Nekünk már mindegy. Mi együtt nőttünk az internettel (többé-kevésbé), a saját hibáinkon keresztül tanultuk meg, mit jelent az interneten a magánélet (semmit), a szerzői jog (nem sokat), a nyilvánosság (minden az). Amilyen kézlenyomatot hagyunk magunk után a közösségi oldalakon, olyanok vagyunk.

Megtanultuk: az iWiW, Facebook adatlapunk tartalmától, a bejelölt barátainktól függhet a munkánk, a magánéletünk, a szórakozásunk. Egy rosszul elhelyezett nyaralási fotó miatt még a pénzünkre is lecsaphat az APEH. Tehát hibázunk, de tanulunk belőle. Így élünk itt, együtt, a Magasztos Közösségi Médiában.

Kedves szülőtársak! Most nőnek fel a gyerekeink, most kezdenek el internetezni, mostanában kezdenek el saját profilokat gyártani ugyanezen a helyeken. És mi igyekszünk felkészülni: megtanítjuk nekik, hogy kik azok a pedofilek, kik azok a kurvák, kik azok a csalók és gazemberek - persze nem ezekkel a szavakkal, hanem szépen körülírva. Nem tudunk mást csinálni, hiszen nincs olyan filter, amely kizárná a valóságot az interneten.

De kedves szülőtársak! Tanítsuk meg nekik azt is, mi az a közösségi média, és miért nem jó poén a barátokról készült viccesnek tűnő fotót vagy videót felrakni a netre. Tanítsuk meg nekik, hogy mire figyeljenek oda, hogy az ő barátaik ne rakjanak fel ilyen anyagokat róluk. Sok, nagyon sok kellemetlenséget megspórolhatunk nekik, ha így teszünk.

De minden bajtól nem lehet (és talán nem is szabad) elzárni a gyermekeinket. Ezért tanítsuk meg nekik, hogyan készüljenek fel az ilyen dolgokra. És igen, már akár 8-10 évesen kezdjük el őket a tudatos netezésre nevelni.

Kedves szülőtársak! Mi már megtapasztaltuk azt, milyen az élet vadkeleten, az interneten. Segítsünk a gyermekeinknek, hogy nekik könnyebb legyen!