a legtöbb magyar idegenforgalomban dolgozó nagyjából bárhová mehetne továbbképzésre...

@maydayray: lol :)

meg a jó hangosan próbálnak bevonszolni a bazárba, rádtukmálni, alkudoztatni. : |

"A mosoly, a segítség, és a segíteni akarás. Ezt kellene megtanulni minden siófoki, budapesti, hévízi stb. szállodásnak, pincérnek, takarítónak, mindenkinek."

Talán akkor jöhet ez össze, ha a magyar dolgozó is annyi fizetést kap, amennyiből a jelenlegi árakon jól megtud élni. Enélkül esély nincs rá.
Sokáig azt hittem, hogy a magyarok genetikailag frusztrált, beteg emberek, akik a DNS-kódjuk miatt nézik a földet és vágnak olyan képet, mint aki most megy a vesztőhelyre, de nem, a helyzet rosszabb ennél: társadalmi szokás. Apáról fiúra száll.
10 éve élek itt és a f@szom ki van a legtöbb magyarral. Képtelenek megérteni, hogy piacgazdaságban élnek, nem ismerik a jogaikat, nem tudják, hogy az egész rendszerben ott a lehetőség a jobb életre, a felfutásra, akkor ha a másikon az ember keres - ki több, ki kevesebb gátlástalansággal. Ehelyett várják a csodát egymástól, meg az államtól és - lévén a többségnek ez nem sikerül - 20 fölött szép lassan teljesen besavanyodnak és a koruk előrehaladtával ez egyre rosszabb lesz.

Ennek a következménye az, hogy a magyar vállalkozók feketén, éhbérért dolgoztatják az embereket, akik ettől mégfrusztráltabbak lesznek. A vállalkozó szolgáltatását szintén minősíthetetlen pénzért rendeli meg egy másik vállalkozó és így tovább. Ez kizárólag csak itt van így, szerencsém volt körbeutazni a bolygót.

Na persze, hiába lesznek normális fizetések és lazább élet itt, akkor is generációknak kell eltűnniük ahhoz, hogy megváltozzon a közgondolkodás. Jó ötven lesz az, mire olyan emberktől működik az ország és vele a turizmus is, akik valóban képesek mosolyogni és egy másik emberrel, akár turistával is törődni.

Tehát a kapitalizmus egymás lehúzására épül, vaklaki mindig jól vagy jobban jár, de NEM ennyire, mint itt szokás. Ehhez kultúra, iskolai és otthoni nevelés, generációk cserélődése szükséges.

És akkor nem csak a turizmus, hanem az egész ország normális lesz és élhetővé válik. Elnézve a magyar fiatalokat, 50-50% az esély arra, hogy valóban életképes lesz egyszer erre a magyar társadalom.

voltam a múlthéten a Balatonon és katasztrofális a hely, ahova beültünk kajálni....
az egész egy nagy lehúzás, mindenki 3 hónap alatt akarja megkeresni az egész éves jövedelmét.
Mindenki húzzon Tunéziába a gyomorrontás garantált!!!!!

Jaj de jó, a buszon is rám fujják a füstöt. Ide se megyek.

"Érdekes egyébként, hogy az internetes marketingnek itt szinte nyoma sincs."

Akkor éppen itt az ideje, hogy megalapítsd az Onlinemarketing.hu Kft tunéziai leányvállalatát! :)

Szóval itt a buszon is a képedbe tolják a dohányfüstöt? Nem tetszik.

kinek a pap, kinek a papné, én például nem vágyom vissza Tunéziába
első éjszakára bevágtak egy építkezésre néző szobába, alvás nuku, csak a másnap reggeli reklamáláskor adtak elfogadható, csendes szobát

Egyiptomban sem a kedvesség javára írom, hogy a recepciósok szivóztak velünk, pl. a megbeszélt helyett 2 órával korábban ébresztettek utolsó reggel ..

@Külföldi: "Talán akkor jöhet ez össze, ha a magyar dolgozó is annyi fizetést kap, amennyiből a jelenlegi árakon jól megtud élni. Enélkül esély nincs rá."
a, nem hiszem, hogy tunéziában jobban élnének az emberek
b, nem azért kell(ene) jól dolgozni, mert ki mennyit keres. HA x összegért elvállalta valaki az adott munkát, akkor azt annyiért kell jól megcsinálni. Ha nem tetszik a pénz, nem kell elvállalni.

konrad : az a hely, amire gondolsz, az Jordánia ;-)

Kétszer is voltam Tunéziában.
A hasmenés általában a 3. nap után jelentkezik. Csak egy fajta sört láttam, azt is méregdrágán adták. Ha nem adsz baksist a takaritónak, akkor előfordulhat, hogy nem lesz másnap tiszta törülköző a fürdőszobában. Ha adsz, akkor még virágot is találsz az asztalon. Az animációt általában jól csinálják az olasz és francia diákok. Az alkudozástól felállt a szőr a hátamon. Szerencsére a hotellal szemben volt egy fix áras bolt. Csak oda jártunk.

Az, hogy az írás meglehetőst tartalmatlanra sikeredett az egy dolog.
Ennél fontosabb, hogy a helyismeret jelentős hiányosságaival küzd.
Ha valaki kiteszi a lábát a szállodából, akkor lépten-nyomon elsősorban a pénzét szeretnék megszerezni s bizony erősen tolakodó módon olykor. Megszokott gyakorlat a látogató szó szerinti berángatása, mindenért pénz kunyerálás (ha észreveszik, hogy fényképezel, azért is). Nem hiszem, hogy példaként kéne állítani, akár a méltán szidott magyar "vendéglátói" gyakorlattal összehasonlítva sem.
Hónapokat töltöttem az országban és minden olyan helyen, ahol turisták jártak, hasonló volt a tapasztalatom.
A tunéziaiak amúgy valóban barátságos és segítőkész emberek, de ha turistát látnak, mintha "megvesznének".

