Motiváció, képzés, online szolgáltatások.

Lehetne erről persze hosszasan írni és van is sok-sok ötlet, de leginkább az idő és a piac fogja feloldani ezt a problémát. (egyszer már írtam erről itt: internethajo.hu/hirek/20050422/internethajo-2005-mit-hoz-a-jovo )

2005 óta, azért történt egy kis változás, ma már megfizethető a net, talán az árrol ma már nem is kell beszélni (azaz nem kéne, ha egyes földrajzi területeken még nem lennének irreálisan magasak a díjak és ugye még mindig van szélessáv mentes övezet is :-(

Motiváció:
Amíg a Barátok közt és a Győzike show egálban lehet az internetpenetrációval, nehéz ügy, de ha trendi, egyszerű és tanulható, hasznos és szórakoztató és ezt megtudja, kiprobálja a "maradék" 64% akkor javítható az arány. Hogyan lehet még népszerűbbé tenni? Leginkább a hagyományos médiák által, akik egyfelől saját farkukba harapnak, pláne amíg olyan sitetal rendelkeznek mint az RTL vagy a TV2...

Oktatás: még mindig komplikált eszköz (pl. bekapcsolni a számítógépet, használni az operációs rendszert stb.) Ezen a téren pedig leginkább a kormányzat képes tenni, azaz megfinanszírozni a korosztályos, és az internetet elutasítók (pl. nagyszámú kisebbség) megfelelő képzését, amely minden erőfeszítés ellenére hatékonytalan és drága lesz, ha lesz....

Szolgáltatások:
- én bevezetném a partner csomagot, azaz két előfizetést rendelhetne a felhasználó egyet pl. a (nagy)szülőknek
-IPTv "net nélkül", akinek TV kell kapjon csak azt, majd rászokik a netre is (ez csak csomagolástechnika)
- használható online hivatali ügyintézés.
- és még rengeteg szolgáltatás + tartalom

Azért nem interneteznek az átlagemberek - a korábban felsorolt okok mellett - mert a számukra szükséges információt más csatornákon is el tudják érni. Vagy mert fogalmuk sincs, miről maradnak le, ha nem használják ezt a lehetőséget.

Addig, amíg a honlap tulajdonosoknak nem evidens, hogy fontos, érdekes infókat el KELL helyezniük a cég honlapján, sőt bizonyos információkat CSAK OTT helyezzenek el, és mellé csináljanak hírlevelet, kérdőívet, tegyenek fel ingyen letölthető "jutalomfalatkákat", és erről tájékoztassák is az érintetteket, addig a lehetséges ügyfelek, vásárlók miért is ülnének le a gép elé?

Az pedig már erős felsőfoknak számít, ha a fentieket egy cégnél nem csak csinálják, hanem elemzik is az eredmények szempontjából.

Hozzájön ehhez még az is, hogy rengeteg webfejlesztő cég próbál ügyfelet fogni azzal, hogy pártízezer forintért kínál 5-10 oldalas "céges bemutatkozó oldalt". Ahelyett, hogy kiindulási pontnak az alapvető interaktív lehetőségeket biztosító honlapot vennék.

Adva vannak tehát a fejlesztő cégek, akik a pártízezres ajánlataikkal fognak ügyfelet. Adva vannak az akut ügyfélhiánnyal küszködő cégek, akiknek senki nem mondja el, hogy az "üdvözöljük honlapunkon" meg a "céginfót a nyitóoldalra" típusú honlapok ideje lejárt, az intrókkal, a frémes és flash-es megoldásokkal együtt.

És adva van az átlagember, aki nem költ a netre, mert úgysem marad le semmiről... vagy ha költ, akkor is csak levelezésre, msn-re vagy skype-ra használja.

Ahhoz, hogy ez a szám nőni tudjon, jó lenne, ha a csapból is a net bugyogna.

Pl.: szerintem jó ötlet volt a T-Online-os nagymamákkal operáló reklám annak idején (persze én sem kedvelem "a T-Rex-et")Ennek hatására egy-két (leendő)felhasználó ráébredhetett, hogy nem csak cicik, meg lopott filmek-zenék vannak a neten, hanem a messze elő nagymamival is lehet kapcsolatot tartani.

+ még egy érdekesség, valamelyik angol csatornán a híreket a bemondók LAPTOP-ról olvassák, nem súgógépről, meg papírról. Ennél már csak az a menőbb, ha a saját site-ukról olvassák a híreket. :)
Így nem is olyan meglepő,hogy náluk az online hirdetés odavágott a printnek.
Ahogy azt itt is olvashattuk... onlinemarketing.blog.hu/2007/04/02/p53826#more53826

P.

