A legtöbb (vulgár)marketinges tanácsadó azt ajánlja, hogy csinálj valami ingyenes anyagot, tedd fel a webre, de csak annak add oda, aki megadja a nevét és az e-mail címét. Így az ingyenes anyag segítségével adatbázist építesz, ráadásul olyanoknak az elérhetőségét tudod meg, akiket érdekel ez a téma, így a későbbiekben jó esetben akár el is adhatsz nekik mindenfélét.
Mondjuk azon túl, hogy ezt a megoldást sokan nem szeretik, mert nagyon erőszakos, valóban jó, valóban erre van szükség? Vagyis ki kell kényszeríteni az e-mail címet?
Nézzünk két példát! Íme egy olyan megoldás, amit fent leírtam:
(Csendben jegyzem meg: az én saját nevem és e-mail címem nem egy olcsójószág, ha azt meg kellene vennie a fenti eBook írójának, azért fizetnie kellene. Vagyis az ingyenes jelző sokkal inkább a "nem pénzért" szinonímája, jelenleg.)
Most akkor nézzünk egy elsőre hasonlónak tűnő, de mégis, alapvető hozzáállásában eltérő megoldást:
Na, ez az eBook van valóban ingyen! De milyen furcsa, itt meg nincs is felírva, hogy ingyenes. Nahát...
Persze a két módszer alapvetően eltérő stratégiát takar. Míg az első esetben egyértelműen adatbázis építés a cél, addig a második esetben a PR egyik eszköze a letöltés ingyenes engedése. Igaz, itt is megadhatjuk az elérhetőségünket. De míg az első esetben várható, hogy előbb-utóbb valami kereskedelmi ajánlat is beesik, addig a másodikban erre sokkal kisebb az esély.
És akkor már csak egy kérdésem marad a végére: te kivel kötnél szívesebben üzletet a kettő oldal gazdái közül - a fentiek után?
Utolsó kommentek