Szerző: Nun Monika
Ritkán jelenik meg vendégszerzőtől írás a blogon, de ez most olyan alkalom. Ajánlom szeretettel mindenkinek!
Az unalmas cikkek korszaka köszöntött ránk. Te is így látod? Egy beszélgetés során a marketing szakma egyik nagy bosszúsága került terítékre: vajon miért van egyre több érdektelen, lapos, olvashatatlan tartalom a weboldalakon?
Vajon ez valamilyen romló mentális tendenciát mutat, vagy csak a szokásos fanyalgás?
Szerintem az egyik fő probléma, hogy a marketingesek desktopon írják, de a többség mobilon olvassa a tartalmat.
Mint szöveget alkotó ember - most nem a helyesírással, vagy a magyartalan megfogalmazással akarok foglalkozni - a probléma egy egészen más síkon jelentkezik.
Több, mint tizenöt éve írok weboldal szövegeket, (előtte újságíróként dolgoztam), így közvetlenül, a saját bőrömön tapasztalhattam napról napra a technológia fejlődését és ezzel együtt a tartalomfogyasztási szokások drámaian gyors változásait.
A történelemben először (kb. 2014-óta) szétvált az írás és az olvasás eszköze és technikája.
Amikor a hazai internet hőskorában elkezdtem online szöveget írni, a legnagyobb kihívásnak még az bizonyult, hogy az emberek a printben megszokott módon gondolkoztak.
Fel sem merült, hogy valamit másképp kellene csinálni. Mámorító volt számomra, hogy nincs terjedelmi határ, nem húz meg a tördelő, hiszen a képernyő mindent kibír...
Aztán kiderült, hogy mégsem így van.
Sokan nem értették, hogy ami printben működik, az online nem biztos - és ez fordítva is igaz.
Akkor esett le nekem, hogy míg a nyomtatott anyagok esetében csaknem az egész szöveg egyszerre van a szem előtt, addig a képernyőn mindig csak egy részlet látszik.
Az újságban a szem pásztázhat a hasábok között.
Online verzióban máshogy kell tördelni, máshogy kell építeni a mondatokat, másképp kell súlyozni a szöveget, mint ahogy megszoktuk. Vezetni kell a szemet, fenntartani a figyelmet.
Online tartalom írásakor automatikusan desktopban gondolkozunk.
Ennek az a fő oka, hogy klaviatúrán gépelünk.
A munkahelyen, mondjuk a reklámügynökségeknél szintén asztali gépek vannak, ezen dolgoznak a munkatársak, akiknek az írott kontentet elő kell állítani.
A weboldal-tulajdonosok, a cégek marketingesei is asztali gépen olvassák irodájukban a .docx fájlokat. Ott megy az elfogadás és a korrektúra is.
Sokan - ezt tapasztalatból mondom - még mindig kinyomtatják a szöveget mielőtt elolvassák, mert „úgy lehet látni igazán". Javaslom, hogy ne tegyék, hiszen a képernyőn egész más élmény lesz. Minden szöveget ajánlatos azon a felületen nézni és úgy, ahogy az olvasóhoz eljut. És itt jön a gond...
Eddig a pontig mondjuk egy 24"-os monitoron ment a munka, az elfogadás, a weboldalban való átnézés.
Majd a felhasználó előkapja a mobilját (legnagyobb kijelzők sincsenek 7”-osak), amíg vár a buszra és olvassa.
Szövegünkből csupán tenyérnyi rész kerül a szeme elé.
Ebből kell neki megállapítania, hogy érdekli-e a többi része, és ráadásul a legtöbbször azt sem tudja, milyen hosszú lesz. Vajon megéri-e az idejéből áldozni rá? Közben befut a busz ö meg felszáll rá.
Hiába tesszük a harmadik bekezdésbe a szépen megkomponált üzenetet, a lényeget, mert addig el se jut a figyelme! Tudom sajnos a hőtérképes elemzésekből, görgetési térképekből, hogy a vacak szöveg milyen viselkedést generál. Ezt viszonylag kevesen tudják a megrendelők közül, ám sokkal nagyobb baj, hogy a copywriter szakmában sem túl ismert!
A PPC-sek erre azt mondják, hogy rossz a céloldali élmény, azért nem konvertál.
Igen, ez is egy jó megfogalmazás. De akinek az a szakmája, hogy szöveget ír, annak értenie kell(ene) a szöveg működését.
A szépen felépített klasszikus szövegszerkezet mobileszközön 60-80 leütéses sorokra bomlik, a 7-8 soros bekezdésből teljes felületet befedő szövegszörny válik. A júzer nézi, belegörget (de szeretem ezt a szót…) és biztos, hogy nem az megy át, amit az írója szeretett volna elmesélni, így hatást sem vált ki.
Mobilon megváltoztak a szövegfogyasztási szokásaink, míg az írási szokások ezt nem, vagy alig követték.
Nem véletlen, hogy sokan már „temetik" az írott tartalmat és azt mondják, hogy a videó, a kép az igazi. Csakhogy a vizuális social media tartalmak jelentős részét már eleve mobileszközökön állítják elő. (például az Insta és a TikTok videókat)
Most nem azt mondom, hogy hajrá, elő a hüvelykujjunkat és gépeljünk a kis képernyőinken, hanem azt, hogy a szövegnél is a „a mobile first" elve érvényesüljön olyan oldalak esetében, ahol a felhasználók zöme ott fogyasztja.
Létezik ez alól kivétel?
Vannak olyan tartalmak, témák, amelyeknél a hagyományos olvasási forma vezet. Ilyenek például az ügyvédek oldalai, a jogi és az egészségügyi szövegek. A hogyan kell csinálni valamit lépésről lépésre típusú útmutatók, egyes blogok, véleménycikkek, stb.
Feloldható az ellentmondás?
Én is desktopon dolgozom, de ha szükség van rá, használok felbontási szimulátort, amikor meg lehet nézni, hogy az adott szöveg hogyan jelenik meg különböző eszközökön.
Ilyen webpage screen simulator UX eszközből több is van, csak rá kell keresni. A webfejlesztők használják többnyire, nem a copywriter - de néha nem árt kipróbálni és levonni a tanulságokat.
Azt akarom látni, amit az olvasó lát majd, különben nem tudok rá hatni.
Amikor már az ember gyakorlattal ír, érzi, hogy mennyit bír el egy bekezdés, mikor kell tagolni, alcímmel, képpel, bulletpontokkal. Azt is tudom, hogy a megbízó szeme még másképp jár.
Sokszor mondják, hogy a szöveg szaggatott lesz - és ez így is van. Viszont ez a fajta szövegformázás mobileszközön folyamatos olvasási élményt fog adni.
Még akkor is, ha egy asztali gép nagyfelbontású asztali monitorát nézve készült.
Utolsó kommentek