgy látom, a legnagyobb különbség a generációk közt pont a közös élményekből fakad.

Miközben amikor én felnőttem, nagyjából mindenki ugyanazokat a tévéműsorokat nézte, így a generációm egésze ismerte is azokat, a nálam egy-két generációval fiatalabbak már más műsorok nőttek fel. Mások a zenei élményeink, más könyveket olvastunk. Így más tartalommal lehet hatást is elérni. Ugyanakkor a ma felnövő fiatalok már máshogy szereznek közös élményeket. A Z generációban például sokszor több a közös élmény generáción belül országoktól vagy akár kontinensektől függetlenül, mint az együtt élő más generációkkal. Nem beszélve arról, hogy mára generációkon belül is sokkal fragmentáltabbak a közös élmények...

A közös élmények nagyon jól működnek akkor, ha egy jól meghatározható csoportot akarunk megszólítani, de akkor is, ha tömegeket akarunk elérni. Csak arra kell figyelni, hogy valóban közösek legyenek ezek az élmények.

Az internet, a közösségi média megteremti az új közös élményeket. Egy mém, egy cikk, egy rövid videó mind ilyenné válik, és okosan használható is a kommunikációs mindennapokban. Érdemes is ezzel élni, hiszen így élőbb lesz az üzenetünk, és sokkal több érzelmi töltettel fog rendelkezni. Márpedig ettől válik majd érdekessé.

Ismerjük meg tehát a célcsoportjainkat ilyen oldalról is. Keressük meg a közös élményeket!

Szeretnél képben lenni, képben maradni az online marketinggel? Szeretnél egy moderált közösség tagja lenni? Gyere, és lépj be az Onlinemarketing Klubba!

Szólj hozzá!

Mekkora legyen a havi reklámköltés?

Címkék: onlinemarketing kampány üzlet

2021.02.01. hétfő 09:53 Konrad

ft_640.jpg

A hozzánk beérkező árajánlatkérések egy része nemcsak azt kérdezi, mennyibe kerül a mi munkánk, hanem azt is, hogy mennyi pénzt kellene elkölteni hirdetésre. Ez az a kérdés, amire nagyon nehéz úgy jó választ adni, hogy nem ismerjük az árajánlatkérő céget, a célokat, a piaci helyzetüket. És mégis kell valamit mondani, hiszen e nélkül az ajánlat nem lenne teljes.

A probléma, vagyis annak meghatározása, hogy mennyi pénzt kellene elkölteni, kifejezetten összetett, miközben egy tök egyszerű választ kell rá adnunk. Az ajánlatkérő úgy gondolja, hogy ezt mi úgyis tudjuk, hiszen számos cégnek dolgozunk, ő azt honnan tudná, hiszen nem ismeri a hirdetési eszközöket, ezért is keres bennünket.

Sok olyan módszert ismerünk, amely segíthet meghatározni azt, mennyi pénzből érdemes reklámozni. Ezeknek mind egy közös pontjuk van: az első lépés az, hogy megismerjük az üzleti célokat. Az üzleti céloknál számszerű célokat kell ahhoz hallanunk, hogy tudjunk számolni, és sokszor már itt elakadunk: az érdeklődő nem fogalmazott meg ilyet (jó esetben), vagy teljesen irreális célt fogalmaz meg.

Egy másik fontos kérdésünk pedig az, hogy az általa forgalmazott termékek, szolgáltatások mekkora arányban "bírják el" a költségeket. Vagyis mennyi a haszon egy eladott terméken, illetve ebből mennyi fordítható reklámra. Talán nem is annyira furcsa módon ez a kérdés nehezebb, mint a számszerűsített cél: sok vállalkozás nem tud erre pontos választ adni.

Márpedig ha a fenti két kérdésre nem kapunk választ, akkor nem fogunk tudni jó és direkt az adott vállalkozásra szabott árat adni. És lássuk be: mindkét kérdés olyan, amelyet egy árajánlatkéréskor nem szükségszerűen válaszolnak meg, akkor sem, ha tudják a választ.

Hogyan adjunk akkor becslést, mekkora reklámköltéssel induljon egy cég?

Első lépésben el kell mondanunk, hogy a reklámköltést maximum 3 hónapra - az együttműködésünk első három hónapjára - becsüljük, és ennyi idő alatt már ki fog derülni, pontosan mire lesz ez elég. Második lépésben pedig legalább a piacot meg kell ismernünk, vagyis tudnunk kell, mit árusít a cég, és az árszínvonala hol helyezkedik el a konkurenciákhoz vagy a helyettesítő termékekhez képest. Ezeknek az ismeretében már tudunk számokat mondani, ami szükségszerűen nem lesz pontos, de indulásra használható.

Végül természetesen elég sok tapasztalatunk is van, amely legalább abban segít, mi az a minimális összeg, amit hirdetésre kell ahhoz fordítani, hogy legyen valami eredmény. A feladatok egyik jelentős része termékeladás. Mivel azt látjuk, hogy itt szokott a legtöbbször ez a kérdés felmerülni, így az ilyen esetekre osztok meg most két javaslatot, íme:

  • Napi 2.000,- Ft (áfa) - ez az az összeg, ami alatt nem érdemes elkezdeni kampányolni, ha a megjelenési helye a hirdetéseknek vagy a Google Ads vagy a Facebook. Ennyit minimum költeni kell, különben nem lesz arra lehetőség, hogy optimalizáljuk a kampányokat. Ez ugye havi kb. 60.000,- Ft + áfa
  • Napi 5.000,- Ft (+áfa) - ez az összeg, amit minimum ajánlunk hirdetésre. Ebből az összegből már több kampány is futhat párhuzamosan, és lehet kisebb plusz akciókat is futtatni. Ez havi kb. 150.000,- Ft + áfa

Befejezésül még egy tipp, ami annyira régi, hogy már 10+ éve is volt erről tapasztalatunk: ha webáruházunk vagy egyéb webes értékesítésünk van, és a termékkörünk olyan, hogy a készletek nem korlátosak, akkor használjunk felfelé nyitott költségvetést. Ez azt jelenti, hogy meghatározott hirdetési összegekkel indulunk, de amennyiben a megrendelések ebből jönnek, és fedezik a reklámdíjat, akkor bátran emeljük folyamatosan a költségvetést. Addig emelhetjük a költségvetést, amíg a hasznunk nagyobb mértékben nő, mint a reklámköltésünk. Volt olyan ügyfelünk, ahol az első hónapban még csak 50.000,- Ft volt a reklámköltés, fél év múlva már közel egy millió forint. Mert megérte neki.

Természetesen minden cég más, sőt, minden üzleti cél más. Nem lehet olyan választ adni a reklámköltéses kérdésre, ami mindenki számára igaz lesz, de mások tapasztalata megismerhető, megosztható. Mi az Onlinemarketing Klubban a tagoknak abban is segítünk, hogy közösen megválaszoljuk az ilyen jellegű kérdéseket, és abban is, hogy ha kell, validáljuk az elképzeléseket. Ezért is érdemes klubtagnak lenni.

Szólj hozzá!

Öt remarketing hiba, amit ne kövess el

Címkék: hiba onlinemarketing

2021.01.29. péntek 10:24 Konrad

objectives-462555_640.jpg

A hatalmas reklámzaj akkor a legzavaróbb, ha láthatóan számunkra teljesen értelmetlen hirdetések jelennek meg. Kicsit zavaró az, ha valami nem igazán nekünk szól, de ha valami láthatóan értelmetlen, az már nagyon tud zavarni. Ilyen láthatóan értelmetlen hirdetés az, ha veszek egy terméket, és még napokig annak a hirdetését látom. Vagy amikor megrendelek egy szállást, és még azért jön e-mailben a javaslat, hogy foglaljak.

