A címben feltett kérdésre kaphatunk választ, ha megnézzük a legújabb VMR eredményeket. Összességében az látszik az adatokból, hogy a penetráció növekedésével együtt közeledik az internetezők demográfiája az összlakossági adatokhoz. Persze még mindig felülreprezentáltak a férfiak, a városiak száma. Az is érdekes, hogy a legalább hetente netezők fele naponta netezik. Ebből én azt szűröm le, hogy egyre általánosabbá válik az internethasználat.

Az iskolai böngészők száma már csak 21%, miközben a netezők 66%-a otthonról (is) csatlakozik a világhálóra.

Nem fogom végigszemlézni a sajtóanyagot, érdemes helyben elolvasni. Csak a reklámokkal kapcsolatos eredményt emelném ki:

az internetezők 61 százaléka szívesebben látogat(na) olyan honlapokat, amelyeken nem található hirdetés, ráadásul közel kétharmaduk a reklámok többségét megtévesztőnek tartja, a válaszadók 72 százaléka kattintott már banner-hirdetésre. Minden második netezővel fordult már elő, hogy online hirdetés keltette fel figyelmét valamilyen termék vagy szolgáltatás iránt, és a reklám hatására további információt keresett. Kifejezetten vásárlásra ugyanakkor csupán a megkérdezettek egytizedét sarkallta internetes banner-hirdetés. Az internetetők növekvő érdeklődését mutatja a bannerek iránt, hogy egy fél év alatt 56 százalékról 65 százalékra nőtt azok száma, akik már kattintottak ilyen típusú hirdetésre.

Nincs a fentiekben egy kis ellentmondás? Hiába, ilyenek vagyunk: bár nem szeretjük a reklámokat, és ha megkérdeznek, nem is hiszünk azokban, de mégis hatnak ránk. Az pedig, hogy nő a bannerre kattintók aránya, engem is meglepett. Úgy látszik, a penetráció növekedése a hatékonyságra is hat: olyanok kezdenek netezni, akik kevésbé reklámkerülők. Ezt pedig akár jó hírnek is vehetjük, nem?