Régen jobbára a tábornokok és a konyakok esetében volt fontos kérdés, hogy hány csillagosak. Aztán a közösségi média sok más mellett elhozta a csillagok újkori használatát is. Akár webáruházban, akár a Facebookon vagy a Google-ben, és persze még sok egyéb szolgáltatásban a felhasználók kezébe adta a minősítést: jellemzően 5 csillagot adhatunk annak, ami tetszett, és egyre kevesebbet, ha nem annyira voltunk elégedettek.
Jól hangzó megoldás ez, hiszen legyen szó szállodáról vagy weblapot készítő cégről, étteremről vagy márkakereskedőről, ez segít minden vevőnek, hogy tudja, mire számíthat. Sok csillag: jó szolgáltatás, jó termék. Kevés csillag: valami baj van.
De vajon tényleg jók ezek a csillagozások? Most, 2019-ben, hihetünk a csillagoknak?
Azt tudjuk, hogy a felhasználók szeretik a csillagokat, legalábbis elég sokan adnak csillagot ahhoz, hogy azok relevánsnak tűnjenek. De valóban relevánsak? Évek óta tudjuk, hogy a csillagok nem szükségszerűen a valóságot mutatják.
Nagyon sok tényező befolyásolja azt, hogy miért nem pontosak. Lássuk a legfontosabbakat!
Tévedés. Éppen tegnap volt erről egy beszélgetés a Facebookon, ahol egy ismerősöm a következőt posztolta:
Azt hiszem, ezen nincs is mit magyarázni...
Objektív értékítélet hiánya. Sok esetben a reklám vagy az ár befolyásolja, mennyire gondoljuk jónak a terméket, szolgáltatást. A kutatások szerint a drágább termékekre hajlamosak vagyunk több csillagot adni.
Bosszú. Lehet, semmi baja az adott terméknek/szolgáltatásnak, de valamiért nem szereti az ügyfél a céget, vagy az azt képviselő tulajdonost, és ezért csak egy csillagot ad. Vagy épp pont a konkurencia csillagozza le a céget.
Politika. Elég csak a napokban kitört Gundel-botrányra gondolni. A felhasználók el is kezdték a különböző platformokon lepontozni a Gundelt, úgy, hogy ennek semmi köze nincs az étterem minőségéhez, működéséhez. (Attól, hogy nem értünk egyet politikai okok miatt egy vállalkozás döntéseivel, még annak a termékei, szolgáltatásai lehetnek jó minőségűek.) Pár szolgáltató emiatt már lépett is, de ez nem minden esetben történik meg.
Kampány. Jobb szó hiányában nevezem így, a lényeg, hogy fizetnek a cégek azért, hogy jó pontszámot, értékelést kapjanak. Azt hiszem, ezt sem kell túlmagyarázni.
A gond az, hogy ez a rengeteg torzító tényező miatt már egyáltalán nem igaz, hogy a látható értékelések valódiak, valóban a jó eredményekre mutatnak. Ahogy a legnagyobb filmes adatbázis, az IMDB.com esetében is felmerült már a direkt befolyásolás, úgy a szállásközvetítő portálok esetében is volt már arról pletyka, hogy a drágább helyeknek alapból magasabb pontok "jutnak". (És akkor itt most ugye arra célzok, hogy az algoritmus "javítja" a véleményeket.)
Vagyis felmerül a kérdés: valóban szükségünk van még ezekre a csillagokra? Kapcsoljuk be a Facebookon? Foglalkozzunk ezzel a Google-ben? Elhiggyük azt, amit a Booking.com-on látunk?
Egyre több webáruház próbálkozik azzal, hogy csak annak engedi a véleményezést a saját oldalán, aki már vásárolt tőle. De ez nem segít abban, hogy a független platformokon mit látunk. Sokszor a szöveges értékelések átolvasása segíthet: a kiugróan rossz véleményeket mindenképpen érdemes elolvasni, de onnantól már a mi döntésünk, hiszünk-e nekik.
Feltehetjük a kérdést tehát: kinek a kezében vagyunk? Kiken múlik az, hogy mit gondolnak rólunk a közösségi médiában, a keresőben?
Mert a fentiek alapján állíthatom: nemcsak rajtunk. Elég az, ha belefutunk egy rosszindulatú vagy éppen nem túl okos vevőbe, és máris megjelennek az egycsillagos vélemények. Elég az, ha egy konkurensünk ilyen (aljas) eszközzel próbál lejáratni minket. Mit tehetünk? A tapasztalat az, hogy a már megadott csillagokat nem szívesen módosítja senki, és a szolgáltatások sem adnak erre lehetőséget.
Én most nem tudok jó és mindenki számára használható megoldást adni. Egyre inkább azt gondolom, a csillagok nem kellenek. Már nem töltik be azt a szerepet, amire ezek szánva lettek. De nem tudnám megmondani, mi lenne a jó helyettük.
Utolsó kommentek