A legtöbb ilyen zavaró hirdetés jellemzően a hibásan beállított remarketing kampányok miatt van. Az Onlinemarketing Klubban tartott egy gyakorlati előadást Berényi Károly arról, hogyan kell a Facebook-on beállítani a remarketing kampányokat, milyen módon lehet azokat célozni (az előadás a tagoknak bármikor megnézhető). Ebből az előadásból is kiderül, hogy volna lehetőség okosan kezelni az ilyen megjelenéseket, de valóban több munkával jár, mint ha csak egy alapbeállítást futtatnánk.

De milyen hibákat nem kellene elkövetni? Összeszedtem ötöt, ami viszonylag könnyen kiküszöbölhető lenne:

Nincs más üzenet

Ez a legtriviálisabb hiba. A remarketing lényege, hogy olyanoknak mutatunk meg egy hirdetést, akik már találkoztak velünk. Nos, ha újra ugyanazt a hirdetést látják, mint korábban, akkor nem fogjuk tudni őket hatékonyan cselekvésre buzdítani. A remarketinget úgy kell elképzelni, hogy az értékesítési tölcsér elején egy szintet lépünk előre. Már ismer minket az, aki a hirdetést látja, most próbáljuk meg valami olyanra rávenni, amitől még jobban bevonódik. Ehhez pedig egy újabb üzenet kell.

Túl gyorsan hirdetsz

Ott járt az oldaladon, visszalépett a Facebookba, és azonnal ismét látja a hirdetésedet. Mit fog akkor gondolni? Azt, hogy vissza kellene menni? Vagy azt, hogy miért zaklatnak, mikor most jártam náluk? Igen, a remarketing lényege, hogy olyanoknak hirdetünk, akik már valamilyen módon kapcsolódtak hozzánk. De adjunk nekik időt! Termékcsoporttól, szolgáltatástól függ, hogy mennyit. De valamennyi időt mindenképpen!

Vevődnek hirdetsz, azonnal

A vevőid is rajta vannak a remarketing listádon, hacsak nem zárod ki őket. És ha vásárlás után azonnal annak a terméknek látja a hirdetését, amit éppen akkor vett meg, az vajon mennyire hatékony?

Nem az a baj, hogy a vevődnek hirdetsz. Hiszen lehet ennek is értelme. Például ha olyat adsz el, ami 30 napra elég, akkor 20-25 nap után már újra van értelme hirdetned a vevőnek. De ha azonnal hirdeted neki azt, amit megvett, tuti nem lesz hatékony, de legalább zavaró.

Felhasználódnak hirdetsz

Nagyon hasonló probléma, amikor olyannak hirdetsz, aki éppen igénybe veszi a szolgáltatásodat. Minek teszel ilyet? Nem fog még egyszer előfizetni... Annak van értelme, hogy pár nap vagy hét inaktivitás után megszólítsd, de ha aktív, akkor nem kellene látnia azt, hogy fizessen elő újra.

Csak remarketingezel 

Jól megy a remarketing, az hozza a legtöbb bevételt, ezért leállítod a többi kampányt. Egy ideig még jó a remarketing kampány, aztán egyre rosszabb lesz, ugyanis a többi kampány leállításával megszűnik a remarketing listák "töltése" és egyre kevesebb embert tudsz célozni. Ezt a hibát sokan nem veszik észre, azaz nem gondolnak arra, hogy a többi hirdetés lállítása a hiba oka.

Természetesen vannak még trükkök és elkerülendő hibák is a remarketingben. Ráadásul ahány hirdetési eszköz, annyi féle beállítási, kizárási lehetőség van. Ha profi remarketinget akarsz, bele kell tanulnod. Ha elakadsz kérdezz bátran, lépj be az Onlinemarketing Klubba, segítünk!

1 komment

Valentin-nap

Címkék: onlinemarketing kampány

2021.01.28. csütörtök 10:24 Konrad

valentines-day-3934787_640.jpg

Alig két hét, és itt a Valentin-nap. Ez az első olyan jelentősebb ünnep az évben, amellyel érdemes foglalkozni, amire érdemes figyelni. Bár írtam egy hosszabb cikket erről az Onlinemarketing Klubban, de azt hiszem itt is érdemes foglalkozni ezzel.

Az egyik fontos dolog, hogy Valentin-nap is olyan, mint a Karácsony: nem aznap érdekes marketing szempontból, hanem előtte. Hiszen ilyenkor a párok egymásnak ajándékot adnak, és azt az ajándékot be is kell szerezni. Ez a mostani Coviddal terhelt időkben nagyobb eséllyel lehet online megrendelt termék, így érdemes erre koncentrálni: rendeljenek a szerelmesek webáruházból. De ennek oda is kell érnie időben, vagyis már nincs sok időnk.

Idén Valentin-nap vasárnapra esik, így lényegében az azt megelőző péntekig ki kell érni a megrendelt termékeknek, vagyis legkésőbb szerdáig lehet engedni a rendelést, ami február 10-e. Így a hirdetést már érdemes február legelején legkésőbb elindítani, vagyis két héttel Valentin-nap előtt.

A másik fontos dolog idén, hogy miközben Valentin-nap az elvonulás, a kettesben levés napja, aközben megint csak a vírus miatt erre sokkal kevesebb lehetőség van most, és egyelőre úgy néz ki, ez nem változik február 14-ig. Vagyis nincsenek nyitva kávézók, cukrászdák, éttermek. Nincsen mozi, színház, koncert. Nincs wellness hétvége. Így marad az ételrendelés nem annyira romantikus megoldása, esetleg kirándulás az erdőkben, hegyekben. Ezt is beépíthetjük a kommunikációnkba valamilyen formában.

Az év végi tapasztalatok alapján forgalom lesz most is. Annak mértéke lehet, elmarad a korábbi években megszokottól, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes készülni a Valentin-napra. Van még pár nap kitalálni, mit kínáljunk a szerelmeseknek.

Érdekel a teljes cikk? Szeretnél esetleg tanácsokat kérni egy zárt és moderált marketing szakmai csoportban? Gyere, és lépj be az Onlinemarketing Klubba!

Szólj hozzá!

Az rss

Címkék: rss onlinemarketing

2021.01.27. szerda 10:03 Konrad

rss-feed-5733462_640.png

Az online marketing ismeret nem statikus tudás. Nem úgy működik, hogy egyszer megtanulom, és onnantól tudni fogom. Ez amúgy nemcsak az online marketing sajátja, sok más területre is igaz ez. Az online marketing (és általában a marketing) talán attól különlegesebb, hogy egyrészt iszonyúan gyorsan változnak az eszközök, másrészt a tudás jelentős része tapasztalatai: ha ezt csinálom, akkor az történik.

Ezért folyamatosan kell tanulni, cikkeket olvasni, mások tapasztalatát megismerni. Erre számos módszer van, az egyik lehetőség a közösségi média, ahol követhetjük a szakmai oldalakat, a szakmai véleményvezéreket. A másik lehetősége a hírlevél, már ha fel lehet iratkozni ahhoz, aki érdekel bennünket. De van még egy út, ha nem akarjuk hetente végiglátogatni a weblapokat, ez pedig az rss.