ó, lehet itt marketingelni bőven. ezért van. turista vagy nem, tökmindegy. ideklikk: lnk.bz/yNc

Marhára turistabarátok, télleg. A taxisok meg aztán főleg. A tengerpartról se lopták el a papucsomat... Sidi Bou Said-ben úgy kellett az asszonyt visszaszerezni a bazársorból, mert egy pillanatra nem néztem oda, már két kézzel rángatták be a helyiek. A sivatagi túrán a tevéken levő millió poloska is csak dekoráció volt, biztosan. Ennek ellenére nem volt rossz a nyaralás ott, de vissza nem vágyunk...

"Jelenleg a friss adatok szerint kicsit több, mint 8 millió turista van az országban."

Mármint nem jelenleg (éépen most), hanem egy év alatt van annyi.

Természetesen tanulni, tanulni és tanulni, meg a jó papa holtig tanul. De azért azt hinni, hogy a határainkon túl nem emberek élnek! Hát... Minden helynek megvan a maga sötét oldala, csak legfeljebb 1 hét alatt nem szembesül vele az ember.

Egyébiránt nincs ilyenkor Tunéziába kurva meleg??!

ui. sok lesz az a 8 millió napi sznten.

@vega2: Te valami magyarnéziában lehettél. Én voltam kétszer Tunéziában, a takarítók olyan küldetéstudattal nyomultak, mint R2D2, amikor Obi Want kereste.
A hasmenést meg úgy kell megelőzni, hogy Ferihegyen még kifelé menet a duty-freeben veszel 1 literes, 60%-os Gorbatschow vodkát, és minden reggel és este lenyomsz egy kupicával fertőtlenítési céllal. Nálunk működött. (a gyerekeknek sem lett semmi bajuk, pedig ők nem kaptak).

Második alkalommal vagyunk ki. Ha az ember nem hülye, odafigyel a kajára, italra, és jó szállodát választ, nemlesz rosszul. Persze az all inclusive ajánlott. Persze szívni lehet itt is, zsebesek vannak itt is , a bazár pedig olyan, mint máshol: kell a rutin. De akinek ez nem tetszik, annak nem való sem afrika, sem más arabok lakta terület.
A 8 millió pedig nem összesen, hanem éppen most. Rengeteg, igen.

@vega2: igen, a bazári alkudozást és a majd szó szerinti berángatást nagyon undorítóan csinálják. : |

@Konrad: Ne bomoljál már, hogy 8 millió turista van perpillanat. Az napi szinten milliós távozó és érkező turistát jelentene. A legnagyobb reptér komplexumok (pl Fraknfurt, JFK, stb) sem képesek ekkora forgalmat lebonyolítani :)

Éves szinten van 8 millió turista, www.mno.hu/portal/612803

Kinek a pap, kinek a papné...

Alapjában semmi gond nincs a magyar turizmussal, csak nem magyarokra van kitalálva. Pont.

Tunézia pedig addig szép amíg mindent passzentosan kifizettél vagy hajlandó vagy szórni a zsebedből az aprót kétkézzel.

@Dexter68: Biztosan nem magyarnéziában voltam. Ugyanabban a hotelban voltam kétszer 10 év különbséggel. Nem mondtam, hogy rossz volt, de amit leírtam igaz. Talán az lehetett a baj a hasmenéssel, hogy szilvapálinka volt nálam, az meg csak 53 fokos....
Ja és tőlünk nem loptak semmit a hotelben, mert széfet béreltünk. A szomszéd szobában lakók viszont nem. Asszem 50-60 eurót nyúltak le tőlük...

@Gyarló Hintaló:

"" voltam a múlthéten a Balatonon és katasztrofális a hely, ahova beültünk kajálni....
az egész egy nagy lehúzás, mindenki 3 hónap alatt akarja megkeresni az egész éves jövedelmét.""

A cseresznye- vagy baracktermelő sem januárban adja el az áruját...

Sajnos a Balaton ott van, ahol.
Ha mondjuk 250 km-el délebbre lenne, akkor 4-5 hónap lenne a szezon, így csak másfél.

Persze biztosan vannak lehúzós helyek is , (a világon melyik üdülőkörzetben nincsenek...???) de számtalan normális szolgáltatást nyújtó, elfogadható árral dolgozó éttermet ismerek arrafelé.

Gyerekek, él még Fatma néni a hegyekben? 2x voltam a sivatagi túrán, öreganyót mindig megmutatták El Jem és a sivatag közötti úton, ebédidőben, v.mi barlanglakásban. Olyan helyi folklór volt. Én hülye meg benéztem a kéglibe, aztán láttam olyan sony tv-t, hogy hihetetlen. A sok hülye meg nyomta a maimnak a baksist. Szerintem ő volt az ország legjobban fizetett nyögdíjasa.

Amúgy elmegy ez az ország. Szódával, meg a magazin generalban megvett füge- és datolyapálinkával és savas, de brutálisan tanninos és egészen magas alkoholfokú boraival. Még hogy az arabok nem gyártanak szeszt? Vicc. A agyar fiatalság nagymértékű szeszfogyasztása pedig alkoholmány!

