A közösségi média kapcsolatrendszere sok esetben buborék jelleggel működik. Ez a buborék elsősorban a Twitteren figyelhető meg, de nagyon hasonlót tapasztalunk a Facebookon vagy akár az iwiw-en is. De mit értek én buborék alatt?

A kapcsolati hálónk olyan, amilyenek vagyunk: a mi ismerőseink, a mi barátaink, a mi rokonaink, a mi osztálytársaink vannak ott. Ők hasonlóak hozzánk: így vagy úgy, de olyanok mint mi. Persze ez a hasonlóság sok esetben nagyon halovány, de létezik.

Egy tipikus kapcsolati hálóban elég kevés az olyan, aki kilóg a sorból. Ez főleg azoknál fordul elő, akik vagy kiemelten ismertek (pl. színészek, celebek, médiaszemélyiségek, sportolók, politikusok, zenészek), vagy munkájuk miatt kerülnek kapcsolatba hozzájuk kevéssé hasonlókkal. (Igen, szinte mindenkinél, akinek van 200+ ismerőse, találunk egy-két-három ilyen embert, de ezek a kivételek. A zömre igazak a föntiek.)

Ezek után, ha belépünk egy kapcsolati hálóba, akkor azt látjuk, mindenki olyan, mint mi. Tóth Benedek (Turulcsirip) ezt így fogalmazta meg: "Ha egy tini regisztrál a Csiripen, akkor úgy látja, itt csak tinik vannak. Ha egy geek, akkor csak geek-eket lát. Ha egy vulgármarketinges, akkor szerinte csak vulgármarketingesek és mlm-esek vannak ott."

Ezeket a csoportokat nevezem én buborékoknak: olyan kis kapcsolati gömbök, mint a szódában a buborék. Néha találkoznak, de mind ugyanabban a folyadékban úsznak, és igazából egymástól függetlenek.

Ha elfogadjuk, hogy létezik ez a buborék jelenség (én ezt tapasztalati úton állítom, de kutatást még nem folytattunk ez ügyben), akkor ez alapvetően meg is határozza azt, hogy milyen módon lehet hatékonyan kommunikálni az ilyen közösségi terekben. Hiszen nem egy semleges masszáról beszélünk, hanem számtalan különálló csoportról. Ez egyrészt nagyon jó nekünk - hiszen pontosan lehet célozni -, másrészt elég kellemetlen, hiszen a felületek (a Twitter, a Facebook stb.) nem a buborékok mentén szerveződnek, vagyis ilyen jellegű "beépített" célzás nincs. Tehát ha egy-egy buborék kell nekünk, akkor be kell lépnünk azokba: részt kell vennünk a célcsoportunk életében.

Ez annyira már nem újdonság, sokszor sok helyen elhangzott. De a fenti gondolatmenet meg is mutatja, miért kell ezt tennünk.