Naná, hogy én is rákaptam a Twitterezésre. Nem írom most le, mi az, Hírbehozó nagyon jól összeszedte, miről is szól ez a valami.

Persze gyorsan kipróbáltam az sms küldéses funkciót, jellemző kelet-európai hozzáállással: amíg nem kaptam meg az első sms-eket, nem hittem el, hogy működni fog. De működik!

És ez az egész dolog jól működik. Olyan igazi miniblog, ami persze előnyös és hátrányos is. Előnyös, mert kiírom magamból ami épp eszembe jut, és hátrányos, mert könnyen lehet, abból már nem lesz itt bejegyzés. Ez van.

Ami viszont engem igazán érdekel, az az, hogy hol fogja ez a szolgáltatás megérni a tulajdonosoknak? Most nagyon olyan szaga van, hogy pörögjön, használják sokan, aztán vegye meg valaki? Ha lehet, a Google, de az se baj, ha valaki más!

Mert jelen pillanatban nincsenek hirdetések. Pedig a hely adja magát, lehetnének tartalom alapján itt linkek, azaz a Google AdSense tökéletesen integrálódhatna ide.

Érdekes ez a hozzáállás: csináljunk egy jó szolgáltatást, futtassuk be, legyen népszerű, és mindezt úgy, hogy nem folyamatosan azt számoljuk, éppen mennyi bevételt hoz. Hanem semmi mást nem csinálunk, csak javítunk, fejlesztünk. És közben reménykedünk, hogy megveszik, vagy éppen elkezdenek ömleni a reklámbevételek. Érdekes, mert szokatlan. Nem látom mögötte az üzleti tervezést, nem látom mögötte a pénzt. Csak a szolgáltatást látom.

Ettől aztán barátságos, emberi az egész. Ez is kell ahhoz, hogy könnyen-gyorsan megszerethető legyen. És ha már szeretik, használják az emberek, ha már függővé váltunk - el lehet kezdeni gondolkodni egy üzleti terven.