@Konrád: Jócskán felülbecsled a számot. A Tunéziai statisztikai hivatal szerint 2009-ben 34.6 millió vendégéjszakát töltöttek el külföldiek Tunéziában. (A 12 hónap alatt összesen.)A 8 millió turista/nap maximum úgy jönne ki, ha 4-5 nap alatt lefutna az egész szezon.

@Iron1: egy helyben kapott információból "dolgoztam", és szerintem még ma tudom pontosítani. Egyébként nagyon sok az algír, vagyis a szomszédos országból érkező turista,

@Konrád: Itt a forrásom (táblázat alsó sora): www.ins.nat.tn/indexen.php

A "non-resident"-ben benne kellene lenni minden külföldi turistának is (kivéve, ha nem éjszakázik Tunéziában).

Találtam egy pontosabbat is (nem tudom linkelni, a turizmus szekciónál van). Eszerint 2009-ben 6.9 millió külföldi lépett be Tunéziába, ebből a júliusi rekord hónapban kb. egymillió ember. Ha ehhez hozzáadod, hogy egy átlag turista kb. 5 éjszakát tölt az országban, akkor egyszerre kb. 3-400 ezer turista lehet ilyenkor Tunéziában. Persze az sem kevés.

Szintén a statisztikai hivatal alapján az összes vendégéjszaka kb. 2%-a jött Algériából (németek hétszer ennyien voltak). Lehet, hogy valahol a határ közelében vagy, s ott nagyobb a számuk.

Megértem, ha valakinek negatív tapasztalatai miatt esetleg más a véleménye, de nekünk nem volt problémánk Tunéziában és magam is hasonló véleménnyel jöttem haza a helyről, mint Konrád.

- Nem lehet azt mondani, hogy jobb körülményeik lennének, mint ami itt rendelkezésre áll, de felismerték hogy mekkora jelentősége van a turizmusnak és nagyon komoly lépéseket tettek azért, hogy ezt a lehető legjobban kiszolgálják
- Meglehet, hogy egy európai embernek kellemetlen az alkudozás (először én is tartottam tőle) de ha rájössz hogy ez egyfajta játék, ami arról szól, hogy ki tud jobban érvelni vagy csűrni csavarni a "kondíciókat", akkor rengeteget lehet belőle tanulni
- Meglehet, hogy a baksisra sokan pályáznak, de azért nem olyan vészes. Az a jelenet viszont megmaradt bennem, mikor a kereskedővel megalkudtam egy cd-re, fizettem, leszámolta a kezembe a visszajárót és megkérdezte, hogy egy pénzérmét visszavehet-e belőle "kávéravalónak". Nem magánál tartotta, hanem ideadta mindet a kezembe, és nem erőszakoskodott. Ez is a játék része.
- Minket is figyelmeztettek, hogy mi mindent ne együnk, vigyünk pálinkát, stb. Mi viszont nem tudtunk ellenállni és mindent ettünk, és soha nem ittunk pálinkát. De nem volt semmi bajunk.
- Nagyon tetszett, hogy az árusok, az animátorok, és a szálloda személyzete is törekedett rá, hogy saját nyelvünkön szólítsanak meg. Utolsó napon például a vacsora végén kitöltettek velünk egy elégedettségi kérdőívet, és a pincér mindenkinek a saját nyelvén köszönt. (Angolul megkérdezte, honnan jöttünk, majd miután mondtuk, magyarul beszélt tovább.)

Nagyon nehezen tudom elképzelni a 8 milliós turista tömeget egyszerre... Az alkudozás király (jó hát ugye bibsi vagyok...:-)) Csak be kell menni kinézni egy árút aztán unott fejel kifelé indulni... tuti hatás!!! Amúgy én bármerre jártam eddig életemben Párizstól a Balatonig bezárólag valahogy nekem nem volt gondom soha mosolyal (és még ki sem raboltak).

@Nagy Barna (Emc): Nagyon fontos lenne, hogy hazánkban is fölismerjék a turizmus fontosságát, ez lehetne az egyik legnagyobb kitörési pontunk. Rengeteg jó adottsággal és még több jó lehetőséggel rendelkezünk, csak ki kellene használni. A turista-tömeget okosan kellene elosztani az országban, hogy mégse legyen tumultus, hiszen végtére is minden nálunk gazdagabb turista pihenni akar. :)

Persze az egész ott kellene, hogy kezdődjön, hogy kitakarítunk...

(Nincs pénz a motoros fűkasza működtetésére az utak mentén? Hát a kézi kaszát ma már senki nem ismeri? Rendben tartott területen gyorsabb is, mint a gépiesített változat.)

sztem azert annyira nem meglepo, h a harmadik vilag offline es nem tul eros az online marketing.

ez sokkal inkabb logikus ;)

@Ódor Richárd: Egyetértek. Ahogy már mások is emlegették a kommentekben, a rövid távú gondolkodáson kellene túllépni.

Nemrég tapasztaltuk itthon, hogy a wellness miatt kiválasztott szálloda nem üzemeltette a medencéjét (hivatalos kommunikáció szerint épp akkor elromlott valami, de láttam, hogy a felirat még régóta oda volt ragasztva a pultra, és naponként hitegettek, hogy talán holnap), a szauna csak a szomszéd konditeremben volt elérhető - napijeggyel -, a kerékpárkölcsönzést pedig telefonon lehetett rendelni egy nappal előre, tehát nem saját szolgáltatásuk volt. Elhiszem, hogy nem éri meg szezonon kívül üzemeltetni egy wellness részleget, de egy ilyen becsapás után viszont vajon visszamegy valaki ugyanoda szezonban?