Az a szép a kérdésben, hogy rendkívül szorosan kapcsolódnak egymáshoz a különböző tényezők: a felhasználás olcsóbb lesz, ha sokan használják (a vonalak jobb kihasználása) az ISP részéről. Érdemes lesz tartalmat fejleszteni ha nagy a potenciális felhasználók száma. Céges netes megoldások ugyanígy.

Másfelől meg a fenti tényezők növelik az internethasználatot, azaz ha van miért használni. Ha vásárlás előtt széleskörű összehasonlítást lehet végezni (az üzletek végigjárása nélkül), a menetrendek, email, ilyesmik. És igen, a bulvár és felnőtt tartalmak szerepét sem szabad lebecsülni. És az online kerekedelem a következő lépés ,bár ehhez megvelelő csomagküldő megoldás se ártana :(

Ami kitörési pont lehet:az elvileg sokak számára használható megoldások fejlesztése, előzetes megfinanszírozása segíthet, mint az elektronikus közigazgatás - ugyanis egy cégtől nem lehet elvárni, hogy kevéssé használt netes szolgáltatásokat tartson rendszerben snoblesse oblige jelleggel.

Ami nem fog működni, az az oktatás. Egyrészt az internet olyan sebességgel változik, hogy nem lehet state-of-the-art tananyagot oktatni. Másfelől, a fedezd-fel-magadnak megközelítés nyitottságát sem lehet biztosítani. És, éppen a minden-mindennel-összefügg rendszer miatt rendkívül alacsony hatásfokú lesz.

Igazából erről is beszél Manuel Castells szociológus a "Hálózati Társadalom Kialakulása" c. könyvében, ha valakit mélyebben érdekel.

Még két részről kellene körbejárni a kérdéskört. Az egy dolog, hogy az ország nagy része nem Internetezik. Mint maga a tény persze elszomorító, de két dolgot szerintem leszögezhetünk.

Azok az emberek, akik nem nyitottak az Internetre kisebb valószínűséggel tartoznak az Interneten eladni vágyók célcsoportjába. Aki nem netezik gondolom, hogy nem fog PDA-t venni, nem szereti a technikai kütyűket, és lehet, hogy egy új szoftver sem éredekli őket. Aki nyitott ezekre a dolgokra az tud annyi pénzt összekaparni, hogy legyen nete és el is érje -> összefoglalva akinek nincsen nete az marketing szempontból a "kevésbé" érdekes réteg. Ezzel nem azokat akarom "lenézni" akinek nincsen nete, de a környezetemben akinek nincsen nete az kevésbé fizetőképes kereslettel rendelkező réteg, mint akinek van.

Örüljünk annak, hogy a jelenlegi piacon még van mit csinálni. Elszomorító, pl. hogy a ma magyar vállalatok 40%-ának van egyáltalán honlapja. Én ebben viszont azt látom, hogy maradt 60% akinek honlap kell, tehát egy csomó potenciális vevőm van. És ha már ezeknek a cégeknek is lesz honlapja, akkor az emberek mindjárt úgy fognak gondolkozni, hogy hoppá hát inkább megnézem a neten.

Összefoglalva én bizonyos szempontból örülök a számoknak, mert ez azt jelenti, hogy még nem használtuk ki Magyarországban rejlő lehetőségeinket. Tehát az Online Piac még csak most fog robbanni.

Azt azért nem hinném, hogy az "Interneten eladni vágyók" kínálatában csak PDA, technikai kütyük és szoftverek találhatóak.

Csak példának: hány AdWords-hirdetés van a Google-ban a "fogorvos", "hűtőszekrény", "uszodatechnika" vagy a "fogyókúra" szavakra? Ezeknek a termékeknek, szolgáltatásoknak vajon csak az internetre fogékony kisebbség a célcsoportja? Vagy az Etargetben a gumiabroncsos és nyaralásos hirdetéseknek?

Szerintem van párszázezer ember már ma is, akit nem érdekel egy PDA, ráadásul otthoni internete sincs, de ha kell egy új háztartási gép, vagy le akar fogyni, akkor a munkahelyi gépén körbenéz az interneten.

