Szabadban, változatos terepen játsszuk, legyen fa, bokor, patak, egyszóval sok olyasmi, amire fel lehet mászni, ami mögött el lehet bújni.
Két egyenlő létszámú csapatot alakítunk. A két csoport főhadiszállást választ vagy sorsol, de elég csak a terepet kijelölni, mert a főhadiszállást rejtve is fel lehet építeni.
A számháború előtt a két csapat kapitánya megegyezik abban, hogy milyen nagyságú papírra hány jegyű számokat írnak (legjobb, ha minden csapatnak saját színe van!), megegyeznek, hogy melyik lesz a támadó, melyik a védő megegyeznek, hogy mikor és hány foglyot lehet kicserélni (pl. fehér zászlós parlamenterek kérhetik a fogolycserét), megegyeznek, hogy lehet-e - s hogyan - rejteni a számokat (lehetőleg ne szabadjon eltakarni, de egymás homlokát összenyomni lehet, vagy a földre hasalni, vagy fatörzshöz nyomni a fejet.). Megegyeznek egy jelben (fütty, trombita stb.), amelyre majd megkezdődik a háború.
Ezek után a csapatok elvonulnak, felrakják a számokat, a kapitányok haditervet kovácsolnak, őrszemeket állítanak, kémeket küldenek ki, felosztják a sereget támadókra és tartalékra, ravasz csapdákat állítanak (pl. becsalogatják az ellenséget egy megerősített területre, s ott leolvassák), és a felhangzó jelre megkezdődik a csata.
Megegyezhetünk, hogy mikor győz valamelyik csapat, pl. ha elrabolják a zászlót, vagy foglyul ejtik a kapitányt, vagy ha a csapat felét foglyul ejtették, vagy ha elfoglalták egymás várát.
Jó sokáig lehet játszani, ebédszünettel, pihenőkkel, csalni azonban nem szabad, mert akkor nem lesz jó a játék.
Akit leolvasnak, habozás nélkül adja meg magát! A fogolycserére is lehet alkudozni, pl. a kapitányért két foglyot kérni, vagy ha jól állunk, nem cserélünk foglyot stb. Csak játék előtt mindenben meg kell egyezni! Nem árt, ha vannak megfigyelők, játékvezetők, akik semlegesek és igazságosak! (Forrás)
Kiemelném: Csak játék előtt mindenben meg kell egyezni! Nem árt, ha vannak megfigyelők, játékvezetők, akik semlegesek és igazságosak!
És akkor egy másik idézet:
TV2 a 222. napon címmel jelentetett meg a Blikk egy elemzést az MTI fizetett közleményei között, amelyben nézettségi és olvasottsági adatokat vetett össze. A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete több ponton is megkérdőjelezi a benne foglaltakat.
Aggályosnak tartjuk, hogy 2009. november 19-én a Ringier szakmailag megalapozatlan információkat tartalmazó elemzést adott ki, így próbálva alátámasztani a Blikk hatékonyságát a hirdetők felé. A Ringier elemzése több ponton is téves alapfeltevésekből indul, és megtévesztő következtetéseket tartalmaz
Volt már egy számháború idén, akkor az Origó és a Ringier között, ott az Origó volt a szakmailag megkérdőjelezhető. Hiába, fogy a pénz, mélyül a válság a reklámköltések terén, kisebb-nagyobb harcok voltak, vannak és lesznek is.
A számháború most is, mint a korábbi esetben azért alakulhat ki, mert nincs egységes reklámmérés. Mást mér az online, mást a sajtó és megint mást a tévé. Sőt, ezektől aztán megintcsak eltérő a rádiós piac. Nincs egységes mérés, nincsenek egységes mérőszámok. Kis királyságok vannak, és nem igazán átjárható, nem igazán összehasonlítható kampányelemek. Legalábbis média oldalról így látszik a világ.
A hirdetőnek persze más lenne az érdeke. A hirdetőt az eredmény érdekli, nem a definíciók különbsége. Talán a piac rá lesz szorítva arra, hogy végre ugyanolyan fogalmakat, egymással összehasonlítható dolgokat mondjon, a hirdetések megjelenési helyétől függetlenül. De félek, ez még hosszú évek eredménye lesz. Egyelőre jobbára csak a hirdetőnek lenne az érdeke ez az állapot, és bár a pénz ott van, de igazán egyértelmű akart még nincs.
Egyelőre. De azért a folyamat lassan elindult. Ezekkel a számháborúkkal pedig a helyzet fokozódik.
Utolsó kommentek