Tunéziában azt éreztem, hogy megtalálták azokat a kulcspontokat, ami fontos a turistáknak és azokat teljes erővel működtetik. Tudják, hogyha jó élménnyel jön valaki haza, az itthon mindenkinek elmeséli, és ez újabb turistákat jelent. Az idegenvezetőnk azt is mesélte, hogy a turisták biztonságát elriasztó büntetésekkel és civil rendőrökkel védik. Mert az ország a turizmusból él, mi lenne ha valaki rosszat mesélne otthon róla?

Ami a munkát illeti: én is pont azt néztem, hogy a szökőkutak, pálmák, miegymás miatt mennyi dolog van a szálloda körül. Szépen, nyugodtan, valóban egyszerű eszközökkel, de mindig volt olyan ember, aki ezeken dolgozott és minden rendben működött. Ha a takarító észrevette, hogy egy lámpa teteje elmozdult a szobánkban, máris hívott egy karbantartót és megragasztotta. Nem kellett igénybejelentőt írnia és könyörögnie neki, egyszerűen csak rendberakták. Csoda, hogy egy magyar embernek ez feltűnik?

Hát azért Tunéziától nem biztos, hogy kellene tanulni :) Ott nagyon sokan (szinte mindenki abból él). Magyarországon pedig arányaiban sokkal kevesebb él ebből a szakmából és elég sok a turista:
www.itthon.hu/szakmai-oldalak/turizmus-magyaro-2009

@Ódor Richárd:

abban igazad van, hogy a turizmus lehetne egy kitörési pont. Azonban arról nem szabad megfeledkezni, hogy ez az ágazat iszonyatosan érzékeny. A gazdasági válságokra, az időjárásra, az adott helyen elérhető szolgáltatásokra, a közbiztonságra, a politikai stabilitásra, az árfolyamra, stb. És ezek közül csak egy (!) van, amire az ágazatban érdekelt vállalkozók hatással lehetnek: a szolgáltatások minőségére.

Arról nem is beszélve, hogy nálunk mindenki meggazdagodni akar, ami ebben az ágazatban csak keveseknek fog menni.

"A gazdasági válságokra, az időjárásra, az adott helyen elérhető szolgáltatásokra, a közbiztonságra, a politikai stabilitásra, az árfolyamra,"

A gazdasági válságokra minden ágazat érzékeny. Az időjárás viszontagságait ki lehetne használni, de ötlethiány miatt nálunk leginkább csak nyári turizmus él. A politikiai stabilitásnak és a közbiztonságnak pedig adottnak kellene lennie, természetesen amikor a turizmus fellendítéséről beszélek, ezeket előfeltételnek gondolom hozzá.

Az ágazat stabilitását több lábon állással teremthetnénk meg. Pl. adott egy mintagazdaság, magyar őshonos állatokkal, aminek a fő profilja a bemutatás - de attól az a gazdaság még működőképes, profittermelésre alkalmas kell, hogy legyen, még akkor is, ha egy szem turista sem látogatná. Vagy másik példa: Budapest belvárosa nagyon jó helyszín lehetne a régi korok megidézésének (vezetékeket a föld alá, a modern épületeket és az autókat fokozatosan kitiltani, macskakövet vissza, és persze bérkocsikat), de attól még teljes értékű, működő város maradhatna, ahol az emberek dolgoznak, élnek. (Egy ilyen látványosságnak télen egészen különös varázsa volna, így megoldanánk a téli turizmust is.)

Persze nehezebb helyzetben van egy egyszerű balatoni vendéglátós, akinek van egy kis étterme meg pár ágya, és a szezon mindössze pár hónapos, ezzel alig lehet mit tenni. De gondoljunk csak bele, vajon eléggé kihasználtuk-e a Balaton adta adottságokat? Sokféle új vízi létesítményt el tudnék képzelni a "magyar tengerre", vagy aköré, ami tavasszal és ősszel is vonzaná az embereket, leginkább a külföldieket, hiszen abból van igazi profit. Ésszerű volna egy olyan turisztikai központot, ahol az év két-három hónapjában sokan nyaralnak, többfunkcióssá is tenni, tehát a vízen kívül mással is odacsalogatni az embereket az üresjáratban, hiszen jó volna kihasználni az év nagy részében üresen álló szobaállományt és egyéb erőforrásokat.

Nem utópia ez, kérem szépen, csak neki kell egyszer végre fogni.

@Ódor Richárd: Csak bólogatok! :) Pontosan ilyen kérdéseket kellene feszegetni és nem csak kicsiben gondolkodni!

@mig8: Igazad van, de ezek másoknál is problémát jelentenek, és találnak rá megoldást. Kétségtelen, hogy ehhez fontos feltétel, hogy a turizmus ne egy elszigetelt dologként legyen kezelve.

Nem csak a turizmusban akarnak sokan gyorsan meggazdagodni. A sok és tudatos munka nagyon sok más iparágban sem közkedvelt. Ebből is látszik, hogy általában az attitűd pozitív változására lenne szükség.

@Ódor Richárd:

A gazdasági helyzet alakulására persze, hogy minden ágazat érzékeny! De ha romlik a gazdasági helyzet, mit mondanak le először? Na ugye!

Időjárás. Nagy tömegeket a meleg és napos idő vonz (a vízpartra). Az összes többi időjárási körülmény az extrémsport kategóriába tartozik. Nem véletlen, hogy a mediterrán térségben a legerősebb a turizmus. Azt a magasságot a Balatonnál sosem fogjuk elérni.

