Szoktam hibázni, és néha egy-egy témában én is képes vagyok elkövetni a tudatlanság ostobaságát, amikor nagy lendülettel beszélek olyanról, aminek nem nézek eléggé utána. Igyekszem ezt elkerülni, de nem mindig sikerül. Szerencsére vannak ismerőseim, akik ilyenkor óvatosan jelzik, ezt így nem kellett volna. A tegnapi Tudásmegosztás című blogbejegyzésem is kapott ilyen kritikát, azt hiszem, teljesen jogosan.
A cím sajnos félreérthető lett, elvitte a fókuszt arra, amit kevésbé akartam megírni, és így természetesen erősen hiányos, pontatlan lett a bejegyzés. Ez most a magyarázkodás, mi történt és miért, de tény, ez érdekli legkevésbé az embereket.
Pedig a bejegyzés címe, a Tudásmegosztás kifejezetten fontos téma, és sokkal többet ér, mint pár bekezdés. Ezzel a témával érdemes és kell is foglalkozni, érdemes jól körbejárni. Eleve a chat, amiről írtam mint kommunikációs csatorna, nem alkalmas semmilyen értelemben normális megosztásra, ez egy olyan beszélgető eszköz, mintha csevegnénk az irodában. Kicsit tud csak többet, igazából a visszakereshetőség azért inkább elvi lehetőség. Ha mégis ilyesmi platformot kell használni, akkor érdemes Slack-ot vagy hasonló eszközt elővenni, ahol témákra lehet bontani a beszélgetéseket. De az igazi jó megoldás valami olyan eszköz, ahol rendszerezetten, kereshetően ott van minden. Például egy céges wiki, vagy más megoldás.
De nem szeretnék abba a hibába esni, hogy tovább okoskodok. A célom csak annyi, hogy jelezzem, nem sült el jól a tegnapi blog. Viszont egy dolgot mindenképpen megtanított: a visszajelzések fontosak, és kellő tisztelettel kell fogadni, akkor is, ha amúgy nem esik jól. És minden esetben végig kell gondolni, hol, mit, miért rontottam el, hogy a jövőben kevesebbet hibázzak. Ha másért nem is, ezért egy kicsit megérte az az írás...
Utolsó kommentek