Sok-sok évvel ezelőtt volt egy olyan projektünk, ami az automatikus kampányfigyelést valósította volna meg a hazai weboldalakon: a bannerek követését, lementését, ebből egyfajta statisztika készítését. Sok olyan problémába botlottunk, ami miatt az automatizálás akkor nem tűnt reálisan megvalósíthatónak (nem érte volna meg). Aztán megjelent az online kampányfigyelés, mint szolgáltatás a piacon (Kantár Média), és így okafogyottá is vált az egész ötlet.

Egy dologra jó volt ez a régi terv: sikerült kicsit belelátni, mennyire sok helyen és sok formában jelennek meg hirdetések a neten. Más csatornákhoz képest lényegében egy átláthatatlan rendszert kapunk: míg a print sajtó, a tévé, a rádió zárt csatornák, monitorozhatóak, addig az összes weblap és más webes megjelenés nem. Hogy mást ne mondjak: egyre több helyen tudunk használni célzott hirdetéseket, és ha nem vagy a célcsoportban, nem is látod a hirdetést.

És akkor itt jön a képbe pár dolog, ami egyértelműen előtérbe fog kerülni. Először is, ez egy ellenőrizhetetlen terep. Most nem az Index.hu-s hirdetésekre gondolok, de pl. egy Facebook célzott hirdetést hogyan fog észrevenni egy adóellenőr? Hogyan fogja beazonosítani, ki is a hirdető? Mert ugye én hirdethetek bárkit, ha olyan kedvem van (talán egyedül a Google kiabál, ha ugyanarra a domain-re más is elkezd hirdetni). Ha nincs a könyvelésben a Facebook-tól számla, akkor vajon honnan a francból derülne ki, hogy hirdettünk a Facebook-on?

Oké, de akkor hogyan számoljuk el a Facebook-ra költött pénzt? Erre is van megoldás, lényegében egy külföldi, legálisan működő cég kell csak, aki ebben tud segíteni. (Ezt most nem fogom tovább magyarázni.) A lényeg persze nem a módszer, hanem a tény: megéri csalni. Ha betartod a törvényt, több adót fizetsz, mint akkor, ha csalsz. Ha törvénytisztelő vagy, akkor piaci hátrányba kerülsz (magyarul drágábban hirdetsz), mint a csaló konkurens. Mert a fentiek miatt nem bizonyítható a csalás, a lebukás veszélye minimális!

És mondok még egy fontos dolgot: a spam sem adóköteles. A "szerzett", "kapott", "lelopott" adatbázisra kiküldött kéretlen reklámlevelek után maximum a küldés költségét kell bevallani (ha el akarjuk számolni), de nem fizetünk más díjat. Szemben azzal, ha legálisan küldünk ki egy eDM kampányt... Megint kinek lett jobb?

Az egész reklámadó törvény szomorú módon tovább erősíti a féllegális, illegális online reklámokat. Tényleg jó ez így?

Végül pár gondolat:

Véleményem szerint a reklámadó törvény elhibázott és fölösleges. A kormányzat szándékával nem foglalkozva is tudható, hogy a gazdaság egésze számára negatív következményeket jelent. Ráadásul a törvényt alkotók jól láthatóan nem értenek az internetes reklámhoz, így a szabályozás egyes pontja nehezen értelmezhetőek, félreérthetőek. (Pl. mit jelent az, hogy "túlnyomórészt magyar tartalom"? A Facebook ebben beletartozik? Szerintem nem.) Így azt gondolom, a hazai reklámszakmának egyetlen célja lehet a törvénnyel kapcsolatban: annak teljes megszüntetése. Ennél kevesebbel azt hiszem nem szabad beérni, nem elég toldozni-foltozni. A fent leírtak is ezt erősítik: olyan törvény, amely a csalóknak segít, értelmetlen és hibás.