A legtöbb új szolgáltatás úgy készül, hogy kipattan egy ötlet valaki fejéből, és ő vagy mások megvalósítják. (Van persze a szolgáltatásoknak egy széles köre, amikor egy létező igényt, problémát kell kielégíteni - most nem ezekről van szó.) De sok esetben előfordul, hogy nincs érdeklődés az elkészült dologra, vagy az ügyfelek használják, de nem úgy, nem arra, amire a kitaláló szánta.
Jártunk már mi is így, amikor kitaláltunk, elkészítettünk valamit, aztán nem igazolta vissza a piac az elképzelést: nem kellett. Mit hibáztunk, és mi volt ennek a tanulsága?
Ha valaki új szolgáltatást akar indítani, akkor két út van előtte: vagy a tervezési szakasz elején végez egy alapos piacfelmérését: van-e igény arra, amit csinálni akar, van-e már hasonló, lesz-e elég fizetőképes ügyfél és így tovább. Ez egy hosszadalmas és alapvetően nem olcsó folyamat, persze akkor, ha tényleg alaposak vagyunk. Ha van kellő tőke az induláshoz, ha van kellő időnk, akkor érdemes ezt az utat választani.
A másik út gyorsabb, de nagyobb a kockázata: meg kell csinálni a szolgáltatást, piacra kell vinni, és várni a reakciókat. Ha egy működő béta változat elkészítése nem túl sok idő és nem túl nagy befektetés, akkor ez a módszer alapvetően gyorsabb, mint az előző. Viszont ha nem kell az ötlet a piacnak, akkor abból látványos bukás is lehet.
Versenyző és gyorsan fejlődő környezetben - és az internet ilyen - a második módszer az elterjedtebb. A legtöbb startup így indul: egy ötlet, fejlesztés, és hajrá. Aztán vagy bejön, vagy eltűnik. Vagy elkezdik használni, de másra, mint amit a kitalálók gondoltak.
Ennek az egész folyamatnak van egy tanulsága a marketingre nézve is, az a helyzet, amikor másra használják a szolgáltatást, mint amire a kitaláló szánta. Ez pedig a rossz üzenetek. Amikor egy szolgáltatást az ügyfelek másra használnak, akkor azért az alapvetően egy szerencsés helyzet: nem volt fölösleges a fejlesztés, a munka. Igaz, a nagy ötlet másra volt jó, mint amit eredetileg a kitalálója gondolt, de így üzletileg nem történt bukás, és ez alapvetően egy pozitív eredmény.
Ha van egy működő szolgáltatás, egy termék, amit használnak az emberek, akkor azt szeretnénk reklámozni. A reklámban egy lehetséges irány, hogy valamilyen módon elmondjuk, mire is jó ez a valami, mire kell használni (szerintünk), miért érdemes érte fizetni. Ha eltaláljuk az ügyfelek igényét, és olyat mondunk, ami nekik tényleg fontos, akkor működik a reklám. De nem ritkán látom azt, hogy egy-egy terméknek vagy szolgáltatásnak olyan a szlogenje, olyan a leírása, ami nem fontos, a piac számára érdektelen dolgot emel ki.
Például használom a Díjnet szolgáltatását, mert kényelmes a felülete, mert van szolgáltató, amit csak ezen keresztül érek el. De a Díjnet reklámja ez: Minden számla egy helyen! Nos, ez személy szerint nekem érdektelen. Nálam az összes számla egy helyen van, a mailboxomban (és annak a mentésében). Vagyis valójában a Díjnetet nem arra használom, amire valószínűleg szánták. Nem baj ez, csak ezzel a reklámmal engem nem fognának meg - más részével igen.
Érdemes ellenőrizni, hogy amit mondunk egy üzenetben, valóban olyan-e, ami érdekli a vevőinket, vagy amúgy az üzenetünk ellenére, más okok miatt veszik a termékünket, fizetnek elő a szolgáltatásunkra. Mert nagyon nagy mértékben múlik a hatékonyságunk azon, mennyire pontos a mi üzenetünk.
(Most pedig befizetem azt a számlát, amit a Díjnet küldött.)
Utolsó kommentek