Bő két hétig nálam vendégeskedett egy Samsung Galaxy Tab (köszi, Telenor!), és mint más esetben is, most is az érdekelt, mennyire tudom a napi munkában és egyéb helyzetben használni. Így most nem egy hardver-szoftver teszt következik, arra vannak más nagyon jó írások, hanem sokkal inkább egy vélemény-teszt következik.

Elöljáróban el kell mondjam, szkeptikusan kezdtem el tesztelni a készüléket. Két dolog érdekelt: jó-e ez nekem valamire, és kellene-e egy ilyen, ha az ár nem számít. Tehát a tesztelés alatt elsősorban arra figyeltem, segíti-e az életemet, vagy nem több egy újabb kütyünél. Ráadásul eleve egy notebook-ot használok (fehér MacBook), amit nem vagyok rest mindenhova cipelni (a kocsi elbírja), így megvan a mobil eszközöm amúgy is.

Így tehát ez most egy "üzleti és szórakoztató" teszt.

A Samsung Galaxy Tab-et amikor először kézbe vettem, úgy éreztem, kaptam egy nagy telefont: kinézetre, hangulatra telefon, csak nagyobb. De nem sokkal. Ez volt a második, pozitív élményem: mentem a kabátomhoz, és beleraktam a belső zsebébe. Pont kényelmesen belefért, így nem kérdés, innentől kezdve ott utazott mindenhova. És ami a nagy előnye: a mérete és a súlya olyan, hogy vezetés közben sem zavart, ha csak rövidebb utakra mentem (ahogy az szokott lenni egy normális hétköznapon), ki se kellett vennem. Így például nem felejtem ott a kocsiban, ugye...

Tudom, hogy a Samsung a Galaxy Tab 2-t nagyobbra készítette el. Nem tudom, az mennyivel lesz jobb. De félek, pont a méret miatt már kevésbé érezném praktikusnak. Egyébként a Galaxy Tab pont fele akkora, mint egy iPad: kettő kell belőle, hogy lefedjen egy iPad-et.

Mivel Androidos telefonom van, így nem okozott nagy meglepetést a szoftverfelszereltsége a gépnek, sőt, külön jó dolog, hogy mivel ismertem a platformot, nem kellett keresgélnem a megoldásokat, egyszerűen csak át tudtam emelni a fontos dolgokat a telefonon szerzett tapasztalatokból. Így nagyon hamar használhatóra konfiguráltam, bár ha végleg az enyém lehetne, sokkal több dolgot át kellene állítanom. De így is elég jó program került rá ahhoz, hogy belevágjak pár olyan napba, amikor a notebook marad otthon, és csak a Tab jön velem.

Hiszen egy átlagos ügyféllel történő megbeszélésen a következők miatt kel gép:

• jegyzetelni
• leveleket elolvasni (amit küldött vagy küldtem)
• ránézni a webre

Márpedig ezekre mind alkalmas a Tab. Persze nem pakoltam tele érzékeny tartalmakkal, hiszen vissza kellett adnom, és nehogy fent felejtsek valamit, de a DropBox-on keresztül minden fontos dolgot elérhetővé tettem magamnak, ami kellhet.

És a dolog működött. Az Android 2.2 Froyo már képes a flash tartalmak megjelenítésére is, így nemcsak meg tudtam nézni az átdobott banner terveket, de az ügyfélnél a Google Analytics is teljes pompájában működött. Ráadásul ekkora felületen és az 1024 pixel széles felbontáson a weboldalak mérethelyesen jelentek meg: nagyon jól lehet vele megnézni a fontosabb dolgokat.

És hangsúlyozom: mindezt úgy, hogy a gép egyébként a zsebemben utazik, nem feltűnő, kicsi az esélye, hogy ott hagyjam valahol.

A Tab-ben van sim kártya és persze wifi is. Így soha, sehol nem maradtam internet nélkül, ami jó. Kényelmes elővenni, a kocsiban sokkal könnyebben meg lehet nézni vele bármit, mint a notebook-ban. De ha ez pont annyit tud, mint egy telefon (mondjuk mint egy Samsung Galaxy S), akkor miért nem inkább telefont használok mindenre?

A válaszom elsősorban a jegyzetelés. A telefonok kicsik ahhoz, hogy írogassak. Olyan vicces, ha abba próbálom leírni, amit az ügyfél mond. A Tab-nél már nem: itt nagyon jól és hatékonyan tudtam gépelni. Ráadásul a nagyobb megjelenítés már tényleg az ügyfélnek is mutatható, demózni is lehet vele.

Fontos kérdés, hogy meddig bírja egy feltöltéssel. Én azt tapasztaltam, hogy intenzív használattal kibír egy munkanapot. Vagyis nem 24 órát, de reggel 9-től este 6-ig, 7-ig kényelmesen elpöfög. Még úgy is, hogy néha az ember játszik vele, vagy használja a GPS-t is. Ellenben a nagyobb akkumulátor értelemszerűen lassabban töltődik fel, mint amit a telefonnál megszoktam, így a töltésre kell időt hagyni.

A legjobb a Tab-ban, hogy nemcsak munkára jó. Ahogy hazaértem, kezdődött a második műszak: a gyerekek kezelésbe vették, és imádták. Mentek rajta a játékok (pl. az Angry Birds, természetesen), de ezen néztünk meg videókat is a YouTube-ról. És ha lenne ilyen, vennék egy plusz memóriakártyát, amire az aktuálisan kedvenc filmjeiket felraknám, így a tévének sem kellene annyit mennie...

Aminek külön örültem: működik az is, hogy ez legyen a tévéújság. Elég nagy már ez a kép, hogy a Port.hu egyébként egyszerű felületén az engem érdeklő 20+10 csatorna műsorát elég jól lássam. És nem kell ehhez felkelni, géphez ülni, a Tab örökké be van kapcsolva, és ott pihen az asztalon (vagy onnan 2 méterre a töltőn).

Amit még kipróbáltam, az a könyvek olvasása. Hát, nem ez lesz a kedvenc könyvolvasó platformom, pedig nagyon sok jó olvasó van rá (pl. a Kindle is), és nagyon szép a képe. De hosszabb távon azért ez a háttér világításos megoldás rontja a szemet. Így valójában doksik megnézésére nagyon jó, tömegközlekedésen olvasni szintén jó, de nem fogja helyettesíteni az e-inkes könyvolvasó megoldást. Nekem legalábbis biztos nem

A végső konklúzióm tehát pozitív volt. Tudom használni, van annyi haszna, hogy érdemes legyen beszerezni ilyet, ha normális áron kapható. Az kicsit elriaszt, hogy kell hozzá internet előfizetés, de a 2.2 Froyo már hotspot is lehet, így végső soron a notebook-hoz használt mobil előfizetés helyett lehet ennek az előfizetését használni - így összességében nem lenne drága a fenntartás.

A lányaim is megszerették, egyébként. Fájó szívvel küldtem vissza  Telenor-nak, két hét alatt teljesen megszoktuk, hogy van egy ilyen kütyünk.

Végső konklúzió: kellene!