Ráadásul ha anya adminisztrátor egy irodában, apa meg teherautósofőr, akkor anya utána fog nézni az interneten apa igényeinek is ("kéne egy új tévé a hálószobába"), vagyis áttételesen már meg is duplázta az internetet vásárlási céllal használók számát a családon belül.

Abban egyetértek, hogy a "Magyarországban rejlő" lehetőségek nagyrészt még csak "rejlenek", de szerintem az internet keresleti része már egy alacsony-intenzitású robbanásban :-) van ahhoz a tespedéshez és közönyhöz képest, ami ugyanitt a kínálati oldalon van.

Akos:
Értem amit mondasz és jogos is. Persze, hogy sok termék van a neten a technikai kütyükön kívül is. De ha pl. megnézed az Árukeresőt, akkor kereslet kínálat oldalon is látszik, hogy jóval többen keresnek PDA-t mint mondjuk tetőbox-ot. Szóval csak érzékeltetni próbáltam, hogy aki "nincs itt" a neten az sokaknak nem is annyira célcsoport, mint aki itt van.

A kínálati oldal szerinted akkor rosszabb mint a keresleti? Ez is jó hír :-) Mert akkor ezen a piacon is robbanásnak kell jönnie!

Ha vállalati szempontból értékeljük az internetet, akkor érthető az egyes vállalatok negatív magatartása. A fogyasztó teljes mértékű informálása a weboldalakon nem célja a vállalatoknak.

Ha az internet hatását nézzük a "klasszikus" iparágakra, akkor szerintem ki lehet jelenteni, hogy ez hosszútávon negatív. A lokális piacokon megjelenő vállalatok a globális verseny részesei lesznek, ami hosszútávon egyenlő az árversennyel. Ez viszont egy konkrét területnek sosem kedvez, mert a profit biztosan csökkenni fog.

Mária, a kérdésed megfordítanám. Miért is készítsenek a vállalatok interaktív honlapokat, friss és teljes információkkal? Ki szabja meg, hogy mikor és milyen honlapok ideje járt le?

Szerintem a fogyasztó. Amíg az internetet ez a 34% használja, vajon érdemes-e párszázezres weboldalakban gondolkodni? Kétségtelen, hogy a haladó felhasználók igénylik a minőséget, de a géphez most leülő, a keresőbe egy ujjal pötyögő egyéneknek ez nem kell. És sajnos ők vannak többen, ezért a vállalatok magatartása mondható racionálisnak is. És most nem a gagyi weboldalakat védem, hanem célcsoportokban gondolkodom...

"Amíg az internetet ez a 34% használja, vajon érdemes-e párszázezres weboldalakban gondolkodni?"

Tessék? Az ország - vélhetően - legfizetőképesebb egyharmada nem indokol egy párszázezres jelenlétet az interneten? Miközben a legótvarabb óriásplakát- vagy tévé-kampány tutira megzabálja ennek a tízszeresét, százszorosát?

Amíg ezt a viselkedést szemrebbenés nélkül nevezheti valaki racionálisnak, addig sajnos tényleg az marad az egyik valódi probléma, amit Mária írt.

Illetve a csordaszellem. Az, hogy amiről már mindenki elhitte az idők során, hogy üzletileg fontos (ld. fenn - tévé, óriásplakát stb.), arra ész nélkül megy a költés. Másra meg akkor sem, ha már rég megérné.

Egyébként a "minőség" az interneten elsősorban a megfelelő mennyiségű, aktuális, jól használható információval egyenlő. Az egy ujjal pötyögő populáció nem igényel naprakész, részletes információt arról a termékről, amire aztán ezer-tízezer-százezer forintos nagyságrendű összeget költ?

1.Nem csak a fogyasztó nem igényli az információt, hanem a vállalatnak sem célja az informálás. Pont az árversenyre vezető negatív hatás miatt. Lehet, hogy rosszul fejeztem ki magam, de a racionalitást erre értettem.

2.És ha a párszázezres jelenlét helyett a pártízezres is elegendő? Az információ megfelelő átadásához kell a párszázezres megoldás?

3.Egy szóval sem mondtam, hogy ne hirdessünk online. Ha ezt a 34%-ot akarjuk elérni, akkor tegyük. De ugye még mindig akad 66%, akik még egy ujjal sem pötyögnek sehova, és a Google hallatán az a válaszuk, hogy ne káromkodjak.

4. Előző hozzászólásom lényege, hogy a vállalatok és az iparágak számára nem biztos, hogy az internet a manna, ami lehullott közéjük az égből. Pénzt költenni arra kell, ami profitot csinál. Ha egy weboldalnál jobb befektetés is van, akkor arra kell költeni.

