Van abban valami, hogy amikor egy érdekes országról olvasunk, akkor fogékonyabbak vagyunk az utazásra. Ha egy új autó tesztjét nézegetjük, akkor jobban vevők vagyunk egy autós reklámra. Amikor az aktuális pénzügyi helyzetről olvasgatunk, sokkal érdekesebbé válik egy befektetési ajánlat.
Szóval ha olyan reklámot jelenítünk meg, ami az éppen nézett tartalomhoz kapcsolódik, akkor nagy valószínűséggel jobban vevők rá az olvasók, ami nagyobb átkattintási arányt és végső soron több megrendelést (nagyobb konverziót) eredményez. Ezért az egyik fontos célzási mód a tartalom alapján történő célzás.
De nézzük, mit is jelent ez a valóságban!
A legegyszerűbb ilyen megoldás az, amikor egy adott oldal valós tematikája szerint hirdetünk. Vagyis a tervezéskor választjuk ki, melyik megjelenési helyek jelentik a tartalom alapján történő célzást.
A fentiek alapján pár példa: utazási ajánlatot az Ongo.hu oldalon, új autót mondjuk az A5.hu-n, pénzügyi ajánlatot például a FigyelőNeten hirdessünk. Vagy ha csak egy portálnál akarunk maradni: az Origo.hu-n a fentiek mind megvannak rovat szinten is. Vagyis amikor tartalom alapján célzunk, akkor kiválasztjuk a releváns oldalakat, rovatokat, és ott jelenítjük meg a hirdetést.
Egyszerű, de fontos megoldás, és ez is célzás!
A másik megoldás persze ennél jóval pontosabb is lehet. Hiszen a fenti megoldás azért annyira nem pontos. Ha például Suzukit akarunk hirdetni a Suzukis cikkek mellett, akkor ez így nem megoldható. Ez a másik megoldás a kulcsszavas célzás.
Ez nagyon hasonlít a keresőhirdetésre: eldöntjük, melyik kulcsszavakra szeretnénk, ha megjelenne a hirdetésünk, és ezt figyeli a hirdetési rendszer. Ha megjelenik a cikkben az adott kulcsszó vagy kifejezés, akkor megjelenik a hirdetésünk is. Illetve megjelenhet a hirdetésünk is, hiszen a kulcsszón kívül még lehet más befolyásoló dolog is (pl. licitálási ár, megjelenési korlát, időzítés, stb.).
Egy dolgot azért kiemelnék: ez bármennyire is hasonlít a kereső hirdetéshez, mégsem az! A keresőhirdetések esetében a hirdetés akkor jelenik meg, ha valamit keres az internetező, míg a kulcsszó alapján célzott, tartalom melletti megjelenések esetén akkor jelenik meg, amikor a cikk tartalmazza azt! Tehát nincs olyan erős kapcsolódás (relevancia).
Meg hét nem is mindig pontos ez a megoldás sem. Egyrészt azért, mert a kulcsszavak köre olyan is lehet, ami eltér a hirdetés tartalmától (például autót lehet hirdetni a hitel szóra vagy arra is, hogy Szeged). Másrészt azért is, mert a tartalomban megjelenő szó nem szükségszerűen a tartalom egészére vonatkozik. Példaként ismét csak egy város: a Szeged szóra hirdetve egy utazási ajánlatot, a hirdetésünk megjelenhet akkor is, ha az egy politikai hír, és város neve csak egy zárójeles megjegyzés volt. (Sőt, lehet vezetéknév is, főleg, ha felvesszük a szegedi szót is.)
Mégis, ez a megoldás sokkal pontosabb célzásra ad lehetőséget, a tartalom alapján.
A gyakorlatban ezt két szöveges hirdetési rendszerrel tudjuk a hazai piacon elérni: a Google tartalmi hálózatával és az ETARGET-tel.
A tartalom alapján történő célzás tehát az egyik legkönnyebben elérhető megoldás, ha a célzási lehetőségeket nézzük. Élünk is vele nap mint nap, akarva-akaratlanul. Jegyezzük azért meg ennek is az alapjait, hiszen fog ez a megoldás is fejlődni, és akkor jó az, ha biztosan tudjunk, miből fejlődött ki a jövő.
Utolsó kommentek