Van egy jó leírás a Wikipedián arról, mi az rss. Pontos, de talán érdemes egyszerűbben is megfogalmazni: az rss egy olyan megoldás, amelynek a segítségével nem maradsz le egy hírről sem, ami a téged érdeklő oldalakon megjelenik. Ehhez szükséged lesz egy rss olvasóra (ahogy az emailek olvasásához is szükséged van egy levelező programra). Ez lehet egy mobilalkalmazás, lehet egy webes szolgáltatás, de lehet valamilyen szoftver (vagy annak része). A legismertebb megoldások egyike a böngészőkbe elérhető olvasó (elsősorban az Opera erős ebben), a másika pedig a webes alkalmazás + mobil alkalmazás, talán a Feedly a legismertebb ilyen megoldás.

A legtöbb weboldal támogatja az rss-t, vagyis a tartalmak (vagy azok ajánlói) elérhetőek rss olvasón keresztül is. Nincs más dolgunk, mint feliratkozni ezekre: az oldal címének az ismeretében az rss olvasó listájára fel tudjuk venni, és kapni fogjuk a híreket.

Az rss nem új dolog, sőt, igazából sosem lett túl ismert vagy népszerű. Sokak számára lényegében ismeretlen megoldás. De pont azok használják, akik talán a legértékesebb olvasók: akik kíváncsiak ránk. Ezért érdemes figyelni arra, hogy az oldalunk, a blogunk elérhető legyen így is. Természetesen erre csak azoknál az oldalaknál van szükség, ahol jelennek meg kisebb-nagyobb rendszerességgel új tartalmak.

Mert az rss legnagyobb erénye az, amikor olyan oldalakra iratkozunk fel, ahol csak alkalomszerűen, ráadásul nem is rendszeresen jelenik meg valami friss hír vagy tartalom. Mert ilyenkor nem kell hetente ellenőriznünk, írt-e valamit mondjuk a blogger, az rss olvasóban úgyis meg fog jelenni, amint kirak egy friss tartalmat.

Az rss tehát azoknak kell, akik folyamatosan szeretnének képben lenni. Hozzá kell tennem, elég frusztráló tud lenni, amikor egy-két napig nincs időm átnézni a friss értesítéseket. Napi 80-120 frissítés biztosan érkezik, így ez komoly idő is lehet. De ez az ára annak, hogy lássam, mint írnak az online marketing témában az amerikai szakértők vagy mik a friss hírek a magyar piacon.

Így tehát csak akkor ajánlom neked az rss használatát, ha vannak olyan alkalomszerűen frissülő tartalmak, amelyekről nem akarsz lemaradni. De akkor nagyon praktikus.

Olvasod a híreket, és megbeszélnéd egy szakmai csoportban? Szeretnél segítséget kapni, ha elakadsz? Gyere, és legyél tagja az Onlinemarketing Klubnak, ott mindezt megkaphatod!

Szólj hozzá!

A radír

Címkék: onlinemarketing üzlet

2021.01.26. kedd 10:29 Konrad

writing-3556735_640.jpg

Nagyon-nagyon régen használtam utoljára radírt. Ahogy egyetemista lettem, már nem kellett ceruzát használni, később pedig szinte mindent számítógéppel csináltam - márpedig itt, ezen a platformon nem kell radír a javításhoz.

Nem is tudom, van-e valahol még radírom. Régen pedig tudtam, melyik márkát érdemes venni és melyiket nem - volt, amelyik nagyon maszatolt, volt, amelyik nem volt elég hatékony. A radír olcsó, könnyen beszerezhető és emiatt könnyen kipróbálható eszköz volt számomra.

Az a furcsa, hogy nem is hiányzik, hogy nincs radírom. Ha néha ceruzát használok, akkor sem merül fel, hogy kiradírozzam, ami nem kell - egyszerűen áthúzom, mint a tollat. Hivatalos iratokhoz meg nem kell ceruza... Úgy tűnik, nemcsak szükségtelenné vált számomra, de nem is hiányzik már. Pedig régen feltétlenül szükséges volt, és mindig figyeltem rá, hogy legyen használható radírom.

A radír példája számomra megmutatja, mennyire meg tud változni az a környezet, az a világ, amiben dolgozunk, amiben élünk. Eszközök, tárgyak, folyamatok válnak szükségtelenné, elavulttá. Eltűnnek az életünkből, de úgy tűnnek el, hogy közben mások még használják, másoknak még hasznosak. A radír nem szűnt meg. Lányaimnak is van, több is. Használják is. Csak nekem nem kell, csak nekem nem hiányzik, nekem vált fölöslegessé.

És most képzeld el, hogy valaki radírt szeretne nekem reklámozni. Egy létező, nem drága eszközt, amelyre amúgy nincs szükségem. Tudnál olyan érvet mondani, amiért én ezt megveszem? Bármit, ami miatt ez nekem kelleni fog? Ha meg tudod változtatni azt, ahogy jegyzetelek, ahogy rajzolok, ahogy tervezek, akkor igen. De akkor már nem radírt adsz el, hanem edukálsz, megváltoztatod az életem.

Vannak dolgok, amik nem kellenek. A marketing mégis képes arra, hogy ezt megpróbálja neked eladni. Pár napja lemondtam a televízió előfizetésünket, miután az elmúlt fél évben véletlenül sem néztünk (sugárzott) tévét. Közel 15 percen keresztül próbált meggyőzni - az egyébként nagyon ügyes - ügyfélszolgálatos hölgy, hogy miután elmondtam, lemondani szeretném az előfizetést, meggyőzzön, hogy ne tegyem, mert nekem erre szükségem lesz még. Csodálatos érveket mondott, tökéletesen látszott, hogy ezt a kérdéskört a cég nagyon körbejárta, ismerték a főbb pontokat, miért szoktak elmenni a vevők. Még arra is volt a hölgynek lehetősége, hogy kedvezményt ajánljon, hogy amennyiben az ár a probléma, akkor maradjak.

De nem kell tévé. Ahogy nem kell a radír sem. Radírt nem veszek, a tévét lemondtam - végül én győztem. De a marketingnek feladat, hogy eladjon neked olyat is, amit nem akarsz... Mert egy dologra való a marketing: az értékesítés növelésére. És ezt követően nincs de, meg nincs ha, egyszerűen a számok vannak: mennyi volt ma a webshop forgalma? Hány forint lett a haszon? Ki tudjuk ebből fizetni a béreket, a díjakat, a reklámot, a marketinget, a...

A radír  egyébként egy nagyon hasznos eszköz. Ha szükséged van rá, nem tudsz meglenni nélküle, de ha nincs rá szükséged, akkor csak szemét. Gondolkodtál már azon, hány olyan dolgot vettél, amire valójában nincs szükséged? Hány radír porosodik otthon?

A marketing egyik nagy kihívása lesz, hogy azt a fajta túlfogyasztást, amit generál, kordában tudjuk tartani. Az a sok ellenérzés, ami a marketing, és azon belül a reklám felé irányul, elsősorban ezért, a túlfogyasztást növelő tukmálásért érkezik. Mert félreértés ne legyen: aki megvesz valamit, amire nincs is szüksége, előbb-utóbb rájön, mi történt. És ilyen esetben nem magát fogja hibáztatni a rossz döntésért, hanem azt, aki miatt megvette. A reklámot.

A radír viszont egy egyébként hasznos termék. Lehet, ami neked fölösleges, másnak nem az. A marketing erre találta ki a célzást: figyeljük, ki vagy, figyeljük, mire van szükséged, és ez alapján javaslunk neked termékeket. Olyan termékeket, amikre vélhetően szükséged van. Radírt, ha egyébként rajzolsz, amit onnan tudunk, hogy vettél ceruzát. Tévé előfizetést, mert látjuk, hogy tévéadásokról szóló weboldalakat nézegetsz. Célzunk.

