Az NRC mindig meglep a kutatásaival (pontosabban a publikált eredményekkel, az összes kutatásukat sajna nem ismerem). Hasznosak, informálisak és még érdekesek is.
Most például az internetpenetráció növekedésének jellemezőiről olvastam tőlük az összefoglalót. Nehéz lenne a cikket összefoglalni, annyi benne az adat.
A lényeg talán ez:
Az életkor, státusz és településtípus szerinti részletes trendelemzés konklúziójaként elmondhatjuk, hogy az országos szinten mért penetráció növekedést, túlnyomórészt a pionír, a netet legkorábban birtokbavevő csoportok körében megfigyelhető növekedés generálja. Az internethasználat az ’AB’ státuszúak, a 15-24 évesek és a budapestiek körében növekedett átlag feletti mértékben. Úgy tűnik, hogy először azokban a csoportokban történik meg a telítődés, melyek elsőként vették birtokba a világhálót.
A cikk pontos megértéséhez viszont érdems tisztázni a státusz fogalmát. Előszeretettel használjuk, de tapasztalom, hogy sokan nem értik, pontosan mit is takar.
A státusz valaminek az állapotát, helyzetét jelenti általánosságban. A marketingben általában társadalmi státuszról beszélünk, arról, hogy a konkrét fogyasztó (akit vizsgálunk) hol helyezkedik el a társadalomban. Általában a képzettség, jövedelem és a vagyoni helyzet alapján kerül valamilyen felosztásra a társadalom.
Ennek elvi háttere, hogy a hasonló helyzetű (státuszú) emberek fogyasztása és viselkedése hasonló. Ezért például a termékünk skálázható, hogy mely csoportnak szánjuk, így kialakíthatunk egy-egy célcsoportnak szóló reklámokat.
Ez az anyag is az ESOMAR státusz-kategóriákat használja, amiről itt olvasható egy nagyon bő és talán túlságosan is sok információt tartalmazó anyag.
De a lényeg ez (idézet az anyagból):
Az ESOMAR társadalmi kategória tartalma és megoszlása
- A társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője önálló vagy alkalmazott értelmiségi (felsőfokú végzettséggel) magasan képzett top menedzser; középvezető vagy más menedzser viszonylag sok (hat vagy több) beosztottal; átlagnál magasabb iskolai végzettségű vagyoni javakkal jól ellátott inaktív
- B társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője magasan képzett alsó és középszintű vezető hatnál több beosztottal; középvezető; más menedzser hatnál kevesebb beosztottal, munkafelügyelő; felsőfokú végzettségű hat, vagy hatnál több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozó, legalább középfokú iskolai végzettséggel és átlagos vagy átlagnál jobb vagyoni helyzetben lévő inaktív
- C1 társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője középfokú végzettségű középvezető, vagy más menedzser; középfokú végzettséggel rendelkező vállalkozás tulajdonosa, aki legalább hat alkalmazottal dolgozik; középfokú végzettségű mezőgazdasági vállalkozó
- C2 társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője irodai alkalmazott; érettségizett szakmunkás, munkafelügyelő; vállalkozás, vagy üzletrész tulajdonos öt vagy kevesebb alkalmazottal, alacsony iskolai végzettségű anyagi javakkal átlagosan ellátott inaktív, illetve középiskolai végzettségű vagyoni helyzetét tekintve átlag alatti inaktív
- DE társadalmi csoportba tartozók esetében a háztartás főkeresője szakmunkás, képzetlen munkás, alacsony iskolai végzettségű hatnál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozó, mezőgazdasági termelő
Érdemes megismernünk és megtanulnunk ezeket a kategóriákat, nagyon sokat fogunk még ezekkel találkozni!
Utolsó kommentek