Éreztél már olyat, hogy rosszul érzed magad, ha nem nézhetsz rá a Facebook faladra? Volt már olyan, hogy úgy érezted, nem akarsz kimaradni valamiből, de igazából nem tudod, mi az, csak hallottál róla? Volt már olyan, hogy rosszul érezted magad, mert neked nem volt meg valami, ami a számodra fontos közösségben élő emberek egy részének már megvolt?
Ha igen, nagy az esélye, hogy a rossz érzéseidnek az alapja az, hogy attól félsz, lemaradsz valamiről. Angolul ezt az állapotot nevezik FOMO-nak. A FOMO ugyanis ezt rövodíti: Fear of missing out, vagyis a kimaradástól való félelem, vagy máshogyan: félsz, hogy kimaradsz valamiből.
Nem jellemző mindenkire ez az állapot, de a fiatalok és az idősebbek körében is jól megfigyelhető jelenség. Manapság főleg a közösségi média szolgáltatásokhoz társítják, de nem innen származik ez a probléma, sok más élethelyzetben is előfordulhat. De tény: a FOMO-t nagyon sokan élik át valamilyen közösségi platformon keresztül.
Lehet, ezért kell állandóan a Facebookra nézned, az Instán pörgetni a képeket, megnézni a youtuberek, tik-tok-erek videóit. Mert nem lehetsz te az, aki lemarad, aki kimarad...
Minden ilyen felfokozott érzelmi helyzet alkalmas arra, hogy a marketingben is használjuk. Jellemzően a marketing felerősíti a FOMO érzést, olyan módon, hogy aki nem akar kimaradni az azt érezze, hogy ehhez meg kell vennie egy tárgyat vagy szolgáltatást.
Ne maradj ki az akciónkból! Ezt neked is át kell élned! Itt kell lenned velünk! és így tovább, számos olyan szlogent ismerünk, amely erre az érzésre épít.
A FOMO veszélye az, ha valaki irreálisan kezd el vágyakozni valami iránt, és ezért hajlandó törvénytelen vagy önpusztító tettekre is. Etikus kommunikáció esetében erre érdemes figyelni. Az elsődlegesen veszélyeztetett csoport ugyanis pont a fiatalok lehetnek, akik számára a FOMO egyben a közösségükből való kiközösítődés érzésével is társulhat.
Ugyanakkor a FOMO érzést nem a marketing hozta létre, ez létezik a reklámok nélkül is. Használhatjuk is a kommunikációnkban, csak figyeljünk arra, hogy maradjunk az elfogadható, etikus keretek között. Idehaza nem véletlen, hogy a gyerekeket nem szabad direkt cselekvésre felszólítani a kampányokban, akaratlanul is, de ezzel részben a FOMO jelenségtől is védi ez őket.
Egyébként a FOMO-t én is használom. Amikor azt írom például, hogy "lépj be az Onlinemarketing Klubba, ne maradj le az exkluzív tartalmakról", akkor pont ezt a hatást szeretném erősíteni. Nem nevezném tehát tiltott dolognak mások félelmeivel való foglalkozást. De azért tényleg tartsuk meg a határokat.
Utolsó kommentek