Nem is gondoltam volna, mennyire szórakoztató lehet az E-Business Kutatóközpont portált olvasgatni. Igaz, eddig nem is tudtam, hogy létezik ilyen. Az oldal valamilyen laza módon a Corvinus Egyetemhez kötődik (bár a domain egy magánszemély tulajdona), ezért azt kell gondoljam, az itt olvasható anyagok egyetemi szintű megközelítést jelentenek.
Ennek megfelelően egyébként láthatóan hasznos írásokat is találhatunk ott, de volna itt egy beszámoló (amit Akos nevű kedves olvasóm linkelt be egy korábbi írásomhoz), amit nem tudok szó nélkül hagyni.
Egyébként is hétvége van, lazításként az ember szeret vicces történeteket olvasni, és ebbe a kategóriába ez bizony belefér. Az írás a Startlapról szól, apropóját pedig az adta, hogy előadást tartott a Startlapról a korábbi főszerkesztő, Debre Zoltán.
Aki rendszeresen olvas, az tudja, hogy volt már véleményem erről a vezető hazai szolgáltatásról, tehát foglalkoztam én már a témával. Így érdeklődve kezdtem olvasni a beszámolót.
Az első „startlapot” - www.startpagina.nl néven - egy holland fiatalember készítette el édesapjának, aki panaszkodott, hogy sehogy sem tudja megtalálni a számára érdekes weboldalakat. Fia egy olyan linkgyűjteményt készített számára, amelyben tematikusan szerepeltek a weblapok elérhetőségei. Ebből a kis parányi oldalból fejlődtek ki az itthon is oly sokat használt startlap.hu és a hozzá tartozó lap.hu oldalak is.
De figyelmesen tovább olvasva van itt pár meglepő dolog is:
A Startlap mozgalomként működik, a Sanoma részéről mindössze 4 munkatárs foglalkozik vele. Emellett minden lap.hu oldalnak van egy saját szerkesztője, aki az adott oldalért felel. Ahhoz, hogy valaki szerkeszthessen oldalt elég felmenni a Startlap oldalára, és ott regisztrálni - persze egy olyan témát kell találnia, ami még nincsen lefoglalva. Ha ez megtörtént, és a Startlap is úgy gondolja, hogy a kérelemben felvázolt koncepció megállja a helyét, bele lehet vágni a linkgyűjtésbe.
Ühüm. Ja. A menet a következő: mondasz egy témát. Ha elfogadják, akkor összeállítod, milyen kategóriákat akarsz. Ezek után - csak ezek után! - kezdődhet a szerkesztés.
És, hogy mindezért a munkáért a Sanoma mennyit fizet a lap.hu szerkesztőknek? Hagyományos értelemben semmit! Mindössze két bannerhely értékesítését engedi át: a középső és a jobb fölső bannert a szerkesztő adhatja el. Emellett - ha nagyon népszerű az oldal és a Sanoma a saját két hirdetési felületén túl más hirdetéseket is elhelyez az oldalon - akkor abból a lap.hu oldal szerkesztője is részesül. Az előadó érdekességként néhány oldalt is említett, ahol a Sanoma jutalékából és a saját hirdetéseinek eladásából a lapszerkesztő akár 4-500 ezer forintot is haza vizet, egy heti 30-40 perces munkáért. Igen, nem elírás, heti 30-40 perc! Ugyanis körülbelül ennyi időt vesz igénybe egy ilyen oldal karbantartása. Lehet, hogy megéri lap.hu oldalt szerkeszteni?
Erről is volt szó már korábban. De tegyük helyre: a fontosabb lap.hu-k bizony Sanoma kézben vannak. És bár biztosan vannak ilyen aranybányák, de jellemzően nulla forintot kapnak a szerkesztők. Vagy legalábbis ahhoz nagyon közeli összeget.
De az igazi poén még most jön. Ebből ugyanis megtudhatjuk, hogy a lap.hu igenis webkettes dolog!
Debre Zoltán szerint egy ilyen "WEB2"-es oldal esetében, amilyennek a Startlapot is nevezhető (a tartalmat a látogatók, az internetezők hozzák létre, a legfontosabb, hogy egy komoly központi ellenőrzés legyen a rendszer hátterében) az ellenőrzésnek kell mind az etikai, mind minőségi elvárásokat betartatnia.
Nem tudok elmenni a mellett, hogy megkérdőjelezzem a beszámoló pontosságát. Nem hiszem, hogy Debre keverné a Startlapot (ami ugye nem közösség által szerkesztett) a Lap.hu hálózattal. Ráadásul ugye a Lap.hu sem igazi web2, hiszen egy-egy ember szerkeszti, nem közösségek. A cikk írója oly sok elírást, fogalmazási hibát vét, hogy lehet, valójában egy nagyon jó és hasznos előadás volt ez, csak éppen nem jött át.
Előfordul az ilyen. Mindenesetre ez így sánta. És nem egyetemi szint.
Utolsó kommentek