Nem mindig pontosan, de célzunk. És a pontos célzáshoz meg kell ismernünk téged, ezért építünk adatbázisokat. És amikor kiderül, hogy neked nem kell radír, akkor nem fogunk neked radírt hirdetni. Ennyire egyszerű.

Most viszont egyre kevesebb lehetőségünk van célozni téged. Az Apple lépései, a közhangulat, a központi szabályozások mind abba az irányba mutatnak, hogy ne tudjunk jó adatbázisokat építeni. Vagyis nem fogjuk tudni, kell-e neked radír.

Így ne lepődj meg, ha a jövőben megint radír reklámot látsz. Nem tehetünk róla, nem tudjuk, hogy kell-e neked. Fogadd el: ez az ára annak, hogy az adataidat nem kapjuk meg.

Végül, ez azt is jelenti egyébként, hogy magasabb lesz a hirdetési költség. Hiszen több embernek kell megmutatnunk a radír hirdetését, nemcsak azoknak, akiknek szükségük van rá. Rossz célzás, magasabb költségek, kisebb haszon, drágább termék - többet fogsz fizetni. Mert a neked megjelenő radír hirdetést is az fizeti ki, aki végül megveszi azt.

1 komment

Ismerd meg a Facebook remarketinget! - online esemény

Címkék: onlinemarketing ajánló Klub

2021.01.25. hétfő 10:05 Konrad

facebook_remarketing.png

Az Onlinemarketing Klubban hónapról hónapra újabb online eseményeket szervezünk, amelyek csak klubtagok számára érhetőek el. Ezeken az eseményeken mindig olyan témát igyekszünk feldolgozni, amelyek aktuálisak, érdekesek, és ami még nagyon fontos: azonnal használható tudást adnak.

Decemberben a tervezésről és a 2021-es év várható trendjeiről beszélgettünk. (Az erről készült videót az Onlinemarketing.hu Facebook oldalra is felraktuk, kedvcsinálóként és újévi ajándékként.) Az idei első esemény témája az akciók és kampányok volt, a videó klubtagok számára elérhető a Facebook csoportban. Kedden, a következő eseményen a téma a Facebook remarketing lesz.

Beszélgetés keretében nézzük át, mit kell és mit érdemes tudni a remarketingről. A beszélgetésben partnerem Berényi Károly, az Onlinemarketing.hu Kft. senior ppc specialistája. Kifejezetten sok remarketing kampányt csinált és csinál most is, a célunk a napi tapasztalatot átadni, azt a tudást, ami itt és most használható.

Az alábbi kérdéseket biztosan át fogjuk beszélni:

  • Mi a remarketing?
  • Facebook remarketing Facebook képpont nélkül
  • Facebook remarketing Facebook képponttal
  • Speciális remarketing
  • Remarketing üzenetek
  • Remarketing szerepe a kampányokban

Az esemény az Onlinemarketing Klub Facebook oldalán lesz elérhető a tagoknak, Facabook Live formájában, 2021. január 26-én 14 órától. Ha érdekel, lépj be a klubba, és az élő adás alatt akár kérdezhetsz is!

 

Szólj hozzá!

Virtuális tér

Címkék: onlinemarketing vr

2021.01.22. péntek 10:02 Konrad

vr.jpg

Nagyon szeretem a különféle kütyüket. Mindenféle modern elektronika eszközt használok, és ha tehetem, viszonylag hamar beszerzem azokat. Nem vagyok minden tekintetben early adopter, vagyis korai vásárló (befogadó), de kipróbálni szeretem a dolgokat, minél előbb. A jelenlegi covid időszak ezért is zavar: nincs sok lehetőségem új kütyüket nézegetni kiállításokon, konferenciákon.

Az egyik nagy álmom volt, hogy igazi virtuális térben tudjak bármit csinálni. Ezt először egy konferencián sikerült kipróbálnom egy vr szemüveggel, és azóta akartam egyet, amit végül bő egy éve meg is valósítottam. Így lassan, de biztosan sokkal mélyebb tapasztalatom lett a virtuális térről. (VR: virtual reality, vagyis virtuális valóság.)

Egy vr eszköz azért nem olcsó. Bár elérhetőek olyan megoldások, amelyekkel a mobiltelefonunk válik vr szemüveggé, de az csak nagyon korlátosan adja vissza a vr élményt, például a külső érzékelők hiánya miatt nincs mozgásérzékelés normálisan, az irányító eszközök hiánya miatt nincs kézmozgás követés stb. A legolcsóbb elérhető eszköz a Facebook tulajdonában lévő Oculus vr szemüvege, az Oculus Quest, amiből már a második verzió kapható. Ez is egy bő százezer forintos beruházás, de nagy előnye, hogy nem kell hozzá egy félmilliós számítógép, vagyis önmagában a szemüveg már egy számítógép is. Így pedig már nem is annyira drága.

Nekem egy Oculus Rift-em van, amihez kell számítógép, de ez szerencsére nem probléma, egy erősebb gamer számítógép már alkalmas a tökéletes vr élmény átadására.

A probléma az, hogy egyrészt elsősorban csak játékok érhetőek el vr-ra, másrészt annyira kevés embernek van, hogy nem tekinthető egyelőre igazi platformnak. Ez utóbbi miatt pedig hiába volna számos ötlet, mire lenne jó, nem nagyon lehet megvalósítani semmit.

Én a magam részéről nagyon örülnék, ha lenne a vr-ra olyan tanterem, ahol taníthatnék. Egy olyan vr Zoom, ahol a hallgatóság is bent ül a teremben, és látom valamennyire a reakciókat. A vr már azért is érdekes megoldás, mert nem tud a figyelem úgy elkalandozni, mint a hagyományos képernyőn. Aki már használta, tudja: a vr szemüveg minden mást kizár, egy valódi térérzetet biztosít.

Vr szemüvegben a színházi előadások is mások lennének. Sőt, vr-ban lehetne olyan virtuális tereket létrehozni, ahol lehetne zárt tárgyalást csinálni, lehetne kávézni, beszélgetni. Miközben természetesen erre vannak hagyományos eszközeink is, a vr két dolgot tenne ehhez hozzá: a valódi térérzetet és a majdnem 100%-os figyelmet.

A figyelem az, amiben a vr sokkal több, mint a számítógépünk vagy a mobilunk. A teljes figyelemhez a zavaró dolgoktól mentes környezet kell, és a lehetőségek hiánya kell. Amíg észrevétlenül tudok képernyőt váltani, amíg félre tudok nézni, amíg el tudja vonni a figyelmemet valami értesítés, addig nem lesz az online élmény olyan hatékony, mint a személyes találkozó.

A fentiek miatt látok ebben a technológiában nagy jövőt. Nem tudom, lesz-e valaha annyira elterjedt, annyira sokak által elérhető, mint akár a tablet, de ha már csak az oktatás egy részébe, az üzleti életben el tudna terjedni, sokat léphetnénk előre. Ahogy a videókonferenciák is évekig csak a munkahelyeken kialakított videókonferencia szobákban voltak elérhetőek, miközben ma már egy mobillal is megvalósíthatóak, úgy a vr is elindulhatna ebből az irányból. Látok is erre egyébként elvétve példát, pont az Oculus-ban érdekelt Facebook-tól, és az sem véletlen, hogy készült már VR Chat is. De jó lenne, ha ez az irány általános gyakorlat lenne.

De egyelőre jobbára csak játszani lehet ezzel. Mondjuk az se rossz.