Az ágazat stabilitása. A több lábon állás bizony jó dolog. Régebben próbálkoztak a konferenciaturizmus Balaton mellé csábításával. Több-kevesebb sikerrel járt, most nem tudom, hogy hol tartanak. Két dolog jött le igen erősen: 1. Kell a jó közlekedés, azaz reptér (Sármellék), de önmahgában akonferenciaturizmus ennek fenntartására nem elég. 2. Kellenek nívós szálláshelyek (4-5*). Ahol ez megvan (pl siófok), ott sikeres ez az ágazat.

Budapestet nem teljesen jó most idekeverni. Ott mások az adottságok és a lehetőségek. Pl egész évben van turista. Ez a beszélgetés pedig a hazai kontra tunéziai helyzetből indult el.

A hazai turizmusnak az egyik legnagyobb baja, hogy forráshiányos. Nemcsak az állami támogatások hiányoznak, de nincs igazán olyan projekt se, amiben a magántőke fantáziát lát. A másik nagy probléma, hogy rövid az idény. Ezen lehetne változtatni, de elsősorban - lehet, meglepő lesz - ehhez a hazai piacra, a hazai igényekre kellene összpontosítani.

@mig8: ami nekem idehaza hiányzik, az a megfelelő törődés, a megfelelő hozzáállás. Vagyis abban a rövid idényben ha úgy érzem, hogy megkapok mindent flottul, akkor itt fogom elkölteni a pénzem.

Jelenleg nem érzem így.

@mig8: A hazai piacot sem lehet elhanyagolni, de azt tudod, hogy ha főként csak arra koncentrálunk, az olyan, mintha egymás közt cserélgetnénk a pénzt. Inkább arra helyezném a hangsúlyt, hogy a hazai és a külföldi vendégeket is egyformán jól, készségesen, előzékenyen, és persze becsületesen kellene fogadni. Ahogy Konrád is mondja, törődés: törődni kell a vendéggel, meg kell tenni érte minden megtehetőt, tekintet nélkül az anyanyelvére. Az ideális az volna, ha ezt a vendéglátók már jóérzéssel, keserű szájíz és lefitymálás nélkül tudnák megtenni, és meg sem próbálnák például lehúzni a klienst. A kis pénzharácsoló magánakciók sokat rontanak a hazai turisztika hírén.

Ha kicsiben, de ha nagyobban is gondolkodunk, mert miért ne, láthatjuk, hogy nagyon sok esetben az ötlettelenség a balszerencse bevonzója. Például ott vannak a Magyar Turizmus Zrt. meglepően tré reklámfilmjei, struktúrátlan és hasznavehetetlen weboldalai, béna plakátjai. Pedig a jó ötlet a legolcsóbb, mégis legértékesebb erőforrás. Mennyivel kerülne többe ugyanazzal a kamerával és gépekkel egy ötletesebb, nagyívűbb, erősebb reklámot forgatni? Azon kívül pedig gondoljatok bele, micsoda reklámértékkel bírna egy jól működő filmipar?!

Ha nálunk jóval szegényebb országok nálunk több pénzt képesek ebből az országba áramoltatni, akkor nekünk is meg kell próbálnunk, egy jól kiépített és kézben tartott rendszerrel, ahol az egyik ágazat fedezi a másikat és viszont, nem volna nagy kockázat, de még így sem az. (Töröko. tudomásom szerint pl. 10-szer annyit költ az országimázsra, mint kishazánk. Nem csoda, ha nyugaton az emberek javának nincs fogalma rólunk, vagy ha van, akkor is gyakran kicsi, unalmas, jelentéktelen ország képe él a fejükben, és valahol igazuk is van.) Szerencsére nálunk működhet a turizmus viszonylag kevés szereplővel is, így megmaradhat az ország "több lábon állása", de a lényeg az, hogy a külföldi turista mennyit költ, nem az, hogy az milyen egyenlően oszlik meg a piac szereplői közt.

A többi:
"De ha romlik a gazdasági helyzet, mit mondanak le először? Na ugye!" - Ámde ha egy valamirevaló kampánnyal jelentősebb piacot építenénk ki mondjuk az USA-ban, vagy éppen Japánban, a helyi válságot áthidaló egyik fő ágazattá válhatna.

Attól még, hogy vízpart, nem feltétlen csak a vízre kell összpontosítani. Épp ez az, a Balaton mellett olyan szórakozási lehetőségeket, olyan látványosságokat és lehetőségeket kellene kiépíteni, amit külföldön jól lehet reklámozni a hűvösebb időszakokban is - legalább tavasszal és ősszel -, és mégsem igényel meleg tóvizet. És ha már a partnál tartunk, lehetne valami minimum-szint is, hogy egy strandnak hogyan kell kinéznie, mert némelyik csak az imázsrombolásra jó.

Azon kívül az ország fő profiljának leginkább a falusi turizmus felelne meg. Itt lehetne reális esély a hozzánk érkező vendégek optimális elosztására. Szükség volna egy, a falusi turizmust összefogó, és az ország idegenforgalmába bekapcsoló szerveződésre, meg az egész rendszer számítógépesítésére. Kellenek managerek, akik az egyes önkormányzatoknak a szakértelmükkel segítenek ebben, akárcsak a mostani falusi termelőszövetkezeti szerveződéseknél, csak asszem hatékonyabban.

