Olyan 20 éve még naív voltam, nyeretlen kétéves, és hittem abban, hogy az emberek ésszel teszik azt, amit tesznek. Gondolkodnak, figyelnek, tanultak és okosak.

Aztán felnőttem.

Egy nagyon kedves barátom olyan tizenöt éve kezdett arról győzködni, hogy az emberek 90 százaléka hülye. Nem gondolkodnak, nem terveznek, belemennek a nagyvilágba ész nélkül. Sokat vitatkoztunk, én nem éreztem ennyire rossznak a helyzetet, és feszt tamáskodtam.

Aztán figyeltem.

Lassan, de biztosan meg kellett tanulnom, hogy valóban az emberek megdöbbentő többsége hülye. No nem IQ minuszos, de a napi életben alig gondolkodik. Ha valamihez már használni kellene az agyát, akkor az fárasztó, lelassítja, megnehezíti az életét.

Aki nem hiszi, nézze meg, milyen reklámok a hatékonyak.

Egész egyszerűen a szájbarágás a hatékony. A határozott megmondása a dolgoknak működik. Az apró kis trükkök befolyásolják az emberek megdöbbentő többségét. Nincsenek jó tapasztalataim, ráadásul a helyzet nem javul igazán.

Ez van.

Lehet ezt utálni, lehet e miatt siránkozni egy sör mellett a kocsmában, lehet azt mondani, hogy ez így nem mehet tovább, és Egész népemet fogom / nem középiskolás fokon / taní- / tani.

De a marketing és az eladás nem erről szól.

Lehet persze edukálni, de az egy lassú folyamat. Lehet azt mondani, hogy csakazértis szembepisilek a széllel, és megváltom a világot. Mert kellenek megváltók (meg sínek is, tudom bocs). De ha az elvárás az, hogy emberekből pénzt szedjünk ki, akkor bizony nem az a feladat, hogy küzdjünk a keresztrefeszítésünkért, hanem sokkal inkább az, hogy a tömeg a mi Barabásunkat kántálja.

A marketing tömegigényeket elégít ki.

Legalábbis úgy tesz, mintha tömegigényeket elégítene ki, vagyis lemegy kutyába, és ahelyett, hogy edukálni, még rátesz egy lapátot a butításra. Hülye vagy? Nesze, kapsz még, ezt direkt neked csináltuk, hidd el, jó dolog hülyének lenni! Néha cinikusan azt szoktam mondani, ha nem lennének hülyék, nem lenne marketing sem.

Nade fontos ez?

Hogyafenébe ne lenne fontos! Ha olyan marketing megoldást használsz, amivel tömegeket akarsz elérni, akkor tudomásul kell venni a fentieket. Igaz, az informatikusok ismerik azt a mondást, hogy tervezz olyan rendszert, amit a hülyék is tudnak használni, és csak a hülyék fogják használni. De ez nekünk most annyira nem is baj, nemigaz? Elég az, ha a sok hülye megveszi a terméket, amiről mi tudjuk, hogy nagyon jó, nagyon tuti, nade nem az észbeli tulajdonságokat emeljük ki, hanem elmeséljük, mennyire más érzés az, ha ezt a fékezett habzású hupipiros sportkocsit veszi meg a szétszolizott szőke szukájának!

Lehet ezért sátánt kiáltani? Utálni kell minket ezért?

Ezt nem tudom. Talán. Sok-sok érvet lehet arra találni, miért is etikus az, hogy a fenti - nem kicsit sarkított - gondolatmenet ott motoszkál a marketingesek fejében. Nade ha magyarázni kell, akkor már vesztettél. Egy biztos: ha így állsz hozzá a dolgokhoz, akkor sikeres lehetsz.

És ez nagyon szomorú.

De vajon mit kellene tenni? Azt mondani, hogy emberek! nőjetek fel! hát nem látjátok, mikkel megetetünk benneteket? Aztán meg sétáljunk a kasszához, és örüljünk a semmi-nek, amit a megrendelőinktől kapunk?

Hülye azért nem vagyok!

A marketing alkalmazott tudomány. Az emberek azt kapják, amit érdemelnek. Mert ha ezek a módszerek nem működnének, akkor bizony nem ezeket használnánk. Gondoljunk bele! Vajon kiküldene egy spammer naponta több százezer levelet, ha nem lennének belőle rendelések? Hát megérné neki? Ugye, hogy nem! Vagy reklámozná a Provident az uzsorakölcsönét, ha nem vennék fel az emberek?

A megrendelők ennyire nem hülyék!

Legalábbis jellemzően. Mert a hülyék már megbuktak, és elfogyott a tőkéjük. Mert ez egy ilyen világ. Kicsit vacak, kicsit szűk itt-ott, naponta képesek vagyunk szembeköpni magunkat akaratlanul is, de ebben élünk. A mi akolmelegünk.

Ha szeretjük, ha nem.