Egy politikai kampány előkészítése nagyon sok lépésből áll. Egy profi kampányban mindig kell lennie egy embernek, akinek az a dolga, hogy feltárja a jelölt összes ügyét. Az összes olyan ügyet, ami ha nyilvánosságra kerül, gondot okozhat. Ebben természetesen a jelöltnek is segítenie kell: el kell mondania mindent a múltjából.
Mindent.
Ezek után a stábnak fel kell készülnie, mi történik akkor, ha ezek bármelyike nyilvánosságra kerül. Tehát ne álljon elő olyan helyzet, hogy kapkodni kelljen. Persze felmerül a kérdés: mi van akkor, ha olyan dolgot kezdenek el mondani a jelöltről, ami nem igaz? Mert arra ugye nem készültek. Ez persze egyszerű: ami nem igaz, azt a legkönnyebb cáfolni. Ennek is megvan a maga metodikája, de a mostani aktuális események miatt nézzük, mit kell tenni akkor, ha kiderül valami, ami igaz.
Az első lépés: nem szabad hazudni. Ez nem jelenti azt, hogy mindent azonnal el kell ismerni, de semmi olyat nem szabad mondani, ami később igazolhatóan hazugság. Az ügy, ami kiderül, lehet, kellemetlen, de önmagában nem biztos, hogy megrendíti a szavazók bizalmát. De egy nyilvánvaló hazugság már bizalomvesztéssel fog járni.
A második lépés: ha a bizonyítékok egyértelműek, cáfolhatatlanok (és tényleg igaz, amit állítanak), akkor mindent el kell ismerni, ami igaz, de azonnal saját kontextusba kell emelni. Vagyis ami bizonyíthatóan igaz, azt kár lenne cáfolni, de semmi mást nem kell megerősíteni. Mert minden igazságnak több oldala van, és léteznek olyan körülmények, amelyek árnyalják azt. Az igazság elismerése jelen esetben fontos dolog: bizalmat ébreszt.
A harmadik lépés már összetettebb lesz: tompítsd az igazság élét, szervezd meg, hogy a jelölt tudjon megbánást mutatni, és ezt mindenki lássa, akit a téma érdekel. Ehhez egyrészt kell nagyon jó nyilatkozat, másrészt támogatók. Például ha az derül ki, hogy a jelölt félrelépett, miközben a kampány szerint példás családapa, akkor a családja is biztosítsa támogatásáról - az a jó, hogy együtt nyilatkoznak. Ennek nem kell nyilvános eseménynek lenne, általában elég egy rövid videó is.
A negyedik lépés az "elkenés". Ha a nyilvánosságra került tények nem befolyásolják jelenősen a kampányt, akkor túl kell azon lépni. Mert bár erről fog mindenki kérdezni, tudni kell olyan válaszokat adni, amely más, pozitív üzenetek felé mutat. ("Igen, a múltban követtem el hibákat. Ebből tanultam, így most teljes tudásommal fogok a közösség építésével foglalkozni." stb.)
Fontos tehát, hogy legyen terv és legyenek kész válaszok. Ellenkező esetben vagy a hallgatás lesz a beismerése mindannak, ami történt, vagy az össze-vissza kommunikáció építi le a bizalmat. Mert fontos a nagyon gyors reakció. Itt a gyors alatt néhány órát értek.
Végül pár gondolat a közösségi médiáról: miközben a Facebook saját jelenlét így-úgy kordában tartható, és úgy lehet tenni, mintha semmi nem történt volna, attól az internet tele van olyan csatornákkal, ahol téma az, ami kiderült. Azokat nem lesz mód moderálni. Így a feszültség egyre nagyobb lesz a "hivatalos" és az "organikus" információ-áramlásban, ami megint bizalomvesztéssel jár. Ez nem jelenti azt, hogy nem kellene törölni a negatív kommenteket, de azt viszont jelenti, hogy nem szabad a saját csatornákat információk nélkül hagyni, és a kevésbé durva kommenteket érdemes megválaszolni.
Egy biztos: a hallgatás vagy a teljes tagadás a válságkezelés csődje. Abból csak rosszul lehet kijönni.
Utolsó kommentek