@Ódor Richárd: Oh, Budapestet elfelejtettem; szóval ez a gond itthon, vagy ez, vagy az, az ország több részből áll. A külföldi utazási irodáknak olyan kész utazási projekteket kellene kínálni, ami Budapestre hozza a vendégeket először, majd az utazás időtartama alatt elviszi őket az ország több érdekes pontjára, egy látványos és érdekfeszítő programsorozat keretein belül. Így az ország legnagyobb vonzerejét ki tudnánk használni az egész idegenforgalom fellendítésére, és nem utolsó sorban nem mindenki a főváros utcáin tolongana, hiszen egy bizonyos létszámnál több külföldit nem bír el egészségesen egy helyen. Egy-egy utazásnak nem volna szükséges mindent de mindent megmutatnia az országból, arra kellene játszani, hogy tetsszen a program, érezzék magukat elkényeztetve, és a jövőben még sokszor térjenek vissza, esetleg egy másik, más látványosságokat bemutató programsorozatra.

Magyarországot a modern nosztalgia országává tehetnénk, főként a meglévő adottságokat kihasználva. Hozzáállás és reklám kérdése, és nagyban múlik a vezetőségtől.

@Konrad:

Igen, ez nekem is hiányzik. Illetve... Megvan idehaza is, csak jóval drágábban. (Egyszer voltam egy olyan hotelben, ahol megkaptam.) Talán inkább az a baj, hogy minőséget elfogadható áron szeretnénk kapni. Szerintem legalábbis.

@Ódor Richárd:

Az első bekezdéseddel többé-kevésbé egyetértek. De tudod-e, hogy Kalifornia/Hawaii turizmusának igénybevevői javarészt szintén jenkik? Ők is csak pénzt cserélgetnének egymás között? Nem. A turizmus mint szolgáltatás semmiben nem különbözik más szolgáltatások igénybevételétől. Te döntöd el, hogy költesz-e rá és ha igen, akkor melyik szolgáltatónál költöd el a pénzed. Nem kellene a belföldi vendégeket lesajnálnod.

A második bekezdéseddel viszont teljesen. Ugyan nem vagyok szakmabeli, de a Magyar Turizmus Zrt műveit már én is láttam.

A harmadik bekezdésedben Törökországról beszélsz követendő példaként. A törökök a turizmust jobban működtetik, ebben igazad van valószínűleg, bár nincsenek személyes tapasztalataim. amiben viszont ők különböznek tőlünk az pl a kedvezőbb éghajlati adottságok, vagy a jobb árfolyam. Amiben viszont mi vagyunk a jobbak, az az, hogy nálunk van egy erős potenciális belföldi piac.

A többiről. abban igazad van, hogy kellene külföldön is egy erősebb országimidzs. A lokális pénzügyi válságokat valóban le lehetne vele küzdeni - de nem a globálisakat. Most pl Japánban is áll a bál, a japán turisták száma is érezhetően megcsappant.

A vízpart vonzereje a legnagyobb. Ha esetleg szülő vagy, akkor tudhatod, hogy egy kisgyereket ez vonz a legjobban - a gyerek szava pedig nagy szó :-) Nézd csak meg a spanyol példát! Bár tény, hogy ha már ottvan vki, akkor elmegy más programokra is jó esetben. De a spanyol eset szemléletes példa arra is, hogy mi történik, ha hirtelen magcsappan a turisták száma.

A strandokkal, a falusi turizmussal egyetértek. No comment.

Budapest. minden tiszteletem ellenére, de nem értek veled egyet. Bizonyára fővárosi vagy, azért látod így a helyzetet, hogy minden turistának látnia kell Budapestet. Szerintem nem. Egy turista jól akarja érezni magát a pihenésre szánt időben. Ehhez nem kell feltétlenül városnézés. Nosztalgiát legfeljebb a külföldre szakadt magyarokban és a németekben lehet ébreszteni, de a japók, vagy a hollandok biztos nem a nosztalgia kedvéért jönnek ide.

Hawaii egy kicsit jobb helyzetben van, és mégiscsak egy külön állam. :) Az USA államai közt lehet beszélni tőkeáramlásról.

Te az egyéni vállalkozó közvetlen érdekét veszed figyelembe, ezzel szemben én az állami érdekről beszélek. Az egyén profitot akar termelni, akár belföldről is, az államnak azonban úgy érdemes igazítania az egyéni érdekeket, hogy a fennhatósága alá minél több tőke áramoljon, kiváltképp egy ilyen kis ország esetén. Jó példa erre a filmipar. (Lehet, hogy sok filmes példám lesz, rendezőnek készülök. :) ) A hazai filmgyártás mindaddig nem lehet sikeres és jövedelmező, és nem szolgálja az ország érdekeit, míg nem születnek olyan alkotások, amelyek a nemzetközi, és főként az amerikai piacon megállják a helyüket, és amelyeknek a reklámkampánya is megállja a helyét. Mihelyst ez bejön, onnantól a filmipar eszméletlenül sok tőkét áramoltathatna haza közvetlenül, de az imázsjavítás útján közvetetten is. Mindaddig egy-egy filmre elmegy néhány százezer néző, kis pénzért, a filmgyártók megkapják a hazai viszonyok közt nem rossz, de nem is jó kis gázsijukat, és jónapot, a futószalag megy tovább, az országnak a kis költségvetésből kis adó és a népnek elenyésző magántőke jut. Az országnak, és így közvetetten a magánembernek is az az érdeke, hogy a világban, külföldön is minél többen vásárolják meg a szolgáltatását, adott esetben egy filmjegyet, vagy egy magyarországi utazást.