Téged érdekelne egy VR Konferencia? Tudnál csatlakozni, lenne hozzá eszközöd?

2 komment

Válsághelyzetben mit csinálsz?

Címkék: hiba onlinemarketing üzlet

2021.01.21. csütörtök 10:31 Konrad

question-2736480_640.jpg

Sok cég kommunikál úgy, hogy van egy kialakult gyakorlata, tudja, mi működik, tudja, mit kell csinálni. Futnak a hirdetések, építgeti a közösségi média jelenlétet, küldi a hírleveleket, csinálja azt, amihez ért, amit megszokott, ami bevált. És ez rendben is megy, akár évekig.

Aztán történik valami váratlan esemény, amire reagálni kell. A cég valamilyen "ügybe" keveredik, valamelyik vevőnél elborul valami, és megtámadja a cégek valamilyen kommunikációs platformon, esetleg történik egy szerencsétlenség, egy baleset, vagy hibázik valaki. És ilyenkor is kell kommunikálni. De hogyan?

A nagyobb cégek erre (jó esetben) fel vannak készülve. Van válságtervük, tudják, hogyan működik a válságkommunikáció. Hiszen ez egy olyan területe a kommunikációnak, ami jól ismert, jól körbejárt és tanulható. Aki fel szeretne erre készülni, az megteheti.

Azok a cégek, akik felkészültek a válságkommunikációra, ilyenkor nem kapkodnak, előveszik az ilyen esetre kitalált terveket, és azt hajtják végre. De mit tegyünk akkor, ha nekünk nincs ilyen tervünk?

Nem tudok erre olyan választ adni, ami egy pontos cselekvési terv, és mindenkinek jó lesz. Sem a válságok nem egyformák, sem a cégek nem egyformák, így mindig az adott helyzethez kell alkalmazkodni. A meglévő válságtervek is olyanok, amelyek elsősorban irányelveket rögzítenek, nem kész sajtóanyagokat tartalmaznak.

Azért van néhány pont, amit biztosan érdemes betartani:

  • Nem szabad kapkodni. Kisebb a kára annak, ha várunk, mint ha azonnal mondunk valamit, amit később megbánnánk.
  • Jelöljünk ki egy embert, aki kommunikál. Olyan embert, aki kompetens és hiteles, aki képviseli a céget. Ő, és csak ő kommunikáljon.
  • Első lépésben mindig informálódjunk, mielőtt bármit teszünk. Ismerjük meg a körülményeket és a lehetőségeket.
  • Ha eldöntöttük, mit fogunk tenni, cselekedjünk gyorsan és határozottan.
  • Ragaszkodjunk az eredeti kommunikációhoz, ne változtassuk a mondandókat ha lehetséges.
  • Soha ne tagadjuk azt, ami nyilvánvaló. Nem vagyunk politikusok... Hitelesnek kell maradnunk!
  • Ha szükséges, kérjünk bocsánatot.
  • Ha szükséges, bátran lépjünk túl a megszokott ügyfélkezelésen, megemelhetjük a garancia idejét, stb.

Egy lényeges dolgot tartsunk szem előtt: hitelesnek kell maradni, a hitelességünket kell megőrizni. A célunk az, hogy a felénk kialakult bizalom a lehető legkisebb mértékben sérüljön.

Láthatóan ezek nagyon általános szabályok. Valódi tartalommal mindig a válság alatt lehet feltölteni. És ilyenkor válságmódba kapcsolva tudunk kommunikálni a weblapon, a közösségi médiában, a meglévő csatornáinkon.

Még egy fontos dolog: ha nem értünk hozzá, jobban járunk, ha szakembert hívunk. Még a válság pillanatában sem késő felkeresni valakit, egy tanácsadót vagy egy céget, hogy segítsen. Nagy valószínűséggel kevesebbet kell fizetni, mint az a kár, amit a hozzá nem értéssel okozhatunk.

A válság nem jó dolog, érezzük. 2020 márciusa óta lényegében folyamatos válsághelyzetben működünk, ami persze nem jelenti azt, hogy a cégünket ez közvetlenül érinti. De most nagyobb az esélye, hogy érintettek legyünk: a piac szűkül, a vevők idegesebbek, nagyobb a tévesztés esélye. Legalább annyi válságtervünk legyen, hogy tudjuk, baj esetén kit kell keresni.

Segítünk. Ha probléma van, kereshet bennünket, és ha tagja az Onlinemarketing Klubnak, akkor ott is tudunk tanácsokat adni.

 

Szólj hozzá!

IT támogatás

Címkék: onlinemarketing

2021.01.20. szerda 10:02 Konrad

laptop-1385700_640.jpg

Lehetsz te bármilyen jó online marketinges, megfelelő IT-s, informatikus szakértelem nélkül nem fogsz boldogulni. Előbb-utóbb előjön valami olyan feladat, ami kell a munkádhoz, de még a problémát sem biztos, hogy érted.

Természetesen képezheted magadat ebbe az irányba, és valamilyen szintig kell is, hogy képezd magad. Tudnod kell, mi az a php, a html, az xml. Tudnod kell, mi az a domain, mi az az IP cím, mi az smtp és mi a POP3, az IMAP. Sőt, az sem árt, ha megérted, milyen műszaki háttere van a webes szolgáltatásoknak. Ez nem jelenti azt, hogy meg kell tanulnod php-ban programozni, vagy tudnod kell, hogyan kell egy webservert telepíteni. De ahhoz, hogy kommunikálni tudj a szakmában, ezeket a fogalmakat például ismerned kell.

Ha egy domain nevet bejegyzel, és egy szolgáltatónál elhelyezed a weblapodat, jó esetben nem kell sokat értened abból, mi történik. Aztán jön az a feladat, hogy költöztetni kell a tárhelyet, és rögtön jönnek a ravasz kérdések és problémák. Például mi fog történni az adott domain-hez tartozó e-mail címekkel? Milyen információkat kell elkérnem/megadnom, hogy a költöztetés sikerüljön? És így tovább.

Nem állítom, hogy ezen tudás nélkül ne lehetne elindítani egy kampányt vagy megnézni egy weboldalt, hogy mennyire tetszik. De akkor szükséged lesz valakire, aki ezeket tudja, érti, és megbízol benne. És ami még legalább ennyire fontos: elérhető is, amikor szükséged van rá.

Online marketingesként tehát az IT támogatás nemcsak azt jelenti, hogy működjön a munkahelyi vagy otthoni hálózatod, vagy be tudd kapcsolni a számítógéped. Nemcsak azt jelenti, hogy folyamatosan frissítve van az oprendszered és a vírusirtód. Nemcsak azt jelenti, hogy működik a nyomtatód.

Online marketingesként az IT támogatás a munkád lényegéhez is kelleni fog.

Amikor először elkezdtem egyetemre járni, akkor közgazdász programozó matematikusnak kezdtem el tanulni. Ez lényegében progmat volt, némi közgazdász tantárggyal. Aztán rájöttem, ez nem igazán az én világom, és váltottam, így lettem közgazdász (és azon belül marketinges). De megtanultam annyit a két év programozó matematikus szakon, hogy értsem, ha informatikai problémába futok bele, és tudjam, mit kell mondanom és kinek. Ez az a szint, amit érdemes elérni. Már nem programozok (bár elvileg tudok), és nem kezdek el összerakni számítógépet (elvileg az is mehetne még). Erre vannak jobb, sokkal jobb szakemberek. De tudok velük kommunikálni, és ami még nagyon fontos, fel tudom mérni, mikor van rájuk szükség.

