itt ugye a megszerzés korlátai omlottak le, könnyü lett lopni. ergo nincs kerités a ház körül. de ha nincs kerítés, a portán belül lerakott csákány ugyanugy az én tulajdonom. nem jogosít fel senkit, hogy elvegye... a weboldalon sincs kerités, így elveszik. node aki prostinak szegődik, ne sírjon ha... aki feltesz valamit a netre, vállalja azt, hogy azt biza ellopják... de ettől még azé a reklám, aki annak jogaival rendelkezik. nem?

Amikor egy szellemi alkotás megszületik, akkor kell tisztázni, hogy kit milyen jog illet meg.
A CC szerintem elég jó kereteket ad, hogy le lehessen fedni (legalább jogilag) a kérdést. A "terjedés" persze más kategória.
Ha azt akarod, hogy a reklámod terjedjen, nem korlátozod a másolását. Ha azt is akarod, hogy tovább éljen, akkor a módosíthatóságát és terjeszthetőségét sem.
Persze ez csak a tulajdonos jogairól szól, nem pedig az érdekeiről. :)
Van, aki ezt belátja és igazodik hozzá, felhasználja, van aki meg csodálkozik, no meg van, aki felháborodik. De ettől a világ még ilyen. :) (és szerintem ez jól is van így :) )

Ezt azért - szerintem - járjuk körbe egy kicsit, mert érdekes kérdést feszegetsz. Ha emlékeim nem csalnak, akkor a reklám szellemi termék, és mint ilyen nem elidegeníthető, az alkotó szellemi tulajdona. Amikor egy megrendelő "megveszi" ezt, akkor a felhasználási jogokat veszi meg (célhoz kötötten), nem a szellemi terméket. Egy reklámügynökség amikor gyárt egy koncepciót, akkor a jogokat megtartja, az ügyfél vele tudja csak folytatni a mutációkat, azt másokkal nem gyártathatja le.
Kéne viszont egy szellemi termékekkel foglalkozó jogász válasza is, mert ezt most emlékezetből mondtam, lehet hogy azóta változtak a szabályok.

És van, amikor az ügynökség aki kiszervezte a munkát (mert pl Motin graphix melóban nincs alkalmazottjuk) megkapja tőled, és azonnal sajátjaként teszi ki az oldalára, a jutubra meg mindenhová, és amikor szegény "outscourcing rabszolga" beszól, hogy csezdmeg, az az én munkám, mi van a szerzői jogaimmal, akkor felhívják a figyelmét a szerződés apróbetűs részeire, amiben tényleg benne van ez, csak a franc se olvasta el.....
pl ez iyen volt: webvideomarketing.blog.hu/2009/09/16/megint_elkeszult_egy_uj_munka
Aztán van amikor az ügynökség nem engedi még azt sem, hogy a blogodra tedd a reklámfilmet, legalábbis piszkál érte.... Ez ugye totálisan érthetetlen, mert hát az jó a terméknek, ha ott is fent van az anyag... De mégsem, mert ők kifizették, majd ők tudják, hogy hová teszik fel.... Persze ez csak akkor érdekes, ha akarsz még a továbbiakban jól fizető munkákat kapni az ügynökségtől. Ha nem, akkor elküldhetem a p-ba őket. Na ezt az esetet nem is linkelem ide, mert még szeretnék munkát kapni...

www.mszh.hu/jogforras/shlaw.html?9976:9pC

9. § (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége.
(2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk.

@cadmagician: Nem rossz, köszi. Gondolom ez vonatkozik arra, ha ötlet-darabkákat lopnak az embertől... (ha az egyértelműen azonosítható)

@MacTom: hát az ötletlops kényesebb. bizonyitani kell gondolom, hogy tőled lopták. ez nehéz ügy. le kell védeni. az meg lé, és nemtudni megéri-e. védd le a fánk alakját (thorus), és neked telej minden fánkos. :D:D

nyivlán reklámnál hülye lenne betiltani a terjesztést...

a reklám az alkotóé, aki átadta a használati jogot a vevőnek :)

