Visszanézve az év elejére, a Covid hírek végig itt voltak velünk, egyre növekvő intenzitással. De ahogy már írtam, az első két hónap még békés volt (Covid szempontból). Februárban még nem számítottunk nagy lezárásokra, de március elején már igen.
Ettől még persze éltünk, többé-kevésbé normálisan. Voltak rendezvények, voltak ügyféltalálkozók, jártunk éttermekbe és kávézókba, és igazán komolyan nem készültünk arra, ami lesz. Hogy aztán március közepével hirtelen minden egyik napról a másikra megváltozzon.
Az első sokk jóval keményebb volt, mint amire bárki várt, és olyan jó egy-két hét kellett, míg beállt az élet valami új rendbe. Ezzel együtt megtanultunk home office-ban dolgozni, miközben a gyerekeket otthon tanítjuk... nem volt egyszerű.
A cégek bizonytalanságát mi is megéreztük, természetesen. Voltak, akik leálltak, mások éppen ellenkezőleg, elkezdtek fejleszteni. Gáspár Katival konferenciát csináltunk, sok tanulsággal, de folytatás nélkül - hirtelen annyi online esemény lett, hogy már lassan senkinek sem maradt ideje mindenre. A nem online események viszont elmaradtak - ami üzletileg sem volt szerencsés, és magánéletben sem örültünk neki.
Az idegenforgalom minden területe behúzta a féket, ekkor még nem lehetett tudni, mi lesz az év további részében. A boltok korlátozása, korai bezárása a kereskedelem egyes részeit is tönkre vágta. Az állami támogatás nem volt olyan átfogó, mint más országokban, így összességében csak a bizonytalanság nőtt, és az a remény, hogy minden csak pár hónapig fog tartani - ami persze már akkor sem volt reális, de ha valaki azt mondta, ez kitart év végéig is akár, nagyon csúnyán néztünk rá.
És így jutottunk el május végéig, amikor úgy tűnt, a nyár elhozza az új remény idejét is, és mégis lehet "normálisan" élni. Az első hullámot viszonylag szerencsésen túléltük, a radikális és gyors intézkedéseket a többség nemcsak elfogadta, de támogatta is, így a megbetegedések száma alacsony volt, a halálozási számok még alacsonyabbak.
Volt miért bizakodnunk.
###
A 2020-as visszaemlékezés sorozat további része:
Utolsó kommentek