A munkánk specializálódott. Az IT támogatás jobb, ha kívülről érkezik, ha nem nekem kell azt is megoldanom. Ez egy nagyobb cégnél természetes, de kisebb cégeknél is hatékonyabb, és főleg olcsóbb már rövid távon is.

És ha így teszek, akkor marad időm azzal foglalkozni, amihez értek.

Szólj hozzá!

QR kód

Címkék: weboldal üzlet

2021.01.19. kedd 09:19 Konrad

blogqr.png

Érdekes dolog ez a qr kód. Szinte mindenki ismeri, találkozott már vele, mégsem biztos, hogy tudja, mire is való - pontosabban miért is jó ez a valami. A napokban futottam bele olyan kérésbe, hogy generáljak le egy qr kódot valamihez, és ekkor kellett rájönnöm, hogy miközben nekem tök természetes, hogy mire való ez, másoknak nem annyira van ez így.

Pedig nap mint nap találkozunk qr kóddal, termékeken, névjegykártyákon, weblapokon, plakátokon. De mire is jó nekünk ez, és miért lehet téma a qr kód egy online marketinggel foglalkozó blogon?

Leginkább azért, mert a qr kód egy nagyon egyszerűen használható kapcsolat az offline és az online világ között, olyan módon, hogy ez még olcsó is. De mit is tud a qr kód?

Lépjünk egyet vissza: a termékek jelölésében pár évtizede jelent meg a vonalkód használata. A vonalkód egy egyszerű, egy dimenziós jelölés: az egymás melletti vonalak vastagsága illetve a vonalak egymástól való távolsága kódol egy számsort, amely lehet kevés (5-7), de akár 13 is. Sőt, elvileg bármennyi, de persze korlát az, hogy ezt a kódot be is kell tudni olvasni valamilyen eszközzel. Így az elterjedt hossza az valahol 10 fölött véget ér (a kereskedelmi kódok pl. 13 számjegyűek). Bővebben például a Wikipédián lehet olvasni erről, akit érdekel.

Viszonylag könnyen belátható, hogy miközben a kód előnye a gyors beolvasás, hátránya az, hogy kevés információt hordoz. Így kezdték el fejleszteni ezt a technológiát, és jött létre a 2 dimenziós kód, amely már több információt is tud tartalmazni. Kellett ehhez persze a technológia fejlődése, hogy legyenek olyan eszközök, amelyek az ilyen kódokat is képesek gyorsan leolvasni (és feldolgozni, vagyis a tartalmukat megjeleníteni). A kétdimenziós kódok közül a legismertebb és legelterjedtebb a qr kód lett.

Rengeteg információ érhető el a qr kódról a Wikipedia oldalon, például mit jelent a rövidítés, mikor készült és így tovább. Ami most bennünket igazán érdekel, az két dolog. Egyrészt a tárolási kapacitása: latin betűs szövegből bő 4000 karaktert tud tárolni egy ilyen kód. Ez már elég sok ahhoz, viszonylag bő információ beleférjen. Egy flekk például 1800 karakter, vagyis egy bő 2 flekkes cikk például gond nélkül belefér egy picike kódba.

A másik fontos dolog, hogy tartalmazhat olyan jeleket, amelyek a qr kód jellegét is megadhatják. Vagyis elhelyezhetünk benne például weboldal címet (URL-t), de akár egy névjegykártya teljes tartalmát (nevet, telefonszámot, címet, e-mail címet) olyan formában, ami azonnal lementhetővé válik mobilon.

Végül már csak az kellett, hogy elterjedjen az okostelefon: akinek van kamerás telefonja, annak van a kezében egy qr kód olvasó is. Az újabb telefonokon már egyedi program sem kell, a kódok egy részét felismeri a telefon fényképező programja is.

Így semmi akadálya annak, hogy marketingre is használjuk a kódot:

  • belerakhatjuk a weboldalunk, webáruházunk címét
  • a konkrét termék címét
  • a termékről készített videó címét
  • belerakhatunk kapcsolat információkat: telefonszámot azonnal tárcsázható módon, e-mail címet stb.
  • konkrét szöveges információt is átadhatunk így
  • és sok mást is kitalálhatunk, ami offline információátadás.

Ráadásul qr kódot nem is nehéz csinálni, számos program és weboldal elérhető a neten.

Én alapvetően arra használom, hogy a névjegykártyán beolvashatóvá teszem annak adatait. Így ha valaki le akarja menteni telefonjába, akkor csak leolvassa a kódot, és máris mentheti a telefonkönyvébe. Ezen kívül még webcímeket is szoktunk kódolni pl. eseményeken megjelenő molinókra, roll-up-okra. Itt egy dologra kell figyelni: a leolvasás mobilon fog történni, így a megadott címen levő oldal mindenképpen mobilbarát legyen.

Erre jó tehát a qr kód. Tény, tapasztalatunk szerint viszonylag kevesen használják, így minden további nélkül megértem, hogy sokan kerülik ezt a megoldást. De a lehetőségről akkor is érdemes tudnunk, mert néha nagyon hasznos tud lenni.

2 komment

144 perc

Címkék: közösség kutatás

2021.01.18. hétfő 10:21 Konrad

average_time_spent_onsocial_networking.jpg

Amikor egy előadást készítek, akkor tudom, hogy a legelején kell megragadni a figyelmet. Ha a hallgatóság felkapja a fejét, és rácsodálkozik arra, amit mondok, akkor jóideig figyel, és a figyelem fenntartása már egy picit egyszerűbb lesz. Ezért mindig igyekszek keresni valami jó adatot vagy szöveget, amivel a rövidebb előadásokat fel tudom dobni.

Persze a témám a marketing, az megköti a kezem, és nem vagyok olyan zseniális író sem, mint Rejtő Jenő, hogy ilyen kezdéssel álljak elő, mint ez is:

- Uram! A késemért jöttem!
- Hol hagyta?
- Valami matrózban.
- Milyen kés volt?
- Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta?
- Várjunk... Csak lassan, kérem... Milyen volt a nyele?
- Kagyló.
- Hány részből?
- Egy darabból készült.
- Akkor nincs baj. Megvan a kés!
- Hol?
- A hátamban.
- Köszönöm...

Sőt, valójában író sem vagyok, de azért előadásokat sokat készítek. Így tudom, a fenti megoldás jó és hatásos is.

Kedden fogok szerepelni a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ BizniSZEK programjának a részeként, ahol egy kb. 50 perces (online) előadást fogok tartani arról, hol van a közösségi média helye egy vállalkozás marketing folyamatában. Ehhez kerestem valami hatásos felütést, és így jutottam el a címben is feltüntetett számhoz.

144 perc. 2019-ben átlagosan ennyit töltöttünk naponta a közösségi média előtt világszinten.

144 perc, ami egy átlag: van, ahol többet, van, ahol kevesebbet. A pontos adatok itt érhetőek el: https://www.broadbandsearch.net/blog/average-daily-time-on-social-media

Elég sok idő ez. Persze ezen belül tovább oszlik ez a figyelem a különböző szolgáltatásokra, de a lényeg látszik: naponta sok órát töltünk a közösségi médiával (igaz, Európában a legkevesebbet, de az is több, mint egy óra). Amikor tehát azt látjuk, mennyit foglalkozik mindenki ezzel a területtel, akkor gondoljunk erre a számra: ez az oka annak, hogy ilyen fontos. Mert az emberek figyelme itt van.

144 perc naponta. 144. És csak ezután jött 2020, a lezárásokkal...

