Képzeljük el, hogy 1970-ben vagyunk, Vietnámban, mint az USA hadseregének az egyik parancsnoka. És akkor kapunk egy levelet, ellenőrizhetően a vietnami gerilláktól, a Viet-kongoktól, ami az alábbiakat tartalmazza:

Holnap a szokásos amerikai menetoszlopot gerillatámadás fogja érni. Amikor a szokott útvonalon haladnak, akkor egy ideig csak az ismert helyieket fogják látni az út szélén sétálni, majd a falutól 7654 m-re kezdődő bal kanyar közepén várhatóan 11 óra 10 perc és 11 óra 15 perc között felrobbantjuk a parancsnoki kocsit. Szép napot!

Ugye mennyire hatásos lenne egy ilyen támadás? Valahogy ez jutott az eszembe először, amikor a Mercedes gerilla kampányáról olvastam a Kreatív.Online (egyébként kulcsos) cikkében:

Erre a koncepcióra épül az április 12-ére tervezett gerillakampány is, melyet az Iparművészeti Múzeumban megnyílt Értékmentő szenvedély című kiállítás kapcsán talált ki az ügynökség. A Raiffeisen, az Uniqa és a Mercedes támogatásával zajló kiállítást április 12-én egy koktélpartival zárják, ahol a meghívottak egy olyan tárlatvezetésen vehetnek részt, melyen időrendben mutatják be magánemberek gyűjteményeit. A gyűjtemény utolsó darabja – mint korunk remekműve – a Mercedes modellje lesz.

Legyen itt a tervező ügynökség is: BBDO Budapest. A fenti példában olvasható "előre bejelentésen" túl még azért felmerül bennem: ez vajon mitől gerillakampány? És ha még az is lenne: egy prémium kategóriás autónak, amely nem kis pénzeket fordít egyébként is reklámra, minek a gerilla megoldás?

Szerintem egyébként a fenti kiállítás leginkább egyedi termékelhelyezés, amely a szponzoráció része. Köze nincs ahhoz, amit gerillakampánynak szokás nevezni.