Egyre-másra jönnek a hazai spamek, és vagy nem hivatkoznak semmire, vagy mindenféle törvényekre és nyilvános adatbázisokra akarják ráfogni, hogy ők bizony nem sértenek törvényt.
Egyébként ráférne a törvényi szabályozásra is egy kis erősítés, ha másért nem akkor azért, hogy ne az EU kötelezzen bennünket.
Jóllehet az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzésének tekinti a biztonságos internet feltételeinek megteremtését, a tagállamok nem használják ki a 2002-ben elfogadott jogi kereteket, és alig indítanak eljárást a kéretlen e-mailek (spam), vírusok, különböző kémprogramok terjesztői ellen.
Vicces, nem? Tehetnének, de nem tesznek, pedig:
Hogy a helyzet nem reménytelen, arra jó példa Hollandia. Amióta a hágai kormány keményen föllép, 85 százalékkal csökkent a spamek száma. És ehhez nem kellett különösebb beruházás: elegendő csupán öt számítógépes szakember egy alig több mint félmillió eurós számítógéprendszerrel. Persze a feladat nemcsak az állami hatóságokon múlik, hanem a szektor együttműködésén is: mennyire hajlandóak a szerverek maguktól is fellépni az illegális szoftverek, vírusok küldőivel szemben.
No igen. Eltekintve az újságíró furcsa fogalmazásától, azazhogy a szerverek üzemeltetői helyett konkrétan a szerverektől várja a fellépést, mindenképpen elgondolkoztató, amit ír. Mert ha az EU bekeményít, akkor attól csak szabály lesz több, ami bürokrácia meg pénz.
Brüsszel egy évet ad a tagországoknak arra, hogy érvényt szerezzenek a spam küldését is megtiltó 2002-ben elfogadott "elektronikus magánélet" (ePrivacy) direktívának, és ha továbbra is elégedetlen lesz az eredménnyel, akkor kiegészítő intézkedéseket javasol. Ezek körébe tartozhat, hogy a szolgáltatóknak kötelességük lesz értesíteni a nemzeti hatóságokat, ha tudomást szereznek honlap feltöréséről vagy a biztonsági rendszer más megsértéséről, működésük bármilyen zavaráról.
Persze az is igaz, hogy a web sötét oldala az EU-ban tavaly olyan 50 milliárd eurós kárt okozott...
Utolsó kommentek