Törökországot inkább amolyan "még ők is" példaként említettem, nem követendő példaként. A hagyományos turisztikai reklámokat a magam részéről minimálisra redukálnám, és inkább a filmiparra, a játékiparra és a kultúra jellegzetessé tételére koncentrálnék. A japánok akár tudatosan, akár indirekt módon, de jól összehozták, hogy a régi és modern japán kultúra is igen népszerű lett a világban. mi itt elsekélyeskedünk a saját érdektelenségünkben és nem látjuk, nem vesszük észre, mi mindent alkothatnánk, ami egyedülálló a világon.

A vízpart, igen, a vízpart, már akinek. :) A mai fiatalság egyes felmérések szerint lassan jobb szeret a számítógép előtt ülni, mint lubickolni. Ezt kellene kihasználni, és a különféle jól sikerült (leendő) játékainkkal és filmjeinkkel megismertetni őket a kultúránkkal, hogy aztán később kíváncsiak legyenek rá. Olcsóbb ország lévén pedig nagy eséllyel eljönnének legalább egyszer, onnantól már csak nem szabad kiábrándító-hadjáratot folytatni, mint azt most teszik. Külföldön már él az, hogy egyes játékok és filmek valós helyszíneit fölkeresik a fanatikusok, és viszik a családot is.

Ki mondta, hogy Budapestnél városnézésről beszéltem? :) Az egész belvárost egy nagy élményparkká kellene tenni. Talán rosszul fogalmaztam, nosztalgia csak annak volna, aki még a saját történelmében tanult erről a korról - bár a filmek révén bizonyosan sokan másoknak is, ha európai civilizációról van szó, időutazni mindenki szeret. Voltaképp azt a hullámot lovagolhatnánk meg, hogy a világon egyre többen szeretnek egy virtuális, a való élettől kicsit elszakadt térben létezni, és ezt az egyelőre primitív online játékokban keresik. Mi Budapesten megvalósíthatnánk az ideális várost, ami környezettudatos, modern, és mégis a kultúra, a szórakozás és az élmények játsszák a főszerepet. Egyébként ki ne szeretne ilyen helyen élni, ki ne szeretné, hogy a fővárosunk végre magához térjen? Én most mindenütt csak azt látom, hogy a népség elégedetlen a közbiztonsággal, a köztisztasággal, az építészettel, a szolgáltatásokkal, stb. Ezzel egy csapásra ez is megoldódna. (Egyébként Bécsben is lezárták a belváros egyes részeit a köz gépjárműforgalma elől, de ott nem mentek eddig, pedig hasonló adottságokkal rendelkező város.)

És nagyon örülök, hogy azért ennyi mindenben fedi egymást a véleményünk. :) Mindig hangsúlyozom, hogy én nem meggyőzni akarok senkit, hanem fölvázolni a véleményemet és a terveimet.

Istenem, olyan hosszú hozzászólásom vált kámforrá, mikor a küldésre kattintottam, hogy elment a válaszolástól a kedvem. :D

Örülök, hogy ilyen sok mindenben azért mégis egyezik a véleményünk. Meg én amúgy sem meggyőzni akarok senkit sem, csak a véleményemet és terveimet írom le.

Budapestre azért még rátérnék, mert ez az egyik kedvenc témám. Egyáltalán nem városnézésre gondoltam, egy historista stílusú belváros csupán a díszlet volna a megannyi élményhez. Meg kell persze teremteni, de szerintem a legtöbb fővárosi lakos, sőt bárki, aki arra jár, szívesebben látna egy ilyen rendezett, kulturált, régi és mégis modern "műalkotást" a mostani kaotikus és egyenest undorító állapotok helyett. Két legyet ütnénk egy csapásra, egyszerre teremtenénk meg egy nagy bevételi forrás lehetőségét és egy élhető lakóhelyet, a világ legélhetőbbjeinek egyikét. Most egyszerűen nem használjuk ki az adottságokat, azt, hogy az egész gyakorlatilag egy egybefüggő palotakomplexum, néhány oda nem illő üvegbankot és szocreál épületet leszámítva teljesen alkalmas lehet egy ilyen grandiózus projektre.

Ami a szolgáltatásokat illeti, nem gondolom, hogy különböznek e tekintetben. Az államnak más szolgáltatások esetében is az az érdeke, hogy az országba minél több tőke áramoljon általuk.

Mégis elküldte, csak laggolt a rendszer. :D Érdekes most látni, miként fogalmaztam előbb és utóbb. :DDD

@Ódor Richárd:

Jól van, értem én. De csillapodj! :-)))

Próbáljunk meg kicsit hidegebb fejjel gondolkodni. De értékelem a lelkesedésed. :-)

Az USA tagállamai nem olyanok, mint az EU tagállamai, inkább olyanok, mint Németország tartományai. Jut eszembe még pár példa: A francia tengerpartokon főleg franciák nyaralnak. Az angol tengerpartokon pedig angolok (mostanában kezdik felfedezni ismét). Vagy Németországban is a turisták többségét németek adják.

Az állam érdeke? Nono, csak lassan a testtel! Ha az egyes vállalkozók (szállásadók, vendéglátósok, stb) jól járnak, akkor az állam is jól jár.

Gratulálok, kívánom, hogy jó rendező legyél! De a filmipar nem azonos súlycsoportba esik a turizmussal. Először is, nincs akkora jelentősége a lokalizációnak. Másodszor más a siker mérője. De még lehetne sorolni.

