A közösségi szolgáltatások legfontosabb eleme maga a közösség. Egy blogszolgáltató lehet bármennyire jó technikai hátterű, ha nincsenek bloggerei, akkor nem működik a szolgáltatás.
De nincs olyan jó blogszolgáltató, amelyik mindenkinek megfelelne. Ráadásul más okok is közrejátszhatnak arra, hogy a blogger - mint gyermek az anyját - elhagyja. Hiszen felnőtt, megváltoztak az igényei, vagy éppen összeveszett a háziakkal.
A Freeblog is, a Blogtér is rendszeresen szembesül azzal, hogy kisebb-nagyobb körben ismert bloggerek elhagyják a szolgáltatást. A Blogtérnél mostanában ebből voltak surlódások is - hiába, ez a legnagyobb hőfokon égő szolgáltatás :-)
Az utóbbi napokban egyébként pont a Blogteret hagyta el két ott felnövő és ismertebbé váló blogger (mindkettő bejutott a Golden Blog verseny szűkebb listájába is): Rabbit és Tóth Benedek. Bár Rabbit megtartotta blogját, és énblogként él tovább, az új helyen pedig a szakmai blog él.
A nagy kérdés, ami miatt a témát felvetem, hogy mit kezdhet egy ilyen helyzettel a szolgáltató? Tud-e olyat tenni, ami után pozitívan jön ki az ilyen helyzetekből?
Elsősorban nem szabad megsértődnie. Nagyon jó pozitív példát mutat Doransky, pont Benedek távozása kapcsán. A sértődékeny szolgáltató elijeszti a potenciális bloggereket és ráadásul mérgezi a saját közösségét is, hiszen a távozó bloggernek biztos vannak barátai, akik máshogy látják az eseményeket.
De az sem jó megoldás, ha mélyen hallgat a szolgáltató. Amikor én otthagytam a Freeblogot, senki nem kérdezte onnan tőlem, mi a váltás oka. Pedig nagyon szívesen válaszoltam volna. Márpedig az ilyen válaszok nagyon jó és fejlődésre serkentő kritikák lehetnek, mindamellett ötleteket lehet kapni és ezzel szolgáltatást lehet fejleszteni. Tehát a szolgáltató ne szégyellje megkérdezni a távozó bloggert a távozás okáról!
Ami a nehezebb, hogy próbáljon előnyt kovácsolni a távozásból. Ha a szakításnak nem összeveszés volt az oka, akkor nyugodtan lehet felajánlani együttműködést a bloggernek. Hiszen a szolgáltató kezében ott van az ütőkártya: a közösség. Márpedig ha az ilyen nála felnőtt, de már eltávozott blogokat az ajánlók (sherpák) továbbra is figyelik, és adott esetben ajánlják is, akkor cserébe kérheti a szolgáltató a viszonosságot: ajánlja a blogger is a szolgáltatást! Nincs annál jobb reklám egy blogszolgáltatónak, mint amikor egy független blogger ajánlja.
Összetettebb, de cselesebb megoldás, ha vannak olyan szolgáltatásai a blogszolgáltatónak, amelyek továbbra is "partközelben" tartják a távozót. Ilyen lehet a már említett ajánlási rendszer, de ilyen lehet egy jól működő Netvibes klón vagy akár a Videobomb.
Végül: törekedni kell arra, hogy ne legyen érdemes elmenni. Ez persze a már távozottakon nem segít (bár adott esetben még visszatérhetnek, akár egy új bloggal is). Ha olyan irányba fejlődnek a szolgáltatások, hogy a hiányolt dolgok megjavulnak, és ezzel együtt érdekes és hasznos új szolgáltatások is megjelennek, akkor csökkenthető a fluktuáció. Ide tartozik egyébként az is, hogy érdemes legyen az adott közösségbe tartozni: rang lehessen az, ha valaki például Blogteres blogger.
A távozás egyébként nem a vlágvége, inkább egy lehetséges fejlődési folyamat része. Ha a szolgáltatók (és a bloggerek) ezt így kezelik, akkor mindenki jól jöhet ki az ilyen helyzetekből.
(Nem, nem akarom elhagyni a blog.hu-t, a bejegyzés nem emiatt született!)
Utolsó kommentek