Már a csapból is a közösségi médiában történő jelenlét folyik. Valami mégis zavar ebben, és eddig nem tudtam megfogalmazni, mi a bajom.
De ma valahogy bevillant. A párbeszéd. Az hiányzik!
A közösségi média jelenlétet jellemzően reklámnak gondolják azok, akik mostanában megpróbálnak belépni. Ott a Twitter. Jönnek a self-made-man-ek és a self-made-women-ek, és nyomják ezerrel a saját vállalkozásukat. Nem az a cél, hogy az ott lévő kisebb-nagyobb közösségekkel kommunikáljanak, hanem az, hogy reklámozhassák magukat.
Ugyanezért hamisak a Facebook csoportok, a céges blogok és más hasonló megjelenések. Mert megjelenések. Pedig a közösségi oldalakon nem reklámozni kellene, hanem kétoldalúan kommunikálni. Párbeszédet kellene indítani, azokba kellene kapcsolódni. Reagálni kell, alkalmazkodni, úszni az árral, és néha megváltoztatni az árhullám irányát.
Önmagában a statikus reklámra ugyanis ugyanúgy reagálunk itt is, mint máshol. Nem érdekel, zavar. Van kivétel, persze, de az a ritka.
Vagyis: ne legyen a közösségi média egy újabb üres falfelület, amit tele kell nyomni plakátokkal. A közösségi média olyan tábla, amivel krétával írogatunk mi is és mások is, néha a szivacsot is használva.
A közösségi média jelenlét tehát nem lehet statikus. Kicsit sem.
Utolsó kommentek