A filmek közül a nem amcsi filmeknek betörni a nemzetközi terjesztési piacra iszonyat nehéz. Azonkívül a hazai filmstúdiók nem épp arról híresek, hogy felveti őket a pénz. Ezért is kell, hogy idecsábítsuk a külföldi produkciókat. De menj ki mondjuk Londonba és nézd meg, hogy milyen filmeket vetítenek! szinte kizárólak jenkiket, noha számos színvonalasabb film is van.

Japánt nem annyira saját maguk tették naggyá, ellenben a 2. vh utáni helyzet annál inkább. Rengeteg jenki katona és azok családjai állomásoztak ott, ők vitték az USÁ-ba a japán kultúra iránti rajongást. Így indult. De Japán turistái közel sincsenek annyian, mint pl a Mediterrán térségé.

A vízpart. Én a 2-6 évesekről beszéltem :-)

Budapest. Te figyelj, azért Budapesten lakni is szeretnének páran! Talán az ő szempontjaik nagyságrendekkel fontosabbak, mint a turistáké, nem? :-)

Azonkívül nem korrekt Béccsel összevetni. Az a bizonyos 40 év azért nyomot hagyott...

Annyiban viszont igazad van, hogy egyes részek felújításérettek. Pl a Budai Várat most akarják átépíteni, a pályázat már kinn van. A cél az, hogy jobban hasonlítson a háborúk előtti önmagára, ami sokkal szebb volt. És sokat javítana a helyzeten, ha a Rákóczi úton a forgalom csillapítása mellett vissza lehetne állítani a villamosforgalmat. Hangulatosabbá lehetne tenni, az biztos.

Na jó, most meg F5-öt nyomtam írás közben. :D Túl hajnal van nekem.

"Budapest. Te figyelj, azért Budapesten lakni is szeretnének páran! Talán az ő szempontjaik nagyságrendekkel fontosabbak, mint a turistáké, nem? :-)"

Hmm, ha mondjuk lehetne választani, az alábbi két lehetőség közül (a linken) melyikben laknál szívesebben? :) Most komolyan. És aztán, melyikbe mennél szívesebben kikapcsolódni? (A zsúfoltságnak pedig a korábban írt program-sorozatos rendszerrel lehetne elejét venni, hogy a turisták ne legyenek egy helyen többen, mint most, csak jobban legyenek elosztva, nehogy az egész város olyan legyen, mint a Váci utca.)
m.blog.hu/va/varoskepp/image/2009/kalvin/annomost.jpg

Én örülnék, ha ott tartana már a város, mint Bécs 40 éve, de mégsem, pedig a lemaradást elvileg könnyebb és gyorsabb behozni, mint új utat törni. Csak lehatározás kérdése, de még neki sem álltak. Sajnos a Vár példája is jól mutatja, mi mindent tettek tönkre a szocreál korszakban, nem is tudom, mennyi pénzbe kerülne mindent restaurálni ott.
www.hirszerzo.hu/galeria.244.27488#27488

@Ódor Richárd:

Én úgy gondolom, hogy egy város nem egy statikus vmi, hanem folyamatosan fejlődik. De csak utóbb derül ki, hogy az, amit pár éve építettek, az hogyan vált be. Nyilván szebb a felső kép, de ez csak egy tér Budapesten.

A vár. Épp arról beszéltem, hogy a Budai Vár tekintetében most elérkezett a lehetőség, hogy visszaállítsuk azt, ami szép volt.

A lemaradást elvileg könnyebb behozni. Nézd, ez nem lemaradás volt, hanem más fejlődési út, amiről később kiderült, hogy sok tekintetben nem jó. És Béccsel szemben Budapestet két alkalommal szétlőtték, a Vár pedig kiégett.

@mig8: A kulcsszó a fejlődés, ahogy írod, ami esztétikailag nem valósult meg, pedig azelőtt folyamatos volt. :) Sajnos a Kálvin tér csak egy a sok-sok leamortizálódott terünk közül, voltaképp bármely közterületet mutathatnám, ha volna róla azonos szögből készült régi és új felvétel. A régiek különlegessége, hogy már akkor felvették a versenyt bármely mai bécsi térrel, ezt kellett volna szem előtt tartani a felújításokkor. Sokkal nyugat-kompatibilisebbek lennénk most, és ez a többi városra is vonatkozik. Persze a kommunizmus kreálmányait és ízlésficamát nem egyszerű lerázni magunkról, de talán mostanában majd sikerül.

A Vár renoválásáról hallottam, és igen, végre eredmény. Ha a teljes Hauszmann-féle palotát vissza akarnák állítani, plusz a lovardákat, régi gyönyörű épületeket, függőkerteket, lépcsőket és szobrokat ott, ahol most csak kráterek meg hamis romok fekszenek (ez mintha magyar divat lenne, Vácon is kamuromokat építettek), azt is díjaznám, de már a régi homlokzat is nagy előrelépés volna.

@Ódor Richárd:

Régebben a régészek úgy gondolták, hogy a romokat csak annyira szabad visszaállítani, amennyire a leletek engedik (amennyi van). Ez az archaizáló stílus hosszú időn át volt divat. Mostanság kezdi felváltani egy új irányzat, amely szerint amit lehet, építsünk vissza úgy, ahogy egykor kinézett. Persze ennek is van egy vadhajtása, miszerint modern anyagokkal, pl betonnal. Na ez besült.

De figyelted, hogy honnan jutottunk el ide? Balatoni vendéglátás kontra Tunézia. :-)))