Ez egy szakmai blog, de mivel blog, ezért személyes is. Márminthogy... na mindegy. A lényeg, hogy nincs kötött műfaji korlát. És bár most egyéni szoc. problémáról fogok írni, de azért mégis kötődik a munkámhoz.

Tehát a lényeg: már vagy három napja beteg vagyok. Semmi komoly, csak megfáztam, de azért kellemetlen. Ilyenkor lassabban forog az agyam, nem jönnek az ötletek, sokkal kevesebbet tudok dolgozni. Ráadásul fáradt és ingerlékeny vagyok.

De a munka, amit csinálok, személyes. És hiába vannak kollégák, az olyan projektek, amiben nyakig benne vagyok, nem adhatók át egyik pillanatról a másikra. Így aztán tárgyalni kell, ajánlatot írni kell, telefont felvenni kell.

Csak éppen egy nap egy, max. kettő tárgyalás fér bele, a triviális ajánlatokon is órákig ülök, és amikor felveszem a telefont, sokszor pár perc beszélgetés után esik csak le, kivel is beszélek...

Szóval, tök magánügy, de le vagyok lassulva. Miközben írni kéne a Google hazai fejleményeiről, meg tök érdekes az Árukereső partnerprogramja (nem beszélve arról, hogy az ajánlatok közt már ott van a Vatera is ha keresünk valami terméket), meg van itt még egy csomó téma, például majdnem vettem illegális e-mail adatbázist (csak számlát nem akarnak adni)...

Így türelmet kérek, vagyok és leszek, csak közben próbálok gyógyulni is.

Be van fejezve a nagy mű, igen.
A gép forog, az alkotó pihen.
Évmilliókig eljár tengelyén,
Mig egy kerékfogát ujítni kell.
Fel hát, világim véd-nemtői, fel,
Kezdjétek végtelen pályátokat.
Gyönyörködjem még egyszer bennetek,
Amint elzúgtok lábaim alatt.