5. Honnét veszed, hogy az egy ujjal pötyögő, a sex szó szinonimáit beírni képes felhasználó igényli a naprakész, részletes információt a termékről? Gondolod, hogy ha plazmatévét vesz, hetekig keresgél az interneten? Ki kell hogy ábrándítsalak, bemegy a legközelebbi boltba, és megveszi.

6. Eszedbe jutott valaha, hogy a TV reklámokra és billboardokra történő reklámköltés elemzések és mérlegelés után történik?

Surda,
Eszedbe jutott valaha, hogy az internetes reklámokra és weboldalkészítés történő költés elemzések és mérlegelés után történik?
Amit írsz akkor igaz, ha a vásárlóid zöme a 66 százalékban van. De a 34% bizony elsősorban AB státszú, azaz azok, akik tudnak és akarnak költeni. Azaz miközben a lakosság harmada érhető el, addig a tényleges fogyasztók ennél jóval nagyobb százaléka.
És elérhető. Ne csak a statisztikát nézd, hanem a kampányok eredményét! Mert az interneten sok esetben pontosan mérhető, hogy milyen eredménnyel kommunikálsz.
És ennek része a jó weboldal. Mert egy pár tízezres weboldal soha nem fog olyan konverziót elérni, mint egy normálisan (és emiatt több pénzért) megcsinált. Azaz egy gagyi weboldal elijeszti a vevődet, egy jó weboldal meg meggyőzi.
És hogy árversenyt eredményezne az internet? Maga a versenyző piac az árverseny oka, de tény, kevesebb a "lokális monopólium", mint földrajzi értelemben.
Én úgy érzem, konkrétan félsz az internet hatásától, mert nem érzed elég versenyképesnek a céged - holott az internet pont alkalmas arra, hogy az áron túli előnyöket is kommunikáld (pl. jó ügyfélszolgálat, csatolt szolgáltatások stb.)

Konrád ne hülyéskedj, az internetből élek. És a cégünk csak minőségi weboldalakat készít, meg online marketingmegoldásokat kínál. Pontosan tudom, hogy mi az előnye az online reklámnak, és mik a hátrányai. A cég meg abszolút versenyképes.

Csak a sok egyetértő, és egyhangú vélemény közé gondoltam írok egy más szempontból közelítőt. Továbbra is kiállok az mellett, hogy az internet a válalatok számára nem feltétlen a jó út.

Felesleges egy vállalatnak több százezret költeni egy weboldalra, ha a célcsoportja nem használ netet.

Külön kérdés persze, hogy az emlegetett AB státuszú 34 százalék mire használja az internetet, meg hogy mennyire befolyásolja fogyasztói magatartásában.

Szerintem a website üzlet abszolút bukkanója, hogy sokan a szakmában elhiszik, hogy elég az online reklám a kommunikációra. Francokat. Ilyet az állíthat, akinek lövése sincs az offline részről. Szomorúbb, hogy soha nem is lesz, mert nem hisz benne, és ki sem próbálja. A jó megoldás a "mix". Offline és Online együtt. Az hogy melyikbe mennyit ölünk, szerintem célcsoportspecifikus, meg a vállalat anyagi lehetőségeitől függ.

Surda, nincs semmi baj azzal, ha az ördög ügyvédjét játszod, sőt ettől lesz jó egy vita :-) De akkor még vitatkoznék.

Szerintem nem nagyon van olyan vállalat, melynek célcsoportja egyáltalán nincs jelen az interneten. Persze lehet, hogy csak nem jut eszembe, de mondj példát (a sarki kocsma és mini-ABC típusú vállalkozásokon túl). Ha pedig a célcsoportjának akárcsak 10-20%-a itt van, akkor már megér egy jól átgondolt internetes jelenlét egy ésszel elköltött százezres nagyságrendű összeget. Még éppenséggel egy asztalos, kutyaiskola, vagy úriszabó esetében is.

