Nagy Bandó óta tudjuk, mi félszavakból is megértjük egymást. De vajon a célcsoportunk, azok, akiknek reklámozunk is megértik a félszavainkat? Általános tulajdonságunk, és életünk velejárója, hogy nem magyarázunk el mindig mindent, úgy gondoljuk, a hiányos információk is elegek ahhoz, hogy a befogadó megértse az üzenetünket.

Ma meccs lesz. Kezdődik a VB. Costa Rica játszik Németországgal.

Érted amit írok? Tudod milyen sportról beszélek? Mert a fenti kijelentéseim hiányosak. Nincs benne az, hogy ez kosárlabda. Illetve röplabda. Ja, nem, bocs. Foci, igaz?

Tudod és tudom, hogy foci, mert most minden erről szól. Nincs szükség külön magyarázatra. De egy reklámszövegben ez nincs szükségszerűen így. Egy rövidítés, egy hiányzó szó, egy félreérthető szlogen elviheti a reklámunkat, elviheti az üzenetünket olyan irányokba, amire nem is számítunk.

Ez főleg akkor probléma, ha egy cikket, reklámlevelet, weblap szöveget írunk. A hosszabb mondanivaló esetén könnyebben esünk ilyen hibába.

Ne verje ki! Ne rázza ki! Erikával szivassa ki! (korabeli porszívó reklám)

A megoldás? Oda kell adni a megírt szöveget a takarítónőnek / telefonos kisasszonynak / valakinek a célcsoportból. Ha megérti, nem kérdez vissza, vélhetőleg nyertünk. Ha valami nem érthető, akkor csiszolgassuk csak tovább a szövegünket.

És akkor talán nem fognak minket félreérteni.