Nagyon kis gyerekként olvastam már a könyveit, és meghatározó volt szinte minden írása. Talán kettőt emelnék ki: A város és a csillagok a maga monumentális távoli jövőképével és természetesen a 2001. Űrodisszeia a lehetett volna jövővel. Clarke "tudományosan" írt, azaz mindig volt valamilyen valós alapja annak, amit kitalált. Okos, igazi technokrata ember, aki például feltalálta a műholdas távközlést (ő írta le az elvét), és akinek az utolsó pár könyve már mind olyan volt, mintha úgy érezné: ennyi volt ebben az életben. Végül itt lett vége.
Egyébként internet függő lett öreg napjaira, képes volt órákig válaszolgatni a rajongók e-mail-jeire a távoli Sri Lankáról, ahova költözött. És büszke volt a sok nyelvre lefordított írásaira. A polcán vannak magyar kiadások is belőle.
A CsillaggyermekArthur C. Clarke: 2001. Űrodisszeia (részlet, fordította Göncz Árpád)
És ott úszott előtte a Föld nevű bolygó és rajta a sok ember - csillogó játékszer, amelynek egyetlen Csillaggyermek sem tudott volna ellenállni.
Épp jókor érkezett. Lenn a zsúfolt glóbuszon riadó villog a radarok képernyőjén, és nyomkövető teleszkópok firtatják az eget - s amit az emberek történelemnek ismertek, véget ért.
Rádöbbent, hogy ezermérföldnyire alant fölébred egy szendergő halálrakomány, s Föld körüli útján lustán megrázza magát. Benne nem tehetett kárt e gyöngécske energia; de jobban kedvelte a tiszta eget. Összeszedte hát az akaratát, a keringő megatonnák némán virágba szökkentek, s ettől az alvó földgömb felére hamis hajnal virradt.
Aztán várt, rendbe szedte a gondolatait, és eddig még kipróbálatlan erőin töprengett. Most ő volt a világ ura, s nemigen tudta, mihez kezdjen legközelebb.
De valamit majd csak kigondol.
Utolsó kommentek