Hosszú hallgatásom oka, hogy három hete szervizbe adtam a számítógépem, és azóta se jött vissza. Illetve ez inkább egyfajta védekezés, a valódi ok a megszokás: saját gépen, saját környezetbe szeretek dolgozni, és valahogy nem volt kedvem máshol írni. De ez már olyan hosszú csönd, hogy tele lettem kiíratlan dolgokkal, így alkalmazkodom, és ennek kapcsán gyorsan meg is írom, hogyan éltem túl az elmúlt heteket, és mi is ennek a tapasztalata.
Először is, nem jó dolog a megszokás, ha az visszaveti a munkát. Márpedig most ez történt: ha nem lennék ennyire a saját környezetemhez szokva, egyszerűbb lett volna ez a 22-23 elmúlt nap. Hozzá kell tennem, nem számítottam ennyi időre, így fel se készültem. Szűk egy hetet igértek, és ezért nem is nagyon gondolkoztam pl. cseregépben. Aztán persze elsőre nem fogadta el az Apple szerviz azt, hogy a gép hibás (persze az), majd most meg alkatrészre kell várni (gondolom gyalog hozza valaki az USA-ból, mert szerintem már biciklivel is ide kellett volna érnie). Szóval kölcsöngép, és ami ezzel jár.
Amiért mégsem "halltam meg", az a felhőben lévő adatok. Bár nincs minden ott, de ami a napi munkához kell, közvetlenül elérhető. (Igen, van biztonsági mentésem, de az nem dokumentumok sokasága, hanem Time Machine mentés, tehát Apple gép kell a hozzáféréshez, lehetőleg olyan, ami éppen nem kell másnak...) Így tudok levelezni, hozzáférek a megosztott dokumentumokhoz is. Sőt, pár éve már az összes elküldött levelemből egy (titkos) másolatot elküldök egy gyűjtő fiókba, így azokat is látom és tudok bennük keresni.
Pár évvel ezelőtt egy ilyen kaland fájdalmasabb lett volna, de mostanra már a szükséges anyagok mind elérhetőek a gépem nélkül is. Miért vagyok hát ennyire a szokások rabja??
Hiányzik az, hogy ne kelljen kölcsönkérni, ne kelljen másokat akadályozni. Persze ott van a mobil és a tablet, de ezekről kiderült, hogy munkára csak erősen korlátozottan alkalmasak. Egyrészt a gépeléshez nekem kell a fizikai billentyűzet, másrészt vannak weboldalak, főleg szolgáltatások, amik mobil környezetben vagy nem működnek, vagy nem úgy, mint desktopon. Még mindig fájdalmasan sok ilyen van, nem kevés ezek közül a munkához kell(ene). Vagyis marad a desktop környezet, ez van.
Ami viszont egyértelműen pozitív: a böngészők mára tényleg képesek arra, hogy párhuzamos munkameneteket csináljak, vagyis a gép tulajdonosa (lányom vagy feleségem) és a saját munkáim elkülönüljenek. Nem kell saját user a gépekre, elég, ha inkognitó módban dolgozom, és így is mindent kényelmesen tudok használni. Egyedül a Google kavar be néha, ha túl sokat ugrálok a különböző hozzáféréseim között...
Tanulság: legyen mindenről elérhető másolatod, napi szinten. Építsd fel úgy a munkamenetedet, hogy ne kelljen egy bizonyos számítógépet használnod, és azokat a doksikat is tárold felhőben, amiket nem ott szerkesztessz.
Ja, és még egy plusz: a Google fiók is tele tud lenni. Ha ez pont akkor történik meg, amikor a géped a szervízbe kerül, hirtelen elvágod magad a világtól... Ne halogass tárhelyet venni!
Utolsó kommentek