Egész egyszerűen nem lehet elmenni a Groupon-story mellett szó nélkül, hiszen a modelljüket minden épeszű helyen másolják. Kérdés, a klónok sorsa mennyiben lesz ugyanaz, mint az eredetié?

Hosszas elemezgetések helyett először is ajánlanék két cikket. Az első optimista:

Amikor az internetezők meglátják a bónuszokkal/kuponokkal kínált jelentős árkedvezményt, minden bizonnyal kevésbé foglalkoznak azzal, hogy mit is vesznek meg. Az internetes vásárlás eddigi tapasztalataiból a többségük már tudja, hogy ha elégedetlen lenne, akkor egyrészt élhet az őt megillető, 8 napon belüli elállási joggal, másrészt a közösségi médiában, fórumokon, blogokon megjelenő kritikák annyi kárt tudnak tenni egy online kereskedőnek, hogy ezt mindenki igyekszik elkerülni, és a vásárlók kedvében járni.

Közösségi vásárlás: a tökéletes üzleti modell?

A második finoman szólva nem:

A sáskaraj viszont soha nem nő a végtelenségig, ahogy az elérhető partnerekből sincs végtelen sok (bár a világ még szép nagy, az IPO-ból származó pénzen lehet még pörgetni a bizniszt, mielőtt végleg összeszottyad). A kifulladás jelei a Groupon bejáratott piacain már látszanak, például Chicagóban, ahol erőteljesen csökken a regisztrált és az aktív, tehát kupont is vásárló felhasználóbázis bővülési üteme, valamint az egy partnerre és az egy felhasználóra eső kuponeladások száma is. Nagyon sok új piacon pedig nem is tudja elérni a kívánt szintet a szolgáltatás elfogadása (Berlinben a regisztrált felhasználóknak csak 18 százaléka vásárolt valaha kupont, Londonban ugyanez az arány csupán 9 százalék a Marketwatch szerint).

Készülődik az évtized tőzsdei blöffje

Én hajlamos vagyok a második cikknek hinni. Személyes meglátásom az, hogy a közösségi vásárlási oldalak jelenlegi üzleti modellje alapjaiban elhibázott. Hogy miért?

A közösségi vásárlás - szerintem - arról kellene szóljon, hogy ha összeállunk öten, tízen, százan, ezren, és együtt és egyszerre veszünk meg valamit, akkor azt olcsóbban kapjuk meg, mert megéri a kereskedőnek nagyobb kedvezményt adnia. Vagyis jól járok, mert olcsóbban kapom meg azt, amire szükségem van, jól jár a kereskedő, mert gyorsabban keletkezett nagyobb haszna a nagyobb tömegű eladásból, és persze jól jár a közvetítő is, mert mindezért valamekkora díjat kapott.

De a közösségi vásárlás Groupon modellje nem ezt mondja. Ez a modell azt mondja, hogy adok veszett nagy kedvezményt, és te ezért vegyél meg minél több dolgot, és így jól fogsz járni. És igen, ha találok olyan szolgáltatást, ami kell nekem olcsóbban, jól járok. De én eddig azért nem vettem semmit ilyen oldalakon, mert amikor fölmentem bármelyikre, sose volt olyan, ami kell. És csak azért nem fogok vásárolni, mert olcsóbb... Ugyanakkor a modellben a kereskedő alapvetően nem jár jól. Nemhogy a profitjáról mond le, de még plusz költségbe is veri magát: az esetek jelentős részében minden egyes eladás neki nettó veszteség. Ahol nem, ott a szolgáltatás eredetileg volt vélhetően túlárazva, vagy olyan "maradék" szolgáltatást vagy terméket ad el, ami amúgy is veszteség volt neki, és ezzel tud veszteséget minimalizálni (lásd eladatlan készletek, kiadatlan szállodai férőhely stb.).

Igen, tudom, a reklám. Azért éri ez meg a kereskedőnek, mert sok-sok olyan embert visz oda, akik így megismerik, és majd mindenki happy lesz, és visszajön vásárolni. És igen, ez így, leírva, csodaszép. A monitor sokat kibír...

A valóság ennél kicsit lehangolóbb. A közösségi vásárlók, ahogy a fent idézett írásban is olvasható, sáskaként viselkednek: oda mennek, ahol van kedvezmény. De oké, nem csak sáskák vannak. Lássunk egy példát, olyat, ami megtörtént. Pizza. Eladott egy budapesti pizzéria olyan ezres nagyságrendű kupont. Aztán jöttek a megrendelések, végülis pizza kupont azért veszek, hogy egyek, nem? És akkor jött a koppanás: ha te kuponos vagy, akkor nem 30-50 perc a kiszállítás, hanem 3-4 óra! Vagy ott a másik példa: kis szálláshely, hatalmas kedvezmény, százas nagyságrendű eladott kupon, felhasználható valameddig. Csak éppen fizikailag nincs annyi szálláshely, hogy ezt a mennyiséget ki lehessen szolgálni, tehát sokan nem tudták beváltani a már kifizetett kupont...

Eredmény? A csalódottság. Az ilyen esetek eredménye a rossz reklám. És a fogyasztó hajlamos általánosítani...

Az egész történetben számomra az a legszomorúbb, hogy az eredeti ötlet nagyon jó, de egyre inkább TV Shop-os feelingem van: ahogy anno a rendelhető kacatok lejáratták az amerikában bevált TV-s vásárlás modelljét, úgy az is meglehet, egy-egy karcosabb csalódás miatt a közösségi vásárlás modellje lesz a következő "gagyi".

Éppen ezért nagyon figyelem a piacot, és várom az eseményeket. Mindezek mellett drukkolok is az összes ilyen oldalnak, szomorú lenne, ha végleg elsüllyednének. Ámbár ahogy gombamódra szaporodnak itt a koranyári esőben... esélytelen, hogy legalább néhány meg ne erősödjön, alkalmazkodva a hazai klímához, nem?