Azt mondják, egy kép többet mond ezer szónál. És bár ez alapvetően igaz is lehet, sok esetben a képekkel csak illusztráljuk a mondandónkat. De a közösségi médiában a képeknek van még egy szerepük.
Amikor elkezdtem ezt a blogot írni, akkor még nem raktam képet a bejegyzésekhez, csak akkor, ha annak volt valami plusz szerepe: arról szólt a bejegyzés, vagy azzal akartam illusztrálni valamit. Aztán amikor megjelent a Facebook, és a blog látogatói egyre nagyobb számban érkeztek onnan, elkezdtem minden bejegyzéshez felrakni egy-egy képet, ami valamilyen módon kapcsolódik a bejegyzéshez.
Ennek pedig az az oka, hogy a közösségi médiában a képek "jobban látszanak", mint a szövegek. Ha egy posztban nincs kép vagy videó, az kevésbé látható, emiatt kevésbé hatékony. Kevesebb lájkot kap, kevesebben kattintanak stb.
Vagyis a képek kaptak egy régi-új szerepet: ez pedig a figyelemfelhívás. Nem elég egy jó szöveg, nem elég egy tartalmas mondanivaló, kép nélkül nem fogunk annyi emberhez eljutni. Persze ez nem új jelenség: aki foglalkozott már könyvkiadással, pontosan tudja, mennyire fontos egy könyv borítója. A könyvesboltban ad plusz figyelmet, a kirakatban jobban létszik, de még egy webáruházban is jobban kitűnik egy szép borító. Így itt például a borító fontos része a kiadásnak, foglalkozni kell vele, meg kell tervezni stb.
A jó kép kiválasztása persze nem egyszerű. Még itt, egy-egy blogbejegyzéshez is sok időt eltöltök a megfelelő kép kiválasztásával. Aztán hol sikerül, hol nem... A jó képnek ugyanis nemcsak figyelemfelhívónak kell lennie, nemcsak illeszkednie kell a tartalomhoz, de lehetőség szerint olyannak kell lennie, amit nem, vagy csak nem sokszor használtak már. És persze az sem árt, ha nekem is tetszik.
Utolsó kommentek