Ha az ember azt veszi észre, hogy amit felrak a Facebookra tartalmat, kis idővel később máshol újra látja, elgondolkozik: vajon van olyan, aki ennyire hasonlít hozzá, vagy lopják a tartalmát? Mert ha csa néha történik ez meg, akkor azt lehet a véletlenre fogni, de ha többször is...

Weboldalak esetében viszonylag egyszerű a történet: ha saját tartalmat rakok ki, és meglátom, azt másolják, akkor egyértelműen lopás történt (vagy, ha engedélyt adtam rá, tartalom megosztás). De ha egy Facebook oldalt üzemeltetünk, és oda igyekszünk érdekességeket kirakni - amiknek szükségszerűen nem vagyunk mindig mi a forrásai - nehezebb megfogni a másolást. Hiszen mi is másolunk - kirakunk egy képet, írunk hozzá valami releváns tartalmat -, igaz, mi megdolgoztunk ezért, nem szolgai módon történt a schmittpálozás copypaste. 

Nehéz is ilyenkor ráfogni a másikra: te engem másolsz! Hiszen miért ne találhatta meg ugyanazokat az érdekes témákat, mint mi? És hát istenem, lassabb egy kicsit, ezért lehettünk mindig mi a gyorsabbak. Sőt, ha belekötünk, azt is mondhatja, mi voltunk azok, akik másolták az ötletüket, csak ők lassabban élesítették! (Jó, ez már tényleg vicces, de mondhatják.)

Itt van például kedvenc LEGO boltosom, a KockaMánia.hu Facebook oldala. Rendszeresen kerülnek megosztásra érdekes képek, tartalmak - már akkor, ha te is rajongsz a LEGO-ért. És akkor itt van egy másik LEGO bolt, a Facebookon a LEGO Kocka, a "hivatalos" LEGO bolt oldala. És ezt találja a gyanútlan szociális médiázó:

Ilyenkor vajon mit gondoljon az ember? Technológiai transzfer? Véletlen egybeesés? Vagy? 

Tény, nehéz annyit tenni csak, hogy megvonja a vállát a facebookozó. De mit lehetne csinálni? Egyelőre kicsit tanácstalan vagyok.

Update: és igen, az is lehet, mindkét oldal ugyanazt a blogot olvassa - és mindkettő onnan másol, egyszerre (kvázi).