A piackutatás egy olyan közgazdaságtani vizsgálat, amely általános áttekintést ad egy konkrét termék vagy termékcsoport értékesítési lehetőségeiről, a piacának változásáról.

(Wikipedia)

Szépen meg van fogalmazva ebben a pár sorban a lényeg. EZT nevezzük piackutatásnak. Van még egy fontos dolog, amitől valóban piackutatásról beszélünk:

Az információkkal szemben használhatóságuk miatt többféle követelményt támasztunk: megbízhatóság(biztos forrás, pontos adatok), időszerűség (aktualitás), mérhetőség (statisztikai adatok), teljesség (információk köre), hozzáférhetőség.

Így teljesebb a kép. Tudnunk kell, hogy ezek nem a levegőbe lőtt szavak, hanem nagyon fontos kritériumok! Vagyis aki ettől eltér, az már nem fog valódi kutatást végezni, hanem valami mást. Például felmérést, adatgyűjtést, adott esetben kérdésekbe bújtatott promóciót, más esetben egyszerűen csak visszajelzés (vélemény) kezelést.

Ezekre is szükség van, sőt, van, amikor ezekre van szükség. De ha ilyet csinálunk, akkor az már nem piackutatás. Ezt jegyezzük meg!

A különböző szaknyelvi fogalmak, szaknyelvi jelentések azért fontosak, hogy ugyanarról beszéljünk. Ezért kellett nekem most az elején tisztázni, mit értek a piackutatás alatt.

Ha ugyanis piackutatásnak gondolunk valamit, de nem tartjuk be a szabályokat, akkor könnyen átverhetjük saját magunkat. A piackutatás ugyanis éppen arról kell szóljon, hogy üzleti döntésekhez is alkalmas információkat kapjunk a piacról, a termékünkről a konkurenciánkról. Ha a kutatás folyamatába hiba csúszik, akkor könnyen kapunk torz eredményeket. Nézzük, milyen tipikus hibák szoktak előfordulni!

A megkérdezettek köre nem megfelelő.

Részben attól reprezentatív egy kutatás, hogy olyanokat kérdezünk meg, akik alkotják az adott célcsoportunkat. A teljes célcsoportunkat, lehetőleg! Ha van egy rajongói körünk, akkor ők várhatóan sokkal pozitívabb (nekünk tetsző) válaszokat adnak. Például ha kismamáknak akarunk boltot nyitni, és megkérdezzük az ismerősöket, akiknek babájuk van, hogy tetszene-e nekik, akkor a várható válasz az igen. De ha ezzel le is fedtük a teljes vevőkört - mert másoknak a környékünkön nem kell - akkor egy ilyen "kutatás" utáni boltnyitás csak bukással végződhet.

Természetesen nem lehet minden csoportból ugyanannyi embert megkeresni, ezért fontos az adatok súlyozása. Ehhez pedig kellenek olyan alap információk, amik segítenek ezt megtenni. A fenti példa esetében: ha tudjuk, hogy a környékünkön kevés kisbabás család van, mondjuk a családok 5%-a, akkor ez a válasz csak 5%-os súllyal fog számítani. Máris kiderül, hogy jóval kevesebb a várható vevő, mint az összes családok száma...

Ajándék miatt válaszolnak

A jó kutatásban a válasz önkéntes és nem jár előnyökkel. Az ajándék ígérete természetesen válaszra sarkall, sőt akár többszöri válaszra! Vagyis egy ember akár 3-4 alkalommal is eljön válaszolni. Trükközhetünk cookieval, IP-vel, az értelmesebbje kikerüli. Az ajándék nem jó, mert torzít!

Persze a valóság az, hogy szinte mindig adunk valami ajándékot. Ezért fel kell készülnünk erre a fajta torzításra, és beépíteni azokat az automatizmusokat, amik ezt szűrik. Ettől persze nem lesz egyszerűbb a feldolgozás, de legalább az adataink minősége sokat fog javulni.

Rossz a kérdőív

Ez is gyakori hiba, csak pár gondolat erről: ha sok a nyitott kérdés (vagyis nem listából kell választani), akkor nehéz feldolgozni az eredményeket. Aztán: ha rosszul kérdezünk, torzítjuk a válaszokat. Például ha általában feltesszük a kérdést: milyen videós oldalakat ismer a kitöltő, akkor az erős brandeket kapjuk válaszul. Ha úgy kérdezünk, hogy az alábbi listában szereplőkből melyiket ismeri, akkor a passzív ismeret alapján, amiről már halott (vagy amelyik hasonlít olyanra, amit hallott) is a válaszok közt lesz. És persze kérdezhetünk úgy is: melyik videós oldalt szokta használni?

Tehát nem mindegy, nagyon nem mindegy a kérdőív összeállítása!

Lehetne sorolni, de fölösleges. Nagyon sok olyan pontja van a piackutatásnak, amin el lehet csúszni, ezért is érdemes az ilyet profikra bízni.

Ettől persze mi bátran csináljunk akár a saját oldalunkon is kutatást, de ezeket soha ne vegyük száz százalékig pontosnak, hanem csak maximum irányadónak! Ne ez alapján döntsünk üzleti kérdésekben, csak arra használjuk, hogy segítse a továbblépést, a fejlesztést, a gondolkodásunkat.

És ha valódi kutatás kell, akkor tényleg keressünk ehhez értő szakikat. Vannak páran.