Szeretnél képben lenni, képben maradni az online marketinggel? Szeretnél egy moderált közösség tagja lenni? Gyere, és lépj be az Onlinemarketing Klubba!

 

Szólj hozzá!

Mit kezdjük a techcégek szabályozásával?

Címkék: közösség üzlet

2021.01.15. péntek 09:47 Konrad

club-2492013_640.jpg

Valahol teljesen érhető, hogy arról vitatkozik a fél internet, hogy mennyire volt jogos Donald Trumpnak, mint az USA még regnáló elnökének a letiltása a különböző közösségi média platformokról. A kérdés alapvetően a körül forog, hogy szabad-e egyáltalán törölni, ha igen, akkor miért nem tették meg ezt sokkal korábban.

Arról kevesebb szó van, de logikus kérdés: ha nem lenne szabad a szolgáltatásoknak törölni, tiltani, akkor mit tegyenek azokkal, akik egyértelműen szabályt szegnek? Azt hiszem, erre nincs jó válasz, így marad az a megoldás, hogy egy szolgáltatónak legyen joga saját szabályokat hozni, és legyen joga az alapján korlátozni. Azt viszont azt hiszem elvárhatjuk, hogy:

  • a szabályok teljesen transzparensek legyenek
  • mindig és mindenkire vonatkozzon, ha vannak kivételek, akkor az is legyen transzparens
  • legyen olyan gyors és egyszerű felszólamlási lehetőség, amely nemcsak magyarázatot ad, de hibás döntés esetén visszaállítja a korábbi állapotot.

Ezeken kívül azt hiszem még egy dolgot lehetne tenni: létrehozni egy olyan non profit egyesületet, amelybe tag minden érintett szolgáltató, plusz jogvédő szervezetek, és ha valami vitás, akkor ide lehetne fellebbezni. Így végső soron kapnának a szolgáltatók egy felsőbb szervet, de az nem független hatóság lenne, hanem piaci szereplőkből is szervezett szabályozó. Van már egyébként hasonló a piacon, az Önszabályozó Reklám Testület szintén nem hatóság, de az iparági szereplők mégis elfogadják (jobbára).

Nem állítom, hogy ez mindenre ad megoldást, de egészen biztosan jobban működne, mintha minden ország elkezdene szabályokat hozni (ahogy most a lengyelek elkezdték), és aztán ezeket vagy be tudják tartatni vagy nem. Természetesen a fenti javaslathoz az is kell, hogy a cégek (többsége) elfogadja, és partner legyen ebben.

Tudom, nem én fogom kitalálni, milyen lesz ez a jövő. De be szerettem volna mutatni, hogy van lehetőség arra, hogy normális keretek közt kialakuljon egy olyan megoldás, amely kezeli a felmerülő problémákat, határokon átívelő lehet, és működhet is a gyakorlatban, nemcsak elméletben. Mert szerintem arról lassan nincs vita, hogy szabályozni kell, valamit tenni kell. Ha ezt meglépi az iparág, akkor van arra esély, hogy önszabályozás legyen. Ha nem lépi meg, akkor külső szabályozás lesz, ami könnyen lehet rossz mindenkinek.

Szólj hozzá!

Facebook, neked mindent szabad?!

Címkék: facebook

2021.01.14. csütörtök 09:25 Konrad

facebook-715811_640.jpg

A Facebook meghatározza az életünket. Kifejezetten hülyén hangzik ez a mondat, de mára az országban élők jelentős része használja a Facebook-ot, ezen keresztül kommunikál, ezen keresztül informálódik, ezen keresztül éli a társasági életét.

Hogy mennyire kiemelten fontos Magyarországon a Facebook, hogy mennyire elterjedt, azt a hivatalosan elérhető adatok alapján is jól láthatjuk. Jelenleg 5 millió 300 ezer aktív felhasználó van idehaza, ami lakosság arányban azt jelenti, hogy közel 55% Facebook felhasználó. Hogy ez mennyire sok?

Európában az élmezőnyben vagyunk. Csak négy olyan ország van, amelyik nálunk nagyobb arányban facebookozik:

  • Svédország 62,3%
  • Szlovákia 58,6%
  • Hollandia 57,2%
  • Belgium 56,1%

A szomszédos Romániában 46,3%, Horvátországban és Szlovéniában is 43,8%, Ausztriában 41,1%, Szerbiában 38,9%, Ukrajnában pedig mindössze 21,7%

Sőt, Németországban csak 37%-a a lakosságnak aktív facebookozó, ahogy Lengyelországban is ez az arány.

Így érthető talán, miért annyira meghatározó, hogy mi történik a Facebook-on, és miért került ennyire a politikusok érdeklődési körébe is. Mi, akik régóta használjuk ezt a platformot, már talán megszoktuk, mennyire megbízható (közepesen), mennyire kiszámítható (nem igazán) és mennyire jól használható (nagyon nem). Megszoktuk azt is, hogy a Facebook-ot könnyű használni, de piszok nehéz velük kommunikálni.

Miközben a másik nagy globális platformnak, a Google-nek (amihez tartozik ugye sok más között a YouTube is) van hazai képviselete is, addig a Facebook közvetlenül jelen sincs az országban. Vannak ugyan magyar nyelvű tanácsadóik, de amikor probléma adódik, akkor ez nem segít semmit. Egy egyszerű példa: mostanában nagyon sok felhasználónak elvették a hirdetés indításai jogát. Indoklás nélkül. Aztán lehet mindenféle felületeken jelezni, hogy ez így nem oké, és talán majd visszakapják. Nálunk is történt ilyen, két hónap múlva szó nélkül újra tudott a kolléga hirdetést indítani, és ahogy az elvételről, úgy a visszaadásról sem kaptunk sem magyarázatot, sem értesítést.

Megszoktuk, hogy a Facebook egy önkényes és durcás kisfiú, igyekszünk ezzel együtt élni. És megszoktuk azt is, hogy saját szabályai vannak, mindenféle komolyabb magyarázat és jogorvoslati lehetőség nélkül.

A Facebook úgy működik, mint egy szeszélyes diktátor.

Ezek után, ha egy politikus így 2020-ban mintegy rácsodálkozik arra, hogy "A Facebook bárkit letörölhet indoklás nélkül", akkor mit lehet erre mondani? Igen, és képzeld el, ez már így van majdnem 17 éve! Hol éltél eddig?

De természetesen érthető a felháborodás is: a fenti számok megmutatják, mennyire fontos ez a felület. És a politikusok félelme nem az, hogy a választóikat törli a Facebook, hanem az, hogy őket is törölheti. Indoklás és fellebbezési lehetőség nélkül. (Ahogy sok törvényt meghoztak az elmúlt tíz évben idehaza, ugye.) Én amúgy megértem, hogy szokatlan dolog egy kormánypárti politikusnak a kiszolgáltatott szerepben lenni, de azt hiszem, meg kell szokniuk. Amikor Trump-ot lényegében törölte a Facebook, akkor tényleg mindenkinek egyértelművé vált, hogy ezen a platformon talán egyedül Mark Zuckerberg az, aki biztonságban érezheti magát.

Hogy ez mennyire jó? Hogy ennek így kell lennie? Olyan kérdések ezek, amelyekre nem lehet egyszerűen válaszolni: mivel a Facebook egy magáncég, amelynek a tulajdonosai részvényesek, így a szabályokat is ő maga hozhatja. Jelenleg nem tudok olyan törvényről, amely kötelezheti a Facebook-ot arra, hogy valakit engedjen regisztrálni, vagy ne törölhessen. Ez következik abból a felhasználási feltételből is, amit minden regisztráló elfogadott.

