Múlt hét csütörtökön előadást tartottam "szülötte városom"-ban, Szegeden. Egyetemi óra keretében beszéltem az online marketingről, nem marketingeseknek.
A tantárgy keretében az egyik feladat, hogy a tárgy blogjában írjanak bejegyzést egy-két előadás kapcsán - nem elsősorban élménybeszámolót, sokkal inkább az előadás kapcsán felmerült gondolatokat.
Íme, az alábbi bejegyzések születtek az előadásom kapcsán:
Többek között ilyen nagymamám egyik szomszédja is. Szenvedélyesen ajánlja a céget, ahol pl. konyhabútort vásárolt, kérés nélkül, önként dícséri. Ha a kiszállításnál egy kis hiba történik, késnek vagy netán kissé megsérül a bútor a leemelésnél, azt is megbocsátja. Biztosan van valamilyen pszichológiai alapja, ha ennyire hisz bennük és ilyen mély meggyőződéssel van iránta. A legrosszabb az egészben az, hogy olyan szóbeszéd marketinget folytat, amivel képes meggyőzni nagymamámat is, aki kis idővel később szintén vesz egy hasonló terméket.
#
A hétköznapitól az online marketingig
A magam részéről többek között a Forma-1-et szoktam reklámozni élő szóban is és a neten is, mert persze nem mardahat el az iwiw profilomban, hogy mennyire szeretem ezt a sportot, és hogy kinek szurkolok. Már ha ezt lehet reklámnak nevezni. De miért ne? Nem keresek rajta pénzt az igaz, de jobb adni, mint kapni alapon, lehet, hogy skerül megszerettetnem ezt a sportot valakivel.
#
ugyanakkor fontos megemlítenem, hogy marketingről van szó, s mint ilyen, valójában sohasem alakulhat ki egy “szoros” kapcsolat eladó és vásárló között. Hiszen a marketing üzleti érdekei nem egyeznek meg a fogyasztó érdekeivel.
#
Ekevasat nem tudunk neten eladni, mert a nagypapa nem netezik. Az idősebb korosztályt, mint célcsoportot nem fogjuk itt megtalálni. De az idő telik, és lassan mi leszünk az idősebb korosztály, úgyhogy ezt a problémát is meg tudja gyógyítani az idő.
#
nehéz olyan neten megjelenő hirdetést kreálni, amely tényleg figyelemfelkeltő és hatásos. Hogy fér ez össze azzal, hogy mégis olyan sok van és mégis olyan sokat költenek rá?
Utolsó kommentek