@cadmagician: a szerzőnek (ügynökség) vannak személyhez fűződő és vagyoni jogai. Amikor az ügynökség megbízási szerződést köt az ügyféllel, akkor díj ellenében a vagyoni jogokat ruházza át, vagyis jogot ad a terjesztésre, nyilvános előadásra, többszörözésre, átdolgozásra stb. Hogy a megbízási díj mely jogokat fedi le, azt a felek szabadon döntik el, de ha csak tévés terjesztésre, akkor az ügyfél nem teheti közzé a youtube-on, mert nem az ő szellemi tulajdona. Ha megteszi ezt más, akkor azzal az ügynökség szerzői vagyoni jogait sérti, az ügyfél érdekeit nyilván nem:)
@MacTom: Az outsourcing munkákkal a következő a helyzet: az ügynökség a munkaszerződés/megbízási szerződés alapján szerzi meg a vagyoni jogokat, de a szerző, azaz Te sem veszíted el a személyhez fűződő jogaidat, vagyis ha úgy akarod, akkor az ügynökségnek a magyar jog szerint KÖTELESSÉGE feltüntetni a neved. (Az angol szerzői jogi törvényt nem ismerem, könnyen lehet, hogy a szerződésetekben az van kikötve.)

Elég nehéz olyan reklámot mondani, ami eredeti..
És ha egy reklám mémmé változik, annak csak örülni kell, 'köszönjük emese', 'apa buksi kiszökött'...

Ahogy korábban írtátok, a reklám (mű) azé, aki azt megalkotta

A reklámok ("reklámozás céljából megrendelt művek") azonban a szerzői jogon belül speciális helyzetben vannak, mivel az ezekre vonatkozó vagyoni jogok - szemben az általános tilalommal - átruházhatóak (ld. Szjt. 63.§).

Tehát a megrendelő, ha van esze, a szerződésben kikötötte a vagyoni jogok átruházását, és ezt követően lényegében azt tesz vele, amit akar. Az ügynökség pedig eldönti, hogy ez neki még így is jó üzlet-e vagy sem. Ha nem az, akkor csak bizonyos felhasználási módokra ad engedélyt, az általános átruházás helyett.

De kérdés, hogy az ügynökség egyáltalán rendelkezik-e ezekkel a jogokkal. Ha a reklámot az ügynökség munkavállalója hozta létre, akkor többnyire igen. Ha nem (mert pl. az adózás miatt az ügynökség csak egyéni vállalkozókat "alkalmaz"), akkor még azt is meg kell vizsgálni, hogy ez a kreatív vállalkozó átadta-e a jogokat az ügynökségnek (a gyakorlatban nyilván igen, de igen rosszak általában a szerződések). Az ügynökség nyilván csak akkor adhatja tovább az engedélyeket, ha ő maga már megszerezte.

De a helyzet azért is bonyolultabb, mivel a reklámban szereplő előadók is önálló jogosultak, vagyis először tőlük kell az engedélyt beszerezni. A gyakorlat pedig az, a színészek többnyire csak meghatározott időre, földrajzi területre és felhasználási módra engedélyezik a felhasználást, így pedig az ügynökség sem adhat ennél többet át a megrendelőnek.

És még bonyolultabb, ha korábbi zenét akarnak felhasználni a reklámhoz. Ekkor ugyanis még egy hangfelvétel kiadó is van, aki elég szűkmarkúan adja csak az engedélyeket.

És a fentiektől független ráadásul még a személyhez fűződő jog, ami a vagyoni jogok átruházása mellett is megilleti a szerzőt, illetve az előadót. Itt igazi jelentősége a név feltüntetésének van, ami a felhasználás jellegétől függő módon illeti meg az érintetteket (az ügynökséget pl. kiírják a reklám elején, a színészt meg sehol).

Nem egyszerű ez...

@cadmagician: akkor ha jól értelmezem: felveszek egy grafikust, aki nekem dolgozik és azt a szerződést kötjük, hogy minden olyan szellemi terméke, ami munkanapokon 09.00 és 17.00 között keletkezik, vagy a munkahely eszközeit felhasználva keletkezik annak szerzői jogai a cég tulajdonába kerülnek. Szóval ha jól értelmezem ilyet nem csinálhatok?

@BaluKapitany: de, ilyen szerződés létezik. Ezeket a műveket hívják "munkaviszonyban alkotott műveknek". A lényege, hogy az alkalmazott (munkavállaló) munkaköri kötelessége legyen szerzői mű készítése.

Hát igen, erre jó példa ez a depo.hu-s viral is, ahol már képtelenség eldönteni, hogy ki késztette a reklámot... www.youtube.com/watch?v=z9PL3x6R_N8

Jó, hogy a kommentelők között legalább van néhány ember, aki ért is a témához! Konrád, az első bekezdés a fenti írásból elszomorítóan téves. Ez agyonüti az egyébként érdekes, vitára érdemes témát.

@prosimpozor: Köszönöm, ezt is jó tudni!