Érteni értem az üzleti és egyéb okokat, de a legrosszabb, és túlzóan végletes lépésnek gondolom azt, hogy az Origó bezárja az iWiW-et. A valaha jobb napokat megért szolgáltatás mára persze kiüresedett, és nagyon kevesen használják - ámbár, tegyük hozzá, ez a nagyon kevés is több, mint sok közepesen ismert weboldal legszebb álmaiban is elképzelt forgalma.

Üzletileg talán megértem, de emberileg sokkal kevésbé, hogy miért kell kihajítani azokat a felhasználókat, akik nem annyira népszerűen a hirdetői körben.

Életgörbéjének végén a magyar közösségi oldal főként a vidéken élő, középkorú és idős felhasználók körében volt népszerű, közülük nagyjából hetvenezren léptek be naponta az oldalra az elmúlt hetekben is.

Gondoljunk bele: 70 ezer napi egyedi felhasználó... Nem kevés ám ez!

De tény, a rendszer fenntartása drága, ez a felhasználói kör nem túl jó "ajánlat" a hirdetők felé, és az Origó ezek szerinte alkalmatlan arra, hogy az iWiW nevet és az iWiW adatbázist elvigye más, jövedelmezőbb irányba. De miközben mindenhol azt olvasom, hogy az iWiW halála egy visszafordíthatatlan folyamat, eszembe jut, hogy volt azért olyan piac, ahol sikerült a Facebook mellett a helyi közösségi oldalnak életben maradni. Persze nem sok ilyen példa van, de az iWiW nem volt kicsi, nem volt gyönge! Ezt valakik valahol elcseszték, úgy hiszem. Talán majd pár év múlva lesznek szakdolgozatok, cikkek, elemzések, amik rá fognak tudni mutatni az elkövetett hibákra. Már most is tudnánk sorolni, de nem egy nyitott sírnál kell ezt megtenni.

Most inkább csöndben töltsük le a fennmaradt anyagainkat, és temessük el magunkban a hazai internet eme 12 éves szolgáltatását.

Béke bitjeire.