Az, hogy különböző vállalati költések "elemzések és mérlegelés után" történnek, nemcsak hogy "eszembe jutott", de kifejezetten meg voltam róla győződve - kb. egyetemista koromban. A "való világ"-ban ezzel szemben érdekharcot, megszokást, megideologizálást, sajátsegg-védelmet tapasztaltam, egészen a legfelső szintekig. Szellemi restséget, bornírtságot. Sajnos. (Csak egy példa, más területről, ahol elvileg szintén nagy-nagy elemzés meg mérlegelés folyik: milyen összeget költenek "issssszonyatosan profi" multik új ügyfél szerzésére - és milyen összegű szarrágásokkal üldöznek el maguktól régóta meglévő, profitábilis ügyfeleket? Racionalitás?! Egy másik hozzászólásodban nagyon jól szemlélteted ugyanezt: "beárazol valamit 1300000-re, és a kliens azt mondja, hogy milla 100? És nem érdeklik a plusszjaid". Igen, ez a realitás. Sz*rok rá vazze, mit adsz. Ennyim van rá, azt kész. Mondja ezt természetesen gondos elemzés és mérlegelés után :-))

Az "egy ujjal pötyögő"-k alatt láthatóan mást értünk. Te a 80-as IQ-jú, reklámmal és bulvárral hajtott p*rnóvadászt. Én a 40-50 éves korában internetezni tanuló, családos, normális irodai alkalmazottat, irodalomtanárt, műszakvezezetőt. Akiknek a megszólításában igenis van üzleti fantázia.

Oké, nem kell átesni a ló túloldalára, és csak az "online"-ra feltenni mindent. De egyelőre igen-igen messze vagyunk attól, hogy ez a veszély fenyegetné a magyar üzleti szférát.

Surda!

"Miért is készítsenek a vállalatok interaktív honlapokat, friss és teljes információkkal?"

Ugyanazért, amiért az offline kommunikációban is vannak bizonyos alapelvárások azzal kapcsolatban, hogy hogyan érdemes beszélni az ügyféllel és hogyan nem ajánlatos.

Attól, hogy az ügyfél adott esetben nem egy "nethuszár" attól még pontosan érzékeli a honlapodra érkezve, hogy itt őt most legjobb tudásuk szerint ki akarják-e szolgálni, vagy nem.

Az igényes honlapnak bizalomépítő szerepe van.

Beülsz pl egy étterembe és megrendeled a kedvenc ételedet, ami történetesen a "Bableves parasztosan".

Nem mindegy, hogy egy udvarias, tiszta ruhás pincér teszi eléd a fehér abroszra az ételt és jó étvágyat kíván, esetleg közli, hogy bármilyen kívánságoddal kapcsolatban készséggel áll a rendelkezésedre, vagy egy borostás, izzadságszagú, ellenszenves mókus löki eléd a tányért a pecsétes terítőre azzal, hogy "Nesze, vazze, fajjá'!"

Már csak az ár szempontjából sem mindegy, amit ugyanazért a levesért hajlandó vagy kifizetni az egyik és a másik helyen.

Hát igen, ami a "való világot" illeti, igazad van, bár találkoztam már jópár képzett, meghatározott startégia szerint dolgozó vállalatvezetővel. Persze ők vannak kevesebben, ezt nem vitatom.

Szerintem profi oldalt egy cégnek egy bizonyos életciklusában érdemes rendelnie. Ennek az üzletnek marketingszempontból szerintem pont az a csattanója, hogy milyen utakon, hogy érjük el ezeket a cégeket.

De nézzünk tükörbe, ha Pista bácsi egy lokális piacon van jelen, és a cége nem igazán versenyképes, ki mondja ezt közülünk a szemébe? Hogy szüneteltesse még két évig a párszázezres oldal rendelését, és nyomtasson inkább szórólapokat. Mert ugye ellőtte az éves reklámköltségvetésének a 80 százalékát, vevő meg sehol.

Amúgy a magyar, de a környékbeli online üzlet is szerintem akkor nő majd igazán, ha a stratégiai gondolkodás a vállalatvezetőknél előtérbe kerül. Ennek érdekében mi is tehetnénk valamit, pl. létrehozhatnánk egy kamarát, céhet, érdekvédelmi szervezet , amely prezentálná a nyilvánosság előtt az online világ előnyeit. Nem hinném, hogy külön-külön be tudunk törni az offline világba, de együttesen tudnánk felvilágosító, informáló üzeneteket kommunikálni a nyilvánosság felé.