Másrészt a Facebook jelentősége több, mint egy egyszerű webes szolgáltatás, lényegében közművé vált. És ahogy a közműveket is lehet máshogy szabályozni, úgy a Facebook-ot is elérheti a máshogyan szabályozás. A baj csak az, hogy ez nem lesz egyszerű. Első lépésben az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága vette a kezébe a dolgot, és megállapította, hogy a Facebook sok más techcéggel együtt egyfajta monopólium. Márpedig ennek lesz következménye, igaz, nem szükségszerűen az, hogy beleszóljanak a Facebook, mint szolgáltatás működtetésébe.

De ez még évek. A Facebook pedig olyan, amilyen. Szeretjük vagy sem, amíg ilyen sokan használják, mi is használni fogjuk, mert itt érünk el sok embert (igaz, egyre nehezebben, egyre rosszabb hatékonysággal).

Szabályozás hiányában pedig, ha a törvényeket amúgy betartja, a Facebook azt csinál, amit akar. Akár az Egyesült Államok elnökét is rendre utasíthatja.

Problémát okoz a Facebook-on kommunikálni? Vagy ötleteket, tippeket szeretnél kapni? Kérdésed van és feltennéd szakembereknek? Lépj be az Onlinemarketing Klubba!

Szólj hozzá!

Mikor posztolj?

Címkék: onlinemarketing közösség ajánló

2021.01.13. szerda 10:05 Konrad

clock-1031503_640.jpg

Állandóan visszatérő kérdés, hogy a különböző közösségi média felületek mikor érdemes posztolni. Általában azt szoktuk erre mondani, hogy tesztelni kell, és figyelni, mikor milyen reakciókat kapunk.

De azért nem árt egy sorvezető, hogy másoknak mi működött - így sok tesztelési kört meg is úszhatunk. Nem beszélve arról, hogy az eltérő felületeken eltérő lehet a jó posztolási idő is.

Ugye az a jó időpont, amikor sokan aktívak, vagyis amikor használják ezeket a szolgáltatásokat. De nincs minden esetben ez így, hiszen vannak olyan felületek, ahol az aktivitás nem tipikus, vagy nehezen értelmezhető (ilyen például a Google Cégem megjelenés). Vagyis tesztelni is sokkal nehezebb.

Ezért is jó ez az infografika, amit SocialMediaToday cikkében találtam, hiszen sok különböző szolgáltatásnál ad tanácsot.

A teljes cikk itt érhető el: https://www.socialmediatoday.com/news/the-best-times-to-post-your-social-media-updates-in-2021-infographic/593185/

Ez pedig az infografika:

best-social-media-times-full.png

Szólj hozzá!

Kezdem unni a Covid-ot

Címkék: hiba üzlet

2021.01.12. kedd 09:36 Konrad

output-5045166_640.jpg

Kezdem unni ezt a Covid-járványt. Gondolom ezzel nem vagyok egyedül, és nincs is ebben sok újdonság, de valahogy úgy érzem, meg kell osztanom az ezzel kapcsolatos gondolataimat, azt, hogy mit is unok az egészben.

Természetesen kezdem unni a kiszámíthatatlanságot. Mivel egyelőre nem látszik, mikorra érünk a végére, így semmit nem lehet tudni. Ráadásul azzal, hogy két-három nappal a szigorítások vége előtt hosszabbít a kormány újra és újra, tényleg nem lehet tervezni. A számokat is kár nézni, néha tök logikátlan lépéseket tesznek a vezetőink.

Kezdem unni a szűnni nem akaró vitákat. Néhány hiperaktív ember boldog-boldogtalannak megosztja, mit gondol, és várja, hogy egyetértsek vele. Az egészben az a szép, hogy ez nem attól függ, hogy mi az illető véleménye. Ez egy embertípus, aki most kvázi lubickol az ilyen-olyan figyelemben...

Kezdem unni, hogy rátelepszik a munkára. Egyes iparágak csak fuldokolnak, ezzel együtt a piac szűkül, és még ki tudja, mikor lehet változás. Kisebb-nagyobb vállalkozások szűnnek meg vagy vesznek vissza a kiadásaikból, és ez nem jó senkinek.

Kezdem unni, hogy be van zárva minden, nem lehet találkozni, nem lehet beszélgetni személyesen. Sok dolgot lendít előre egy konferencián való találkozás, az online konferenciákból ez most teljesen kimaradt. Egyszerűen az üzlet egyik fontos kenőanyaga hiányzik.

Kezdem unni az online oktatást. A hallgatók nem tudnak úgy odafigyelni, elmaradnak a nonverbális visszajelzések, a tudás átadása nehézkesebbé vált - miközben persze ezzel együtt fejlődött az a tudásunk, hogy mit kell online csinálni, hogy mégis ez jó legyen.

Kezdem unni, hogy minden erről szól. Pedig számos olyan érdekes és fontos téma van, amiről beszélnünk kellene, de a Covid mindent lenyom.

Kezdem unni, hogy keresnem kell a járvány tanulságát, hogy keresnem kell, mi a jó ebben a helyzetben, hogy nem lehet elegem az egészből, hogy úgy teszünk lassan, mintha ez normális lenne. Pedig kurvára nem normális.

Kezdem unni, hogy unom. El kellene fogadni ezt az állapotot, de egyre kevésbé tudom. Miközben tökéletesen értem és megértem az egészségügyi szempontokat, úgy érzem, eléggé túltoltuk ezt a járvány kérdést...

Kezdem unni. És hol van még a vége...

Egy vélemény nem vélemény. Szeretnél szakmai kérdéseket megbeszélni, megkérdezni, mások mit gondolnak róla? Lépj be az Onlinemarketing Klubba, ahol erre is lehetőséged van!

3 komment

Online esemény a Klubban: akciók, kampányok

Címkék: onlinemarketing ajánló Klub

2021.01.11. hétfő 09:50 Konrad

woman-1169324_640.jpg

Az Onlinemarketing Klubban hónapról hónapra újabb online eseményeket szervezünk, amelyek csak klubtagok számára érhetőek el. Ezeken az eseményeken mindig olyan témát igyekszünk feldolgozni, amelyek aktuálisak, érdekesek, és ami még nagyon fontos: azonnal használható tudást adnak.

Decemberben a tervezésről és a 2021-es év várható trendjeiről beszélgettünk. (Az erről készült videót az Onlinemarketing.hu Facebook oldalra is felraktuk, kedvcsinálóként és újévi ajándékként.) Az idei első esemény témája az akciók és kampányok lesz. Felkerült a Klub oldalára a 2021-es fontosabb eseményeket bemutató cikk (csak tagok számára érhető el), és ennek kapcsán, ezt kiegészítendő arról fogunk beszélgetni Berényi Károllyal, hogy milyen módon, hogyan készüljünk fel egy-egy akcióra, kampányra.

Az alábbi kérdéseket biztosan át fogjuk beszélni:

  • Milyen alkalomhoz érdemes kampányt, akciót szervezni
  • Milyen jellegű akciókat csináljunk? (Kedvezmény, nyereményjáték stb.)
  • Mennyi idő kell az előkészületekhez
  • Milyen eszközöket érdemes használni és mikor
  • Mikor kezdjünk el hirdetni egy akciót?
  • Milyen veszélyei lehetnek, ha túl sokat akciózunk

Az esemény az Onlinemarketing Klub Facebook oldalán lesz elérhető a tagoknak, Facabook Live formájában, 2021. január 12-én 14 órától.

 

Szólj hozzá!



süti beállítások módosítása