Mária!
Te pontosan azt a szöveget prezentálod itt az éterbe, amit én is szoktam a vevőknek. Szerintem lassan el kell majd dönteni, hogy ez egy PR oldal, vagy szakmai diskurzus helyszíne. Kétségtelen, hogy Konrád mindkettőre felhasználja:)

Más dolog viszont egy vállalat kommunikációs költségkerete, és ennek hatékony elköltése. Ha most a jelenlegi médiahasználati szokásokat figyelembe véve te azt állítod, hogy egy párszázezres interaktív honlap ezen keret hatékony elköltése a többi körülményt fegyelembe nem véve, akkor ez nagyon merész kijelentés. Sőt, szerintem ez nem így van. Magát az információt olcsóbban, és hasonlóan hatékonyan is lehet kommunikálni. Itt a kreativitásról, és a szövegek minőségéről van szó.

Hogy a te hasonlatoddal éljek, a bablevest megeszem egy tiszta talponállóban is, 400 Ft-ért, ha jó. Meg megtehetem ezt 2000-ért is, ha azt akarom hogy pincér hozza elém, és az etikett minden szabályát alkalmazza.

Surda!

Érdekes a technikád, ami arra épül, hogy ha helytáló ellenérveid nincsenek, akkor megkérdőjelezed a létjogosultságát annak, hogy itt legyek és hozzászóljak :)))

Valóban, én nem a fejlesztői, hanem a megrendelői oldal szempontjait szoktam képviselni.

Biztos vagyok viszont abban, hogy kevesebb félreértés, kevesebb asztalborítás és kommunikációs problémák miatt felbontott szerződés lenne a szakmátokban, ha megtanulnátok a megrendelő fejével és érdekei szerint IS gondolkodni.

Más: "...egy párszázezres interaktív honlap ezen keret hatékony elköltése a többi körülményt fegyelembe nem véve, akkor ez nagyon merész kijelentés..." - soha nem írtam, hogy aki éves szinten egy jó honlap árának megfelelő reklámköltségből kénytelen gazdálkodni, az rendeljen egy jó honlapot (egyszer élünk...) és felejtse el az offline médiát.

Nem szabad viszont használhatatlan, érdektelen, adott esetben szakmai szempontokból is kifogásolható megoldás mellett dönteni.

És nem szabad az ilyen megoldásokat ajánlani.

Mária!
Eszem ágában sincs megkérdőjelezni a jelenléted, mi jogon is tenném. A PR megjegyzés burkolva Konrádnak szólt.

Amúgy én sem fejlesztő vagyok, hanem marketinges. Mindenki véleménye érdekel, a tiéd is. Ugyan bevállaltam itt az ördög ügyvédje szerepét, ez nem azt jelenti, hogy nem érdekel a véleményed, vagy hogy nem értek vele egyet.

Viszont elutasítom azt a kijelentésed, hogy nem érveket sorakoztatok fel, szerintem te inkább ezeket hanyagolod.

Nem akarom ismételni magam, de mégis megteszem:) Szóval:
1.nem olvastam semmit azzal az állításommal szemben, hogy az internet lokális piacról a kőkemény globális versenybe emeli ki a vállalatot. Na most ha erre a vállalat nincs felkészülve, akkor ne csináljon interaktív website-ot párszázezerért, hanem másként használja ki forrásait.

2. A profi website szükségessége egy vállalat számára a vállalati életciklusnak csak egy bizonyos szakaszában jelentkezik. Addig felesleges, sőt bizonyos helyzetekben káros.

3. Egy egyszerű website is átadhatja a kommunikálni kívánt üzenetet, ha megfelelő tartalommal és kreatív megoldásokkal van feltöltve. Ezt a bableveses példádon is szemléltettem.

Ha nem voltam eddig elég érthető, elnézésedet kérem. Megjegyezném, hogy hozzászólásaim célja nem az egyének személyes támadása, hanem a véleménycsere.

Akárki akármit mond, de pl.: Brand építésre nem elég tökéletesen az online marketing. Igenis használni kell a túloldalon lévő lehetőségeket.

Nem mondom, hogy folyamatosan, de ahogy Surda is említette "egy cégnek egy bizonyos életciklusában" szükség van még Magyarországon "megtanítani", hogy válasszanak minket. A két módszer használatát összekötjük(pl.: nézzd ha kapára van szükséged, akkor www.kapaonline.hu) és máris olyan réteget értünk el, amelyet online sosem.

De nem kell messze menni: a sok várárlót birtokló 66% is vásárolna TV-t, ha tudná hogy kb 20%-al olcsóbb, mint a MediaMarktban és még képesek ingyen is kiszállítani a szemetek:)! De nem tudják! És ha továbbra is csak Online toljuk a hírdetést, nem is fogják megtudni!

Szóval csak okosan és költséghatékonyan rápróbálható!

Semmi baj :) Én értettem félre.